Magyarország majdnem utolsóként váltott jobb oldali közlekedésre az európai országok közül, Budapest pedig – az ország többi részétől fél évvel lemaradva – csak 1941 novemberében vezette be az új rendszert. Azon a napon – érthető módon – kicsit megbolondult a főváros.

„Hat nap múlva, november 9-én életbe lép az új közlekedési rendszer: a jobbra hajts, a főváros területén is. […] a jobb oldali közlekedéssel kapcsolatos átépítések nagy része már megtörtént és a közeli napokban a hátralevő munkálatokat is befejezik. A hatóságok most figyelmeztető táblákat helyeznek el, amelyek majd a nagyközönséget kioktatják a jobb oldali közlekedéssel kapcsolatos teendőkre, ezen kívül plakátok is jelennek meg, hogy a közönség az összes tudnivalókat idejében megismerhesse. A Beszkárt [a BKV elődje – a szerk.] új megállóhelyein felállított táblákról november 9-én a hajnali órákban távolítják el a rájuk borított papírt. A jobbra hajtó jövő vasárnapi premierjén ugyan még nem lehet teljes képet alkotni az új rendről, hiszen a taxik és autóbuszok vasárnap nem közlekednek, így nagyon kevés jármű lesz az utcákon. A tulajdonképpeni premier hétfőn lesz. A rendőrség a közlekedési rendőrök százait állítja szolgálatba, akik kerékpáron, vagy motorkerékpáron cirkálnak a város utcáin és útbaigazítják majd a közönséget”

– írta az Esti Ujság 1941. november 3-án.

A jobb oldali közlekedést állítólag Napóleon vezette be, részben hadászati okokból, és hódító csapatai terjesztették el a kontinensen. 1927-re a Népszövetség Útügyi Bizottsága már kimondta, hogy Európában a jobb oldali közlekedést támogatja, ezért a 20. század közepére csak néhány ország, Nagy-Britannia, Írország, Svédország és Magyarország közlekedett a bal oldalon. A bal oldali közlekedés eleinte praktikus okokat szolgált: az emberek jobb keze ugyanis így szabadon maradt, amivel szükség esetén kardot vagy fegyvert ránthattak a szembejövőre. Később azonban a nagy méretű szekereket a bal hátsó lovon irányították, ami már a jobb oldali közlekedésnek kedvezett. Akárhogy volt is, az biztos, hogy nálunk – a vasúti közlekedést leszámítva, ahol 1855-től már alkalmazták a jobb oldali közlekedést – megmaradt a bal oldali hajtási irány, a gyalogosok pedig a járművekkel szemben, az út jobb oldalán közlekedtek.

Ám a bal oldali közlekedés egyre több problémát okozott a 30-as évektől kezdve. Az 1938-as Anschluss után, amikor Ausztria a Német Birodalom részévé vált, a Magyarországra kocsizóknak a határnál át kellett térniük a másik oldalra, ami miatt a nagy nemzetközi útvonalak inkább elkerülték országunkat. Másrészről a háború alatt, amikor Magyarország átengedte a német csapatokat Jugoszlávia felé, a jobb oldalhoz szokott katonák komoly fennakadásokat okoztak az ország közlekedésében. A többi országhoz való felzárkózás tehát kényszerítő erővel bírt; az Uj-Somogy 1941. június 24-i számában arról ír, hogy elmaradott rendszerként tekintettek a balra hajtásra Európában,

„Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt »borzasztó« különlegesség a »balra hajts« irányú közlekedés” 

– fogalmaztak.

Aztán 1941. július 6-án Budapesten kívül az egész országban bevezették a jobb oldali közlekedést, ezért a fővároson túl egy ponton minden autósnak át kellett váltania jobbra. A kétlépcsős váltás a budapesti közlekedés komplikáltsága miatt volt indokolt; a legnagyobb problémát a jobb oldali közlekedés esetében ugyanis a villamos- és autóbusz-átállítás jelentette, hiszen a fel- és leszállóajtók a busz bal oldalán helyezkedtek el, így az utazók nem a járdára, hanem a forgalomba léptek volna ki. Az ország lakosságát már áprilisban elkezdték felkészíteni, az országos lapokat az MTI útján felkérték, hogy a „Jobbra hajts ABC-je”  füzet megjelentetésével támogassák az átállási kampányt, és az iskolákban is az új közlekedési rendre tanították a gyerekeket.

A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (Beszkárt) szintén rengeteget készült az átállásra. Éjszakánként próbajáratokat indított, hogy a szokásos utakon feltérképezze a lehetséges problémákat, és kiküszöbölje azokat. Eleinte felmerült, hogy a járdaszigeteket is át kell majd helyezni, de aztán csak a járdaszigetek világítótesteit variálták. A jelzőtáblákat az új rendnek megfelelően kellett átalakítani, a régi táblákat leszerelni. Összesen 601 villamosmegállót kellett áthelyezni és 584-et átalakítani. Az átállás így 12 millió pengőbe került, emiatt a HÉV-nél és a kisföldalattinál megmaradt a bal oldali közlekedés – a gödöllői HÉV ma is bal járatú, a kisföldalattit 1973-ban alakították át.

Budapest végül egy éjszaka alatt, november 8-ról november 9-re, vasárnapra virradóra állt át a jobb oldali közlekedésre. Persze ehhez a lakosságot is előre edukálni kellett. A rádió már november 6-tól kezdve több alkalommal is felhívta a figyelmet a változásra, városszerte plakátokat helyeztek ki, hangosbemondó kocsik járták Budapestet, és a taxik, a villamosok és a buszok elején táblák figyelmeztettek, hogy „jobbra hajts”. Az újságok igyekeztek megértetni az emberekkel, mik a veszélyek, és azok hogyan csökkenthetők, mint írták a Magyarság című lapban: „Ha jön egy jármű az utcán, jobb oldalon közeledik; ha két jármű találkozik, jobb felé térnek ki egymásnak. A járművek a jobb oldalon állnak meg s ha valaki fel akar szállni a járműre bal oldal helyett a jobb oldali ajtón kell fellépni a lépcsőkön.”

Az ominózus éjszakán 1600 rendőr is szolgálatban volt, másnap a taxik és a buszok nem közlekedtek, a villamosok pedig lassabban, óvatosabban jártak. Ennek ellenére történtek balesetek: a Vígszínház előtt egy 70 éves ügyvédet ütött el a villamos. A hétfői munkanapon okozott nagyobb káoszt az átállás: állítólag mindenki negyedórával korábban indult el, mégis elkésett a munkából, de a következő napokban mindenki gyorsan megszokta a jobb oldali közúti közlekedést. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak.

A kontinensen Svédország vezette be utolsónak a jobb oldali közlekedést, 1967-ben; állítólag a magyar tapasztalatokat is figyelembe vették az előkészületek során.

Felhasznált irodalom:

(Borítókép: Lissák Tivadar - Fortepan)

Címkék