május 3., 09:55
Így változott a Fővám tér több mint 100 év alatt – Képgaléria
Fotók segítségével mutatjuk meg, hogyan, milyen stációkon keresztül alakult ki az V. és a IX. kerület határán, a Duna partján lévő tér mai arculata.
Fotók segítségével mutatjuk meg, hogyan, milyen stációkon keresztül alakult ki az V. és a IX. kerület határán, a Duna partján lévő tér mai arculata.
A Palotanegyed rehabilitációjának köszönhetően a hangulatos és szemrevaló Gutenberg tér a több évtizednyi elhanyagoltság után most már közkedvelt része a belvárosnak.
Ferencváros hírhedt telepét a nyomornegyedek felszámolására hozták létre, de az elszigeteltség pont azzá tette, ami nem akart lenni: nyomornegyeddé.
Ma már nemcsak az irodalmi kávéházakban pezseg az élet, de a Starbucks küldetése is, hogy erősítse a kávéházi kultúra és az irodalom kapcsolatát.
A Nyugati pályaudvar mellett állt, 1978-ban felrobbantott garniszállóban a környék prostituáltjai fogadták a kuncsaftokat éjszaka és nappal is.
A VII. kerületi Almássy tér történetében csendes és hangos időszakok váltogatják egymást. Nem természetesen módon alakult ki, hanem a városrendezésnek köszönhetjük a létét.
Bejártuk a város egyik legnépszerűbb piacát, egyben legmegosztóbb épületét, hogy feltérképezzük, mit és milyen áron szerezhetünk be most itt.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum új kötete az építés ötletének megszületésétől napjainkig meséli el az oroszlános Lánchíd történetét.
Dreher Antal 1862-ben vette meg az idén 170 éves kőbányai gyárat, ami a családjának köszönhetően vált a legkomolyabb sörtényezővé Magyarországon.
Új sorozatunkban a budapesti piacokat vesszük szemügyre: első állomásunk a Fehérvári úti Vásárcsarnok a 11. kerületben.
Érdekes története van a Bakáts tér elhagyott kórházának, ahol kezdetben női magánklinika és a szegény sorsú betegeknek létrehozott intézet is volt.
Tavaly az Ecseri útig jutottunk el Budapest leghosszabb sugárútján, a 15,6 kilométer hosszú Üllői úton. Idén folytatjuk a sétát, és első körben a Határ útig jutottunk.
Budapest jellegzetes gangos bérházai jól tükrözték az akkori társadalmi és gazdasági viszonyokat.
A Szentlélek tér egykor nagyobb volt, mint napjainkban, ám jött a szocializmus meg az Árpád híd, és együtt megcsonkították. Manapság a történelem, a kultúra és a tömegközlekedés találkozási pontja.
Budapest a gangos házai nélkül olyan lenne, mint a húsleves cérnametélt nélkül – jó, de nem lenne az igazi. De vajon miért alakult ki ez a háztípus?
A kultúráról híres utca a nevében viseli a múltját: mezőgazdasági terület volt, ami lassan és komótosan épült be, majd villámgyorsan lett belőle a „pesti Broadway”.
Szatócsbolt, hentes, fűszeres, és áruház – így vásároltunk Budapesten a múlt században.
Már a századfordulón sem csak a Műjégpályán korcsolyáztak a budapestiek, hanem olyan érdekes helyeken is, mint a Nemzeti Múzeum udvara.
Mostani interjúnkat az ország pékjével, Szabadfi Szabival készítettük.
Átböngésztük a Fortepan archívumát, és megnéztük, hogyan űztük régen a téli sportokat, miközben a ragyogó napsütésben egy kis havazás után vágyakozunk.
Tömeg, hideg, fenyőillat, drágaság – az elmúlt 150 évben nem sok minden változott a fővárosban, már ami a karácsonyi vásárokat illeti. Vagy mégis? Múltidéző cikkünkben ennek jártunk utána.
A műjégpálya épületében kapott helyet a Városliget Café & Restaurant, ahol békebeli hangulat és a századfordulós polgári konyha fogásai várnak ránk.
Interjúsorozatunkban Németh Juci énekesnőt kérdeztük a Budapesthez fűződő viszonyáról.
Új sorozatunkban a budapesti tömegközlekedés járatait vesszük sorra: a történetüket és hogy milyen látnivalók, történetek várnak bennünket az egyes megállókban. A 70-es trolival kezdünk.
Hatalmas, színes mozaikok Budapest felett. Csak ámulunk és bámulunk.