Szabadfi Szabi 1973-ban született Kőszegen, és túlzás nélkül mondható, hogy azok között volt, akik megalapozták a hazai kézművespékségek reneszánszát. Nagyon fiatalon kezdte a pékszakmát, majd elég hamar Ausztriába ment dolgozni. Onnan pedig Olaszországba, ahol kitanulta a pizzasütést és a helyi kulináriát. Mikor hazatért, először a Király utcai piacon kezdte árulni a kenyereit, majd a nagy érdeklődés miatt hamarosan saját üzletet nyitott a Városmajorban Panificio il Basilico néven. Nemsokára újabb üzletek következtek: a Hold utcában, majd a Király utcában, később Szentendrén. Jelenleg 7 üzlete van országszerte, rengeteg workshopot tart, találkozhattunk vele a tv képernyőjén, és különböző kenyérversenyeken is zsűrizett, a pármai pizzasütő-világbajnokságon pedig évről évre előkelő helyen végez.
Most pedig lássuk, hogyan látja Szabadfi Szabi Budapestet!
We Love Budapest: Mi az első, ami eszedbe jut Budapestről?
Szabadfi Szabi: A dunai panoráma. Imádok este végigsétálni az Erzsébet hídon, és megcsodálni a kivilágított várost.
WLB: Melyik a kedvenc budapesti kerületed, környéked, és miért?
Sz. Sz.: A XII. kerület, mert ott laktam.
WLB: Milyen az ideális napod, amikor nincs semmi dolgod, és azt csinálsz, amit akarsz, oda mész, ahova akarsz?
Sz. Sz.: Nem is kérdés, hogy az Állatkertbe, aztán körbejárom a kézművespék barátaimat, és végigkóstolom az újdonságaikat.
WLB: Budapest melyik korszakába utaznál vissza az időben, és miért oda?
Sz. Sz.: A századfordulóra, a virágzó kávéházi kultúra aranykorába. Imádom a kávét!
WLB: Hol esik a legjobban a sör/bor/pálinka/üdítő?
Sz. Sz: A Filozófusok kertjében, mert csodakilátás esik onnan a városra. A kávét pedig magammal viszem egy termoszban.
WLB: Kedvenc helyed a városban, amit talán kevesen ismernek?
Sz. Sz.: A saját pékségem.
WLB: Ha nem lenne határ, és oda költözhetnél, ahová csak akarsz, hol élnél legszívesebben?
Sz. Sz.: A Várnegyedben. Imádom a hangulatát.
WLB: Melyik híres embert vinnéd körbe legszívesebben Budapesten?
Sz. Sz.: Leginkább az apukámat vinném körbe a városban, hogy megmutassam neki, amit elértem. Fiatal voltam, amikor meghalt, sok mesélnivalóm lenne neki.
WLB: Mi az, ami a legjobban hiányzik Budapestből, ha nem vagy itt?
Sz. Sz.: A hangulata, és az, hogy bármerre járok, beugorhatok két jó szóra egy kedves ismerőshöz.
WLB: És mi az, ami a legkevésbé?
Sz. Sz.: A belvárosi dugók.
(Borítókép: Polyák Attila - We Love Budapest)