A vásárcsarnok története
Kelenföld lakói a századforduló óta piacoznak a mai vásárcsarnok területén – bár a korabeli híradásokban nem sok jót mondtak a Fehérvári út melletti piacra vonatkozóan –, pedig a közeli Bartók Béla út és vonzáskörzete kifejezetten a módosabb, polgári rétegek lakóhelye volt, akiknek lett volna igénye egy modern, fedett vásárcsarnokra, hogy ne a Központi Vásárcsarnokba kelljen átjárni.
A kerület a háború után sem tudott eleget tenni ezeknek az igényeknek, egészen a 70-es évek elejéig maradtak a kétes higiéniai állapotban lévő bódék, majd a Skála Áruház építésével egy időben kezdődött meg a vásárcsarnok előkészítése is.
A Halmos György tervei alapján előregyártott betonelemekből összerakott, süllyesztett földszinttel és piramisszerű emeletekkel rendelkező, félig nyitott vásárcsarnokot 1977 augusztusában adták át a vásárlóknak.
A korabeli lapokban a főváros egyik legkorszerűbb bevásárlóhelyeként hivatkoztak rá, és évtizedeken keresztül kitartott a hírneve többek között az alacsony árak miatt is.
A 2000-es évek elejére kinőtte magát, így 2003-ban teljes korszerűsítésen esett át, és egy külső borítást is vontak fölé – így egész évben zavartalanná vált a vásárlók kiszolgálása. 2009-ben egy árufeltöltő- és irodaszárnyat is hozzáépítettek, így ma összesen 11 000 négyzetméteres vásárcsarnok lett, 4 emelettel.
Lent nagybani, fent őstermelők
A vásárcsarnok mai kialakítása nagyon könnyen átlátható: hivatalosan a süllyesztett részen találjuk azokat az árusokat, akik a nagybaniról szerzik az árut, itt van egy szupermarket is, meg egy nagyobb pékség. Pár lépcsőfokkal feljebb, a földszinten pedig virágpiac van vágott és cserepes virágokkal.
Az emelet az őstermelőké – ide jöjjünk, ha saját termesztésű zöldségre, gyümölcsre, szabadtartású baromfira vagy házi tejre vágyunk.
A valóságban ennél árnyaltabb a kép.
A földszinten a nagybanis standok és a szupermarket mellett van pár különleges kis üzlet is: borsos áron ugyan, de öko minősítésű mangalicát, szürke marhát és bivalyhúst kaphatunk a Szomor Ökofarm pultjában, de házi alaplevet is beszerezhetünk az Alaplé Bár itteni egységében, továbbá van kimérős termelői bor, kimérős csemegepult sajtokkal, felvágottakkal, krémekkel, hidegkonyhai készítményekkel és olcsó, de nagyüzemi cukrászsüteményekkel. A pékáruért a Príma Pék felel, és van egy kis rétesbolt kedvező árakkal és széles kínálattal, illetve egy sajtpult, ahol főleg diszkontimportsajtokat, tejtermékeket vásárolhatunk jó áron.
Az emelet elvileg az őstermelőké, gyakorlatban őstermelők is vannak. Az biztos, hogy itt nem találunk egzotikus vagy déligyümölcsöket, de az, hogy csak saját termesztésű zöldséget vásárolhatunk, az erős túlzás. A legtöbb őstermelő a saját termesztésű zöldségeken kívül mást is árul, de azért igyekeznek nagyjából szezonálisak maradni – ilyenkor például nincsenek padlizsánhegyek, de a karfiol azért majdnem minden standon ott figyel. Ezzel egyébként nincs nagy baj – ha a vásárló megkérdezi őket, el szokták mondani, hogy melyik a saját termelésű termék, és melyik nem.
Az viszont nem mindig szimpatikus, hogy a szezonon kívüli – tehát nyilvánvalóan importból származó – termékeket is őstermelői áron adják. Így fordulhat elő, hogy egy adott zöldség a lenti szinten pont feleannyiba kerül, mint fent.
Természetesen van olyan árus is, aki csak saját terméket árul: vegyesen zöldséget, tojást, lekvárt, szörpöt és néha még szalonnát is vehetünk nála. Forgalmas, szombati napokon főleg nyáron és ősszel pedig környékbeli kerttulajdonosok is kijönnek egy-egy zacskó gyümölccsel, virággal, hogy kiegészítsék a nyugdíjukat.
A vásárcsarnok egyik legerősebb pillére a kistermelői hús- és füstölt áru.
Több pultból is vásárolhatunk háztáji szárnyasokat – egész csirkét, tyúkot, kakast, gyöngytyúkot, kacsát, ősszel libát, de általában van külön aprólék, szárny és comb is. Az árak itt nagyjából megegyeznek, bármelyik árusnál vásárlunk: a mell-comb 3200/kg, az apróléknak 2000, a tyúknak 3000, az egész csirkének pedig 3000 Ft kilója. Ezek az árak jóval magasabbak, mint az egyébként rendkívül széles választékkal rendelkező szemben lévő hentes, ahol a tőkehústól kezdve a sertésen, a kacsán, pulykán át sok minden van, de a tartási körülményeket és az etetést bizony meg kell fizetni. A füstöltáru-kínálat is hasonlóan széles: a többféle szalonnán, kolbászon és sonkán kívül a magyar gasztronómiában jellemző összes házi felvágott – szalámi, kenőmájas, töpörtyű, debreceni, virsli – is beszerezhető itt magas árakon, de magas minőségben.
A háztáji tejes kínálat is erős – árban picit az átlagos bolti árak felett van, de ha a minőséget is nézzük, akkor ár-érték arányban nagyon jól jár a vásárló. A tej literje 400, a házi trappista kilója 4900, a sűrű házi joghurt 1600, míg a tejföl 2300 forintba kerül.
Az emeleten egyébként több savanyúságos is van, nagyon széles választékkal, van egy cukrászda és egy pékség, de találunk pár vegyesboltot is. Van külön sajtbolt erdélyi különlegességekkel és importtejtermékekkel, és több hentes is. A húsok közül a szárnyas, marha, illetve sertés részeiből széles kínálat van, de bárány, borjú vagy különlegesebb húsfélék nincsenek az emeleten.
Van azonban egy halszaküzlet, ahol élő hal, hazai és import friss halak, halkészítmények is vannak – náluk például kaphatunk fagyasztott vadhúst is, de a hét második felében van a pultban vörös tonhal, vajhal és tengeri herkentyűk is. Külön szaküzlete van a felvágottaknak – a hazai márkák mellett rengeteg import-füstöltárut találunk a pultban az olasz sonkáktól a különleges spanyol felvágottakon át az osztrák húskészítményekig. Ha aszalt gyümölcsöt, csonthéjasokat, magokat, bogyókat keresünk, a kimérős boltban azt is megtaláljuk.
Emeleti eszem-iszom
A viccesen magyar Time Out Marketként is emlegetett legfelső szinten étkezési lehetőségek vannak. A fenti kifőzdék egyébként a műfajukban elég népszerűek, ráadásul igazi kis hazai szociokörképet is adnak – hétköznap ebédidőben egy asztalnál eszik a kerületi kisnyugdíjas, a műszakis egyetemista, a nyakkendős irodai dolgozó és a gyeses anyuka.
A kifőzdék között van lángosos, halas – hazai és importhalakkal –, kínai, grillhúsos-hamburgeres, és a klasszikus kifőzdék is. Az infláció itt is érezteti a hatását, de itt az emeleten még mindig viszonylag olcsón lehet sokfélét enni. A különböző borkimérések és kiskocsmák előtt pedig mindig találunk egy-két baráti társaságot, akik poharazgatva váltják meg a világot. A felső szint nemcsak az alacsony árak, egyszerű, házias ételek, de a hangulat miatt is kihagyhatatlan. Ugyanezen az emeleten találunk 2, konyhai felszereléseket kínáló szaküzletet és pár kínai ruhaboltot, de még egy pénzváltót is.
A piacon május 1. és október 31. között szombatonként és vasárnaponként gombavizsgáló is működik.
A pró és a kontra
A vásárcsarnok egyik legnagyobb előnye egyértelműen a széles kínálat: az egzotikus alapanyagokon és fűszereken kívül szinte minden beszerezhető, könnyen megközelíthető, sokféle kis- és őstermelői terméket szerezhetünk itt be. Ideális a hétvégi és az egész hetes bevásárlásra is. Hátránya, hogy a modernebb alapanyagokért – kistermelői, de nem a hagyományos magyar konyhába illeszthető zöldségekért-gyümölcsökért, ázsiai fűszernövényekért, izgalmas salátákért – messzebb kell mennünk.
Ha drágább, különlegesebb húsokat keresünk – steakek, bárány vagy borjú, különleges szárnyasok –, akkor szintén csalódni fogunk. Árban középen helyezkedik el: vannak a fővárosban drágább, de olcsóbb piacok is, illetve zöldség-gyümölcsben nagy az árkülönbség a lenti és az emeleti szinten.
A vásárcsarnok hétfőn–kedden a legüresebb – a földszinten ilyenkor is van áru, a tejesek és néhány füstölt húsos kistermelő is kint van, de igazán csütörtöktől indul az élet. A zöldséges őstermelők és a friss húst kínáló árusok ilyenkor jönnek ki a piacra.
A cikkben 2024. februári árak szerepelnek.
