Mesél az Üllői út – 4. rész: Az Ecseri úttól a Határ útig

Ami nyilvánvaló ezen a szakaszon, hogy lakótelepesedik a táj. Az Ecseri úttól a Határ útig tartó, páratlan oldali rész, ami Ferencváros, azon belül is a József Attila-lakótelep. Vele szemben Kőbánya található, a Gyárdűlő városrész lakótelepekkel, melyek közül az egykori tiszti lakótelep kíséri végig az Üllői utat a páros számozású oldalon a Határ úttól vissza az Ecseri útig. Legalábbis mi most így sétálunk rajta végig, oda meg vissza. 

A páratlan oldal (IX. kerület)

Az Ecseri úti metrómegálló fölötti térszerű képződmény nem pont a legfestőibb környéke Budapestnek. Mivel mellette emelkedik ki a földből a József Attiláról elnevezett lakótelep, a szocializmus első panelrengetege, Pest „Rózsadombja” – persze nem most, hanem egykor volt az –, ezért ez a terület is felér egy időutazással, a 60-as évek szocialista Magyarországára. A lakótelep nyitóépülete egy, a többi háztól eltérő, csupa erkélyes, modern küllemű, nyolcemeletes, részben lábakon álló monstrum, az aljában az egyszerre hagyományos ételeket kínáló, de gluténmentesen és egészséges alapanyagokból dolgozó Szederinda önkiszolgáló étteremmel, ami a környékbeliek egyik gasztrokedvence. 

Ezt követően egyforma, egyszerű, négyemeletes bérházak mellett visz el az út, viszont ha egy utcával beljebb megyünk, akkor már egy-két fokkal hangulatosabb, mert nemcsak további hasonló házak bújnak meg mögöttük, hanem az is látszik, hogy értékelhető mennyiségű a zöld, kanyarognak az utcák, van játszótér, meg vicces graffitik is. És már innen szemrevételezhetjük a szemben lévő Gyárdűlő Üllői út mellett magasodó, egész remek bérházait is. Így érkezünk meg a Pöttyös utcához, ahol nem olyan régen adták át a felújított metróállomást, mely körül egy nagy tér terül el játszótérrel és kutyafuttatókkal, mögötte pedig az egykor modernnek számító, előregyártott elemekből készült panelházak. 

Azt viszonylag kevesen tudják, hogy a Pöttyös utca a katicabogárról kapta a nevét, bár a területen nincs és soha nem is volt felülreprezentálva ez a cuki bogárka, úgyhogy talán ezzel akarták vonzóvá tenni a szürke lakótelepet. Az utca nevére egyébként két megoldás létezett: Katica utca vagy Pettyes utca, melyek közül nem nagyon tudtak választani, ám aztán jöttek a Nyelvtudományi Intézet finomságra és stílusra magasról tévő tisztviselői, és megoldották a dilemmát egy harmadik, szerintük a legkifejezőbb névváltozattal – ez volt a Pöttyös utca.

A lakótelepet a Távíró utca zárja le, melynek a lakóházak felőli oldalán a mai napig ott áll (de most már a Telekomot találjuk benne) az egykori Ferenc távbeszélőközpont a maga korában monumentálisnak számító épülete, ami 1960 és 1963 között épült fel. Vele szemben a BKV Száva villamoskocsiszín található, sőt még a nyugdíjasklubnak is van itt egy épülete, ami pont az Üllői útra nyílik. Emögött pedig már a Határ úti nagy végállomást találjuk, ahonnan buszok és villamosok indulnak tovább, de van itt üzletközpont is, meg persze a metró is megáll. Mivel a Határ úti villamos- és buszvégállomás épp felújítás alatt áll, kicsit visszasétálunk, és a felüljárón megyünk át a másik, a páros oldalra. Ám közben megállunk a közepén, és elnézünk mindkét irányba: az egyikben a budai hegyek, a vár van a háttérben, a másikban pedig a külső részek lakótelepei, amerre a következő sétát tesszük.

A páros oldal (X. kerület)

A felüljárón átsétálva az Üllői út másik oldalára és Ferencvárosból Kőbányára egy parkot találunk játszótérrel, meg egy szemmel láthatóan iskolaszerű épületet, ami valóban iskola, méghozzá a XVI. kerület legnagyobb oktatási intézménye, a Bornemisza Péter Gimnázium X. kerületi, kiegészítő telephelye, ahol a gimnáziumi oktatás mellett általános iskolai tanítás is zajlik. A sulit egyébként a Hit Gyülekezete alapította. Innen továbbhaladva aztán hasonló helyzet áll elő, mint a másik oldalon: visszafelé az Ecseri útig is egy lakótelep kíséri az utunkat, mely szellős, viszonylag zöld és tetszetősebb házakból áll, mint szemben a József Attila.

A Gyárdűlő Kőbánya egyik városrésze, amely arról kapta a nevét még 1873-ban, hogy a környéken sok gyár létesült akkoriban. Az egyik határa pont az Üllői út, illetve az arra merőleges Száva utca, melynek elején a gimi is található. A városrész a századfordulón kezdett benépesedni, nagyrészt a vidékről, a falvakból a városba települt lakossággal. Mivel a hirtelen megjelent tömeg óriási volt, és gyorsan kellett őket elhelyezni, ezért 1-2 szobás szükséglakások épültek nagyrészt, ezeket aztán az 1970-es években bontották le, legalábbis a legrosszabb állapotúakat. Ezek elsősorban a Ceglédi úton álltak, a helyükön 1977 és 1979 között egy modern lakótelep épült fel. 

De még ezt megelőzően, az 1950-es évek második felében egy másik lakótelep is felépült a Gyárdűlőn, méghozzá az Üllői út mentén, a Zágrábi utca, a Ceglédi út és a Száva utca határolta területen. Ezek azok a szemrevaló, szocreál stílusban épült emeletes házak, melyek a ferencvárosi oldalról jobban szemügyre vehetők, amikor viszont közvetlenül mellettük sétálunk, akkor pedig a részletekre tudunk jobban odafigyelni. Például a lépcsőházak előtti, oszlopos részeken átsétálva benézhetünk a házak mögé, a parkos részre meg a többi épületre is. Még rossz időben is érződik az egykori tiszti lakótelepen a békebeli hangulat, amit persze fokoznak az olyan díszítőelemek, mint a pelikánszobor, vagy az, ami pingvineket ábrázol. De az emberalakokat ábrázoló szobroknak is van egy bukolikus aurájuk. 

Amikor a Gyárdűlő szélére érünk, az ott már újra az Ecseri úti rész. Itt áll egy viszonylag jellegtelen épület, ami ugyanakkor Kőbánya egyik legrégebbi iskolája, a Csukás István Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Lehet, hogy ebbe a suliba járt a kis Picur, akit ide kísért el nap mint nap a még kisebb szőrbarátja, Pom Pom? Amíg ezen töpreng az ember, a tér utolsó két épülete mellé ér, melyek együtt egy L betűt formáznak. A lapos, szocialista épület egy hétköznapi posta, míg az égbe szökő másik egy modern irodaépület, a BIF Tower. De mi itt nem felmegyünk, a toronyba, hanem le, a föld alá, a metróhoz.