A mindennapi "apróságok"
Januárban összeszedtük a fejlesztésre, átalakításra, megújulásra váró épületeket, tereket, műemlékeket, parkokat, most utánanéztünk, melyek valósultak meg ezekből és melyek nem, illetve milyen további újítások várhatók.
Összegzésünket nem a legnagyobb volumenű beruházásokkal és díszes átadásokkal kezdjük, hanem inkább azokkal az apróbb mozzanatokkal, amelyek sokszor alulról jövő, vagy civil kezdeményezések révén jöttek létre, és amiktől úgy éreztük idén, tényleg még élhetőbb, szerethetőbb város lett Budapest. A több nyári hétvégén is az autós forgalom elől lezárt Szabadság “Szabihíd” mindenképpen ilyen esemény volt, a város legelőremutatóbb urbanisztikai jelensége.
A tavalyi, a Szent Gellért téri építkezések miatt lezárt hídon létrejövő spontán piknikhangulat annyira bejött a fővárosiaknak, hogy idén már kérték, a Valyo pedig lobbizott, hadd kapják meg a gyalogosok-kutyások-bringások egy-egy hétvégére a hidat. A projekt annyira sikeres volt, hogy a következő Velencei Építészeti Biennále magyar kiállítása is ezzel foglalkozik majd.
Hasonlón kicsinek tűnő, de a háttérben nagyobb változásokat sejtető mozzanat volt a Kazinczy utca sétálóutcává alakítása a nyári éjszakákra. A bulinegyed egyik meghatározó utcájának a Dob és a Dohány utca közötti szakasza az útburkolat tekintetében már most is inkább egy sétálóutcához hasonlított, de túlterheltté vált az éjszakai tömeg miatt, a Király utcától a Rákóczi útig ugyanis át lehetett hajtani rajta autóval. A forgalom csökkentését Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület (AZÉRT) kezdeményezte, az önkormányzat pedig elfogadta a javaslatot.
A drasztikusan megváltozó "bulinegyeddel" mi is sokat foglalkoztunk, a lakosok és a vendéglátósok véleményét és tapasztalatait is meghallgatva. Hasonló apróság, de nagyban hozzájárultak a város élhetőbbé tételéhez, hogy pénteken és szombaton éjjel tovább járnak a metrók, igazodva az igényekhez, vagy hogy egyre több járművel szállíthatjuk a biciklinket is a városban, de a Gellért téri KIFOLYÓ Gerilla Grill is érdekes apróság, és felvillantja, mennyi mindent lehetne kezdeni a Duna-partjainkkal.
A vizes világbajnokság, és a kapcsolódó fejlesztések
Fenekestől felforgatta Budapest életét, és nem csak július második felében, a FINA vizes világbajnokság megrendezése is. Az eseményhez kapcsolódó fejlesztések, építkezések és felújítások között voltak olyanok, amiket a többség örömmel üdvözölt, és a város hosszú távon prosperálhat belőle, de voltak igencsak megosztó részletei is, csúszó átadások és kevésbé indokolt fejlesztések is.
Régóta szükséges volt például a Margitsziget megújítása: az utcabútorok, illemhelyek, burkolatok és a növényzet cseréje, frissítése, modernizálása már igencsak időszerű volt, de a zenélő szökőkút ezentúl fényárban is úszik, a környező parkkal együtt. A Palatinus Starndfürdő felújítása és bővítése is befejeződött, ettől az évtől télen-nyáron üzemelő részleggel is várja a vendégeket. Az 1921-ben nyitott, és Janáky István Bauhaus stílusú főépületével a 30-as évek végén bővített komplexum mostanra megérett egy alapos felújításra és újragondolásra: az Archikon Kft. építésziroda álmodta meg a műemléki épület új termálrészlegét és felújítását.
A Hajós Alfréd Sportuszodán is voltak kisebb mértékű felújítások, és – megkésve bár, de törve nem – átadták az Ybl Miklós tervezte, hányatott sorsú margitszigeti Casinót is. Ezzel kapcsolatban már voltak felemás érzések, a sok csúszás és az itteni kultikus kerthelyiség, a Holdudvar kiköltöztetése többeket érzékenyen érintett.
A legnagyobb beruházás és fejlesztés azonban tagadhatatlanul a NAPUR Architect tervezte Duna Aréna volt, az egykori Dagály strand helyén. A kivitelezés során a látványtervek megnyirbálása körüli viták beárnyékolták az átadást, hiszen egy visszafogottabb, egyszerűbb épület született meg, mint amit eleinte vártunk, ám az itt versenyzők és szurkolók szerint az építmény technikai felszereltsége jól bizonyított a versenyek során.
A Duna Aréna mellett megújult a környék is, kiépítették a Moszkva sétányt, amely közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolatot biztosít a XIII. kerület és a belváros között, így már a Margit hídtól az Árpád hídig tekerhetünk, és a VPI betonmanufaktúra óriáskavicsra emlékeztető, többfunkciós menő utcabútorai is helyet kaptak itt.
Teljes körű felújításon esett át a Császár-Komjádi Sportuszoda is. Az 1976-ban tervezett, nyitható tetőszerkezetű, ötmedencés épületre igencsak ráfért már a korszerűsítés: az öltözők, az előtér, a teljes vízellátórendszer, a szellőztetés és a tetőzet felújítása mellett új tornatermek, orvosi rendelő és szaunák is épültek.
A Budai Vár és a Hauszmann Terv
Idén lassan látható formát öltött a Budai Várban a Hauszmann Terv is, aminek keretében számos várbeli épület megújul. Még a második világháború során megsérült vagy elbontott épületek sora – a Hauszmann tervezte Lovarda és Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, valamint a volt Csikós-udvar – az eredeti tervek alapján épülnek fel.
A felújítás során az eredeti építkezéskor használt anyagokat szerezték be, és ez több esetben is elég bonyolult volt, a római cement, vagy az épületet fedő angol pala ma már kevésbé elérhető, mint 100 éve volt. A történelmi környezet újrateremtésével a világörökségi környék tényleg egy egységesebb arculatot kap, és az eddig bántó foghíjak eltűnnek, ám sok kérdés is felmerült az épületek kihasználhatósága vagy autentikussága kapcsán. A tervek szerint a lovardában a lovasprogramok mellett kiállításokat, vásárokat és bálokat is szerveznek majd, valamint a főőrségi épületben a palotaőrség kap otthont, de vendéglátóhelyeket és kiállítószobákat is kialakítanának.
Szintén öles léptekkel halad a régi karmelita kolostor felújítása, és Zoboki Gábor tervei alapján a Miniszterelnökség irodaépületének építése mellette. A részleteiben puritán épület egyelőre még elég szokatlan látványt nyújt aránytalanul hatalmas tetőzetével, ami a pesti oldalról is feltűnő. Az épület mögött zajlik, vagyis újra folytatódik a város egyik legszebb kilátásával rendelkező, egykori Lónyai-Hatvany villa rekonstrukciója, melynek terveit a BORD Építész Stúdió készítette, de a világhírű Tadao Ando, japán építész keze is benne van egyes részletek tervezésében.
A Városliget és környéke
Eddig is sok vihart kavart, és valószínűleg fog is a Városliget átalakítása. Vannak, akik a park eddigi jellegét féltik, a fás-füves területeket, ahol mindenki kedvére sportolhat, kutyázhat, pihenhet, mások viszont az elavult infrastrukturát, a rendes közvilágítást, az illemhelyek, a bicikliutak, a sportpályák hiányát róják fel. A látványtervek már korábban napvilágot láttak, nem az idei év újdonsága, hogy a Liget Budapest Projekt keretében ide szánják a Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületét. Ám újdonság, hogy az elbontott Közlekedési Múzeum új épülete mégsem itt épül meg, hanem Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén, valamint a NAPUR Architect tervezte Néprajzi Múzeum végleges tervei is elkészültek, és az építkezés hamarosan meg is indul. Nekiláttak az kritikus állapotú Olof Palme ház felujításának is, ami Millennium Házaként, mint kiállítótér nyit újra, de elkezdődtek a kutyáknak szánt játszótér és a Vakok Kertjének a munkálatai is, elbontották a legendás PeCsát, és felépültek a bódésor helyett Feszl Frigyes tervezte elegáns pavilonok.
A Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése már régóta tervben volt, és idén el is indultak Pannon Park és Biodóm építési munkái, a fedett kifutókon a Kárpát-medence ősi élővilága kerülne bemutatásra. De épül a Liget projekt részeként, az elbontott Szabolcs utcai kórház helyén az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) is, amely előreláthatóan 2018-ra lesz kész.
Változások a föld alatt: az M3-as metró
A régóta várt felújítások közül talán a legnagyobb változást a budapesti lakosok életében a 3-as metró korszerűsítési munkálatai hozták, az év vége felé. A Újpest-központ és a Lehel tér között lezárt vonalat még utoljára bejártuk mi is, végigfotózva a megújuló földalatti művészeti alkotásokat. De ne felejtsük el, a fehér, Oroszországban felújított metrószerelvények is áprilisban indultak útjukra, és hol több, hol kevesebb sikerrel róják a föld alatti sínpályákat. Valamint a Deák téren megjelentek az első beléptetőkapuk, egyelőre még csak tesztüzemben.
Az új városnegyedek
Az épp induló és a lassan lezáruló, városrészek arculatát megváltoztató gigaprojektekről, a BudaPartról a Kopaszi gáton és a Corvin negyedről sokat beszéltünk idén is, és még sokat is fogunk feltételezhetően. Az előbbi ugyan még csak papíron létezik, de máris éles vitákat generált az ide tervezett, 120 méter magas MOL székház. A Corvin-negyed pedig lassan elnyeri végleges formáját, felépült a Nokia Skypark, számos lakópark, és elindultak a sétányt lezáró irodaházak építési munkálatai is.
Renoválások, felújítások
Az életveszélyes 3-as metró mellett több olyan renoválási, felújítási projekt is elindult, amelyekre évek, ha nem évtizedek óta vártunk, jó pár pedig hamarosan a végéhez közeledik. Idén szeptemberben bezárt az Iparművészet Múzeum, hogy végre megkezdődjön a teljes rekonstrukciója és bővítése a Vikár és Lukács Építész Stúdió elképzelései alapján. Az épület egy új, modern, kristályszerű szárnnyal is bővül majd, így kiállítótere a háromszorosára nő, és korszerű restaurálási és raktározási körülményeket is teremtenek. Az épület előreláthatóan 2022-ben nyitja meg újra kapuit.
Szintén elbúcsúztattuk a bezárt Néprajzi Múzeumot. Az egykor kúriának épült patinás épület bár szép, és szuper helyen van, múzeumnak alkalmatlan. A NAPUR Architects tervezte új épület a Liget szélén lesz, most még csak a leltározás és a pakolás, a költözésre készülés zajlik, a Kossuth téri épületbe pedig a majd az eredeti funkciója szerint a Kúria költözik vissza.
Szintén bezárta kapuit ideiglenesen az Operaház, a felújítási munkálatok miatt, idén ősszel az évad már az Erkelben indult. A restaurációs munkák során az átépítések mellett korszerűsítik a fűtést, a klímát és az elektromos hálózatot is. Várhatóan 2019 január elsején már újra felcsendülhetnek itt az áriák és suhoghatnak a tütük. Ehhez kapcsolódva indult meg az Eiffel Csarnok munkálatai is, ahol az Opera próbatermei és raktárai lesznek.
Elindultak a kritikus állapotú, kultúr-és művészettörténetileg is hihetetlenül értékes Salótarjáni utcai zsidó temető felújítási munkálatai, és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is felállványozva, restaurátorok szorgos kezei szépülve alatt lép át az új évbe.
Az idei nyár igazi szenzációja volt, hogy lassan a régi pompájához közelít a felújítás alatt álló Szépművészet Múzeum Román Csarnoka, ami 70 éve el volt zárva a nagyközönség elől. A falakon már eredeti szépségükben ragyognak a festmények, a helyreállításon 70 restaurátor dolgozott, 1500 liter konzerválóanyag, valamint öt és fél kiló aranylemez felhasználásával, az ő nevüket időkapszulában helyezik majd el a kapu feletti rózsaablakban.
Elkészült a várva várt felújítása az egykori Zugligeti Lóvasút állomásának, a 150 éves műemléki épület most a Helytörténeti Gyűjteménynek nyújt új otthont. Az első tanulmányterveket még 2011-ben készítette el a ZDA-Zoboki Építésziroda, hogy aztán 2016 decemberében megindulhasson az épület teljes műemléki felújítása, a pinceszint beépítése és egy új épületrész kialakítása a meglévő épület mögött.
Szintén véget ért a Belváros Nagyboldogasszony Főplébániatemplom felújítása. A látogathatóvá tett altemplommal lenézhetünk a múlt mélységes mély kútjába, hiszen a római katonai tábor alapjaira épült kora középkori templom falai is látszanak, valamint az épület 5621 sípos orgonáját is felújították.
Csodás kastélyok és villák is megújultak idén, egy majdnem ledózerolt műemlék, a II. kerületi Klebersberg Kastély részben mint Emlékház és rendezvényterem és szálloda működik. A pusztulástól mentették meg a hegyvidéki, Budakeszi úti Hild-villát is. A felújított épület mint a Magyar Művészeti Akadémia kutatói bázisa működik, kiállítótérrel, konferenciateremmel és könyvtárral.
Megújult az óbudai Vasarely Múzeum és az életművet bemutató kiállítás is, harminc éve nem látott művekkel, és új helyszínre költözött a Hegyvidék Galéria is. A januárban megnyitott, egykori MOME-s tervezőcsapat által tervezett kiállítótér különlegessége a hullámzó betonpadló és az éteri világítás is.
Tavasszal átadták a felújított Pannónia Stúdiót, az egykori Pannónia Filmstúdió épületét, amely legendás magyar rajzfilmek megszületésének volt tanúja a rendszerváltás előtt. A magyarországi szocreál egyik leghíresebb épülete az ötvenes évek közepén épült, Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei alapján és a KAS Design vezényletével, újult meg. Számos, közelmúltbeli sikeres film utómunkái zajlottak itt: a Liza, a rókatündér vagy a Testről és lélekről, a Kincsem vagy a Viszkisen is dolgoztak itt.
Nemsokára kész a Széll Kálmán téri Postapalota felújítása és a Gül baba türbéje, gőzerővel zajlott idén a Párisi Udvar felújítása, az karácsonykor nyit újra épp az eddig felvonulási területként lezárt Petőfi Sándor utca, és elkezdődött a baloldali Klotild Palota felújítása is, és bejelentették (újra) a Balettintézet felújítását és luxushotellé alakítását.
Zöldellő játszóterek, parkok, közterek Rengeteg köztér és park is megújult, közösség tervezés során valósult meg az Óbudai Mészkő Park játszótérrel, kondigépekkel és sportpályákkal, de megnyílt az ország első integrál kondiparkja is Csepelen, ahol mozgássérültek és épek együtt edzhetnek, és a mellette lévő játszóteret is bővítették az integráció szellemében.
Játszóterek közül a klasszikus, legendás Gellért-hegyi csúszdapark is megújult, és a környezete is megszépült: biztonságos gumiborítást húztak fel a domboldalra, felújították a nyilvános WC-t, újrafestést kaptak a turistajelzések és a gyepszőnyeg is sokkal szebb lett. De a Kő Boldizsár tervezte mesevilág is életre kelt Terézvárosban, a Benczúr-kert néven, ahol találunk páros hintát, amire a szülő is fel tud ülni, mozgássérült gyerekek által is használható libikókát és pelenkázós mosdót is.
A Budatétényi rozárium, ami az ország legnagyobb rózsakertje, szintén megújult, helyrehozták a sétányt, padokat és esőbeállót telepítettek, hogy a nagyközönség is élvezhesse az ottlétet, és tavasztól őszig simán el tudunk képzelni itt egy pikniket vagy akár egy romantikus borozást.
Régóta vártuk, és idén végre elindult a belváros egyik legkülönlegesebb hangulatú kis terének, a Kamermayer térnek a felújítása, amit már évekkel ezelőtt civil csoportok is kezdeményeztek. Elindult az újpesti Szent István térnek az átalakítása is, modern vásárcsarnok és kulturális központ is épül itt. Új életre kelt a rákoscsabai Csaba vezér tér is, az egykori elhanyagolt piactér helyén szabadtéri színpad, WiFi-könyvtár és Weöres Sándor gyermekversei által ihletett tematikus játszókert létesült, valamint egy Jókai Mór és Laborfalvi Róza emlékfal. Bár tavaly úgy volt, idén elkezdik a Nemzeti Múzeum parkjának is a megújítását, ez sajnos csúszik, eddig csak Arany János szobra tűnt el a talapzatról, hogy restaurálják.
Az új tudományos és üzleti központok
Elkészült a Közszolgálati Egyetem campusának új, FintaStúdió tervezte oktatási épülete is, az Üllői út és az Orczy Kert mellett. A 21 ezer négyzetméter összterületű létesítmény két nagyobb, több száz fős előadóteremnek, valamint több mint hetven oktatóteremnek, mélygarázsnak és étteremnek ad helyet, ezekkel az épület egyidejűleg négyezer hallgatót képes kiszolgálni.
Elérte végleges magasságát és szerkezetkész állapotban zárja az idei évet a TIBA Építész Stúdió által tervezett Telekom székház. Az ország legnagyobb, egy épülettömbben megvalósuló irodafejlesztési projektje városképi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a Ferihegyi Repülőtérről beérkezve szinte ez a város kapuja.
Elkészült a Humán Tudományok Háza Soroksári úton, a várból elköltöztetett MTA kutatóközpontok leltek itt új otthonra, modern körülmények között, de a pezsgő tudományos életből és környezetből kicsit kiszakadva.
A hotelek közül a leglátványosabb a város leghíresebb foghíjtelkére, a Clark Ádám térre épülő szinte kész kontúrja, ahol a városlakók naponta találgatják, végül milyen színű is lesz a kész homlokzat. Szintén befejezés közeli állapotban van a Ferihegy mellett az új hotel. Az ötszintes, konferenciatermeket is magába foglaló komplexumot fedett folyosó köti majd össze a terminálokkal. A Fővám téri Vásárcsarnok mögötti Csarnok téren, a Vadász Bence és Miklós Zoltán által tervezett hullámzó homlokzat már látható a trafóház oldalához tapadó luxushotelből, bár a kettő találkozása mentén kicsit hevenyészett megoldásokkal találkozunk.
Az eltűnt épületek
A bontások is hozzátartoznak a város életének alakulásához, van, ami néha elkerülhetetlen, de olyan is, ami összefacsarja az ember szívét. A Szervita téri parkoló és irodaház monstrum bontását kevesen könnyezték meg, a helyére légiesebb, üvegfalú iroda épül majd. Szintén bontják a Liget téri “szellemmetró” állomást és a Közvágóhídról is idén költöztették ki a próbatermeket és szórakozóhelyeket, és indult meg egyes, nem műemléki épületek eldózerolása.
A Városligetben elbontott épületeket pedig már említettük a Liget fejlesztése kapcsán. Illetve eltűnt, pontosabban elköltözött a budapesti éjszakai élet egyik ikonikus helye: az Instant. Összeolvadva a Fogasházzal, eredeti, színes épületét elbontották a Nagymező utcában. Az elmúlt évek talán legnagyobb urbanisztikai botránya és civil harca miatt híressé vált Király utca 40. alatti, Hild József tervezte épület teljes lebontása után a helyén már áll az új épület, amely elvileg homlokzatában újrateremti az eredetit.
A lakónegyedek és újra a mindennapi "apróságok"
A fellendülő építő- és ingatlanpiacnak hála, a lakóparkok is gomba módra nőttek ki a földből Budapesten. A Közvágóhíd mögötti Allure Residence számos épülete már áll, ahogy a Corvin-negyedben is Cordia Park Residence a sétány hatodik lakóépülete lett, de az Az Otthontérkép adatai alapján Budapesten összesen 18 db, 200 vagy ennél több lakást tartalmazó új társasházi projekt van épülőben vagy az építkezés megkezdése előtti utolsó szakaszban.
Idén lett volna esedékes az 1-es villamos folytatása is, illetve szó volt a Lánchíd lezárásáról is, hogy elkezdődhessenek a felújítási munkálatok, ezt 2017-ben még megúszta a budapesti közlekedés. Januári "jövő jósló" listánkat átolvasva az év végére ígérték a Várban az Óvárosháza felújításának második ütemét majd átadását is. A Hetedik Műterem tervei alapján helyreállított és modernizált épület a rekonstrukció után elsősorban oktatási célokra fog szolgálni, de étterem és könyvesbolt is nyílna itt.
Mindent felsorolni szinte lehetetlen, hogy mi minden történt ebben az évben, de a nagy beruházások mellett lakóházak sora szépült meg, egyre nagyobb tömegeket mozgatnak meg a város történetével kapcsolatos kezdeményezések, soha nem látott számban vettek részt a Budapest100 idei házünnepén a Rakparton, a Hello Wood számos köztéri alkotásával találkozhattunk, adományfák és a hesszeldék, de komor tűzfalak sora virult ki idén is, rendületlenül virágzik a közösségi kertek világa is.
A városlakók egyre tudatosabban használják és élik meg a várost, és hallatják a szavukat, ha a formálásáról, jövőjének alakításáról van szó. És bár szinte végtelen a lista, hogy mi mindenen kéne még változtatni vagy javítani, milyen épületek várnak évek, évtizedek óta felújításra és milyen problémákat kéne megoldani, de az egy évvel ezelőtti listánkon szereplő dolgok közül idén párat láthattunk megvalósulni, és azt is megérezhettük, hogy összefogással és párbeszéddel sok mindenen lehet javítani, változtatni.
