Budapest

Mi lesz veled, Közvágóhíd? – a terület múltja és jövője

Mi lesz a sorsa Budapest egyik legértékesebb barnaövezeti iparterületének, a Nemzeti Színház és a Müpa tőszomszédságában? A szórakozóhelyeket és próbatermeket bezáratták, már ki is kellett költözniük augusztus elsejével, és az elbontásuk is megindult. A választ még mi sem tudjuk, de végignéztük az eddig született rendezési terveket és építészeti koncepciókat, és körbenéztünk a helyszínen is, hogy mi történik.

A Közvágóhíd a Nemzeti Színházzal és a Müpával szemben, a Soroksári út túloldalán terül el, eredetileg  mintegy 14 hektáros területen a Ferencvárosban.  Az 1872-ben megnyitott komplexum több eleme is – például a volt Bálterem vagy a víztorony – 1994 óta fővárosi műemléki védettség alatt áll. Az épület neve elég beszédes, létrehozásával a városban elszórtan működő, a közegészségre veszélyes mészárszékeket és magánvágóhidakat akarták felszámolni. A helyszín kijelölése is egyértelmű volt, a szélirány figyelembevételével bűzös üzemek csak Dél-Pesten kaphattak építési engedélyt. Hogy érezzük a hely monumentalitását, a vágóhíd 600 marha befogadására volt alkalmas, de a mellette található vásártéren további 5 ezer elfért, és az első évben 185 ezer állatot vágtak le itt. Az épületekben vágókamrák, bélmosodák és hűtőhelységek működtek tucatszám. Önálló üzemként a hatvanas évek közepéig működött, de kapuit végleg csak 1984-ben zárta be, mint vágóhíd.

A térség újrafelfedezése és felértékelődése a 2000-es évek elején indult meg, miután az Expo ’96 világkiállításra elkészült az új Lágymányosi híd és a Könyves Kálmán körút is. Ekkor indult meg a Millenniumi Városközpont kialakítása is, hosszas huzavona után ide épült fel a Nemzeti Színház, majd a Művészetek Palotája is. Már ekkor szerepelt a fejlesztési tervek között egy Kongresszusi Központ, amire úgy tűnik – a Finta József által tervezett épületre – a múlt héten ki is adták a jogerős építési engedélyt.

Az egész környék kiemelt projektterületként van kezelve a BUDAPEST 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciójában, amelyet 2013-ban állítottak össze. Eszerint a potenciális fejlesztési területek jelentős része Dél-Pesten és Észak-Csepelen fekszik, főként a Duna mellett és volt ipari, barnaövezeti területeken. Persze ezek még az Olimpia meghiúsulása előtti elképzelések, de a területek felértékelődése ettől függetlenül folytatódik.

 

Az első lakópark építkezések a területen 2009-ben indultak el, a Metrodom City Home lakótelepének tömbjeivel, ahol összesen 377 lakást létesítenek. Ezt követte a Nanette City Home beruházása 2012-ben, ahol szintén majdnem 400 új lakás épül. Most pedig az Allure Residence lakóépületei emelkednek ki a földből, ahol már 500-nál is több új lakás lesz. Ez összesen több mint ezer új lakás a területen. 

Fotó: Hartyányi Norbert
Fotó: Hartyányi Norbert

A környék számos lehetőséget , de ezzel együtt elhibázott városfejlesztési lépéseket vagy lehetséges hibákat rejt magában. Településépítészeti diplomamunkájában Székács Péter felvázolta a helyszín nagyobb léptékű térségi, és a kisebb léptékű területi fejlesztési koncepcióját. Kutatásai alapján kitűnik, hogy a Közvágóhíd és környéke egyfajta átmeneti, változatos felhasználású zónát képez Belső-Ferencváros sűrű beépítésű lakóterülete és a külső iparterületek között. Bármilyen, a területet érintő fejlesztés fő célja kéne, hogy legyen a peremterületként számon tartott térség szervesebb részét képezze a városnak, és Pest déli kapujaként tudjon funkcionálni.

 

A  kimagasló építészeti és ipari örökséggel rendelkező, de jelenleg leromlott környezetű, alulhasznosított terület, a Közvágóhíd maga is vegyes vállalkozási területként funkcionált egészen mostanáig: kis- és nagykereskedelmi egységekkel, szórakozóhelyekkel, üzemekkel, vendéglátóhelyekkel, raktározási funkciókkal, de még lakóházak is találhatóak területén. Ezt válthatná fel egy kevert funkciós területhasznosítás, ahol a Közvágóhíd 16 hektáros tömbje,  alközpontként kereskedelmi, kulturális, rekreációs, intézményi, irodai és lakófunkciókat is kapna. Területén többek között hatalmas park, piac, könyvtár, kiállítótér, sportpálya, játszótér létesülhetne a lakóparkok és irodák mellett, hogy egy minden társadalmi réteg számára jól használható és elérhető kulturális zóna jöhessen létre.

 

Nem ez volt az egyetlen, az üzem területét újragondoló terv, Finta József stúdiója is készített egyet elképzelést a Közvágóhíd, Múzeum, lakó- és irodaépület együttes beépítési koncepciója elnevezéssel. És ne feledjük, hogy szintén az általa tervezett Bolyai gyalogoshíd pesti hídfője is a közelben lett volna.

 

Amint látszik, elképzelésekben és tervekben nincs hiány, ám azt mégse lehet tudni, hogy jelenleg milyen jövőt szánnak a területnek. A napi.hu legfrissebb információi szerint török ingatlanbefektető cég vette meg a Közvágóhíd épületét Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatójától. Ehhez a tulajdonosváltáshoz kapcsolódhat az a drasztikus gyorsaságú területürítés, amit az összes itt működő szórakozóhely, próbaterem és stúdió is tapasztalt. Augusztus 1-jével kik kellett költözniük, és ottjártunkkor már bontották is a stúdiók és próbatermek hangszigetelését is.

A régi Bálteremben üzemelő legendás klubnak, az R33 Kultúrközpontnak februárban kellett bezárnia kapuit, ezzel a hazai zenei és underground élet egyik legfontosabb és sokszínűbb tere szűnt meg, egyik napról a másikra.  Az évek során olyan, a zenei élet minden területéről érkező zenekarok, énekesek léptek fel itt, mint a Middlemist Red, Hajós András, Szagos Hörigekkók, HétköznaPICSAlódások, Nemjuci, Másik János, Barabás Lőrinc Eklektric vagy a Freak Fusion Cabaret. Július végével kapák az üzenetet a próbatermek is, és a másik zenei klub, a ShowBarlang, hogy augusztus elejével költözniük kell. 

A ShowBarlang bejárata. Már meg is indultak a bontási munkák. Fotó: Hartyányi Norbert
Az Amper próbaterem.Fotó: Hartyányi Norbert

Amilyen irányba elindult szinte magától az ipari terület alakulása, nem egyedülálló folyamat Európában. Berlin menő szórakozóhelyei is jöttek létre volt ipartelepeken, de a ljubljanai Metelkova, ami autonóm kulturális centerként működik, vagy kistestvére a maribori Pekarna is hasonló elven működik és hihetetlen népszerűek a szomszédos Szlovéniában. Ám itt most úgy tűnik, legalábbis az eddigi akciók után, hogy az új beruházóknak más elképzeléseik vannak a terület hasznosításáról.