Már csak pár részlet hiányzik, és régi szépségében ragyog majd a Szépművészeti Múzeum egyik legméltatlanabbul kezelt látványossága, a Román Csarnok. Hét évtizedig el volt zárva a látogatók elől, raktárként használták, nem csoda, hogy ez a 2015 februárjában indult felújítás „szíve-lelke”. Falain immár eredeti állapotukban láthatóak a csodaszép festmények, amelyeket elsők között tekinthettük meg, és alkalmunk nyílt bejárni a múzeum félkész tereit is.
A hatalmas, román kori bazilikát idéző terem a II. világháborúban rongálódott meg annyira, hogy elzárták a látogatók elől. Gipszmásolatokat és a Régi Képtár festményeit tárolták itt, a díszítéseket pedig szépen lassan beborította a por, néhány helyen pedig pikkelyesedni kezdett a festék. Így nézett ki a Román Csarnok 2015 februárjában:
Szerencsére minden menthető állapotban volt, mikor januárban nekiálltak restaurálni őket. Kibontották a befalazott freibergi katedrális főkapujának másolatát, amelyen immár ismét lehet közlekedni – igaz, egyelőre műanyag borítás lengedezett rajta. A helyreállításon 70 restaurátor dolgozott, 1500 liter konzerválóanyag, valamint öt és fél kiló aranylemez felhasználásával, az ő nevüket időkapszulában helyezik majd el a kapu feletti rózsaablakban. Pontosan ott, ahol a felújítás közben különös leletre bukkantak: egy közel százéves időkapszulát találtak azoknak a nevével, akik részt vettek a díszítésben 1903 és 1904 között.
A következő lépés az eredeti márványmozaik padló lerakása, majd a pillérek befestése lesz. A magasban jól látni a tetőszerkezetet, amelynek üvegfelületeire őszig homogén, szűrt fényt biztosító árnyékolók, valamint napkollektorok kerülnek. Az idei év végén a Román Csarnokot már bemutatják a közönségnek is, a közel 1000 négyzetméteres térben pedig rendezvényeket szeretnének lebonyolítani a jövőben.
A Román Csarnok alatt épül a raktár, a műtárgytartók sínjei már a helyükön vannak. Baán László, a múzeum főigazgatója és Kőszegi Antal főmérnök levittek minket az alagsorba, ahol az antik és az egyiptomi kiállítások jövendőbeli otthonán dolgoznak a szakemberek. Itt kap helyet az étterem is, amelynek üvegfalán ki lehet majd látni a Hősök terére. Az alagsorban működött régen a gépészet, amely egy szinttel lejjebb tolódott. Láttuk a lift helyét is, ugyanis a felújítás egyik fontos eleme, hogy az egész múzeum akadálymentesített lesz.
Nemcsak a Román Csarnok volt eddig láthatatlan a nézők előtt, két másik felújított termet is szemrevételezhettünk. Az első emeleti Michelangelo Teremben álmennyezet takarta el a szürkére meszelt, reneszánsz hatású kazettákat, és a párkányba vandál módon még vasgerendákat is fúrtak. Itt gazdasági irodák működtek. Szerencsére sikerült mindent visszafejteni és helyrehozni, akárcsak a felette található Schickedanz Teremben, ahol a kommunikációs osztály működött. (A név a múzeum két tervezőjének egyikét idézi, a múzeumot ugyanis Schickedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc tervei alapján építették a századfordulón.) A nyitás után a Michelangelo Terembe terveznek például egy Leonardo da Vinci-kamaratárlatot.
Az épületnek közel a felét átépítik a Mányi István építész, illetve a Mányi Stúdió készítette felújítási tervek alapján. Lecserélik a klíma- és fűtésrendszert, 2000 négyzetméterrel bővítik a múzeum kiállítótereit és kiszolgálóegységeit. A felújított épületbe a „régi mesterek” kerülnek majd, ugyanis a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből rendeznek állandó kiállítást, időben az antik kortól a 19. századig. A múzeum 2018 őszén nyílik meg a látogatók előtt, rá egy évre pedig Rubensszel és a flamand barokk művészetét bemutató nagykiállítással terveznek előrukkolni.
