Átadták a Belvárosi plébániatemplom altemplomát – lenéztünk a rómaiakig

Egy közel 2000 éves történet újabb fejezetéhez érkezett a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom a Március 15. téren – természetesen márciusban. Az “idők tanújának” is nevezett épület altemplomát látogathatóvá tették, így szó szerint lenézhetünk a múlt mélységes két évezred mély kútjába, ahol egészen a rómaiakig elláthatunk. Az első templomot a 11. században ugyanis egy római katonai tábor falaira húzták fel.

A hároméves többlépcsős templomfelújítás befejezéseként az altemplomban kiállító teret hoztak létre, ahol megtekinthetjük az ominózus római falmaradványokat, sőt még a táborparancsnoki épület padlófűtésének elemeit is megcsodálhatjuk. Ha nem szeretjük a szűk, zárt tereket, az ókori emlékeket a templom padlózatába helyezett üvegfelületen keresztül is szemügyre vehetjük. Így viszont nem láthatjuk a régészeti feltárásokat bemutató tárlatot, az új közösségi és imádságos térként szolgáló kápolnát és az 1699-ben épült Proberger-kriptát, melyben 19. századi arisztokraták nyugszanak. (Proberger Jakab volt egyébként a főváros első ismert serfőző mestere!)

Az épület 5621 sípos orgonáját is felújították, melyet a kedvünkért Virágh András Liszt-díjas orgonaművész és a templom zenefelelőse meg is zengetett a játszóasztalról. Így tanúi lehettünk, hogyan mozgat meg az instrumentum két motorja 50 köbméter levegőt percenként. A karzat lépcsőit és a billentyűket maga Liszt Ferenc is koptatta, hisz éveken keresztül élt a plébánián és dirigálta a templom kórusát. Budapesten legtöbbször ebben a templomban játszott híres zeneszerzőnk. A hangszert a legnagyobb 6 méterestől a legkisebb 6 milliméteres sípig szétszedték és kipucolták. A zenész elmondta nekünk, ha szeretnénk magunknak építtetni egy hasonló orgonát, az mintegy félmilliárd forintunkba kerülne – persze ennek a darabnak értéke felbecsülhetetlen.

A templombelsőt bejárva 14 építészeti kor emlékei néznek le ránk vagy rejtőznek valahol a felszín alatt. Az első román kori bazilikába temették Gellért püspököt. Később Zsigmond és Mátyás királyunk is átépítette. A törökök mecsetként használták. A ma látható szerkezet 16. századi, de a barokk külsőt egy 18. századi tűzvész után kapta. Később olyan építészóriásaink restaurálták, mint a parlamentet tervező Steindl Imre. Építészettörténeti szempontból Budapest legösszetettebb épülete. 2010-ben találtak egy olyan 14. századi freskót, amelynek festészeti minősége a kor nagyjainak munkáihoz mérhető. A Szűz Máriát ábrázoló művet megtaláljuk a szentély mögötti egyik fülkében, nem messze a mihrábtól, a török kori imafülkétől. És nem, nem tolták arrébb a templomot az Erzsébet-híd építésekor, bár a technológia lehetővé tette volna – inkább kikerülték.

A Belvárosi Plébániatemplom és régi-új altemploma nemcsak történeti és szakrális, de kulturális helyszín is kíván lenni. A Budapest Tavaszi Fesztivál keretein belül április 9-én a Zuglói Filharmónia Kórusának Liszt Ferenc estjét hallgathatjuk meg, míg a Budapest 100 kiemelt helyszíneként április 22-én és 23-án ismerkedhetünk meg az épülettel. Április 19-től Virágh András ad minden szerdán 45 perces rapidkoncertet. Április 11-én, ahogy minden Húsvét Nagykeddjén elhangzik Bach János-passiója és mint minden évben, december 5-én és halottak napján felcsendül Mozart Requiemje – a decemberi nap a zeneszerző halálának évfordulója, és itt mutatták be először művét 1801-ben. Ha vannak hívő külföldi barátaink vagy épp mi szeretnénk más nyelven meghallgatni a szentmisét, bátran ajánljuk a Főplébániatemplomot: minden vasárnap angolul és olaszul is celebrálnak. Esküvői helyszínnek sem utolsó: Kossuth Lajos, aki evangélikus vallású volt, az egykori plébánián fogadott örök hűséget katolikus menyasszonyának, Meszlényi Teréziának - igaz, "reverzális" nélkül, mondhatni félhivatalosan. Legnagyobb politikai vetélytársának, Széchenyi István grófnak temetése utáni emlékmiséjét is itt tartották.