Budapest

Pincétől a padlásig – bejártuk a Kossuth tértől búcsúzó Néprajzi Múzeumot

A Néprajzi Múzeum 140 éves története során hatszor költözött, és az ott dolgozók nagyon remélik, hogy a következő két évben lebonyolítandó, Városligetbe való áthurcolkodás lesz az utolsó. Pedig a Kossuth téri épület lenyűgözőnek tűnik kívülről-belülről: nem csoda, hogy filmeseket is magával ragadott, többek között itt forgatták az Evitát Madonnával és Antonio Banderas-szal.

A múzeum munkatársai persze nem győzik hangsúlyozni, hogy hiába szép az épület, a legnagyobb gond vele, hogy nem múzeumnak épült, és ebből kifolyólag funkciói sem megfelelőek. 1896. október 20-án Igazságügyi Palotaként adták át, és ezzel a céllal tervezte meg Hauszmann Alajos. Az építésznek figyelembe kellett vennie a szomszédos Parlament függőleges, ég felé törő vonalait, ezért a szigorú arányokat felhasználó, „antik szellemű római barokk” mellett döntött, de az épület a neoreneszánsz elemekkel keveredve leginkább az eklektika jegyeit mutatja.

Néprajzi Múzeum (átmenetileg zárva)
  • 1055 Budapest, Kossuth tér 12.
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Már a homlokzaton visszaköszön az eredeti rendeltetés: Senyei Károly háromlovas diadalszekerén az Igazság istennőjének szobra áll. A szekér mellett Fadrusz János törvényhozókat jelképező szobrait figyelhetjük meg. Zala György szoborcsoportja egy tárgyalást jelenít meg bíróval, vádlóval, védővel, a panaszossal és a bűnössel.

Fotó: Kőrösi Tamás / We Love Budapest

1948-ban az épület bírósági funkciója megszűnt, 1948–1955 között a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézeteként működött, 1957-ben pedig kettéosztották. Az Alkotmány utca felől megközelíthető déli épületszárnyban 1989-ig az MSZMP Párttörténeti Intézete, 1998-ig a Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézete működött benne, azóta pedig a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont. Az északi épületrészben 1957 és 1973 között a Magyar Nemzeti Galéria, 1973-tól napjainkig a Néprajzi Múzeum található.

Fotó: Kőrösi Tamás / We Love Budapest

Az impozáns aulában épp a World Press Photo kiállítást találjuk, ez régen a két szárnyat, a Magyar Királyi Kúriát és a Budapesti Királyi Ítélőtáblát választotta el egymástól. „Sétálócsarnoknak” szánták, ahol a bírók, az ügyvédek, a hivatali személyek és az ügyfelek tárgyalásra vagy ítéletre várakoztak. Régen itt trónolt Justitia óriási, tizenkét tonnás szobra, Stróbl Alajos műve – ma a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai palotájában van elhelyezve, jelenleg egy nagy méretű fotó emlékeztet rá. A fejünk felett Lotz Károly falfestménye látható, az igazság istennője mellett az igazság, a béke, a bűn és a megtorlás allegóriái láthatóak.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Hauszmann Alajos hatméteres belmagasságú tanácstermei már nem őrzik az egykori berendezést, bár a Nemzeti Galéria idején könyvtárszobává alakított teremben lóg ugyan egy eredetinek tűnő csillár (nekünk ez a terem főleg onnan ismerős, hogy rendszerint itt tartják a sajtótájékoztatókat). A földszinten az egykori irodák és egyéb kiszolgálóhelyiségek egybenyitásából jött létre kiállítótér (épp egy cipőkiállítás tekinthető meg itt), míg az emeleten az állandó kiállítást különböző munkaszobákból, fogadótermekből és a tanácstermekből alakították ki. Két gazdagon ékesített, eredeti állapotban hagyott díszterem is található az épületben, Magyar Királyi Kúria termében épp Máté Bence kamarakiállítása látható, a királyi ítélőtábláé konferenciateremként funkcionál.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A decemberi zárásig terveznek vezetett sétákat a múzeumban, és a sajtót is körbenavigálták a 121 éves épületben a pincétől a padlásig. Szó szerint: a padlást épp raktárnak használják, a pincében pedig a kerámiaraktár, illetve a fotógyűjtemény kapott helyet.

Dr. Kemecsi Lajos igazgató sétavezetés közbenFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
A fotótárbanFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A padlásra csigalépcsőn jutottunk fel, ide igazi kihívás lehet felcipelni bármit, ami nagyobb egy hokedlinél. Belestünk a restaurátorok műhelyébe is, ahol ilyen panoráma mellett bizonyára nem lehet rossz dolgozni.

A padlásonFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A 10-12 ezres szokásgyűjtemény raktárában is jártunk, ahol a paraszti kultúra ünnepi tárgyait, játékait tárolják. Egyenként csomagolva költöztetnek át mindent az új helyre, QR-kóddal ellátva, a hímes tojástól elkezdve a kétajtós szekrényig.

 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Rákosi Mátyást már becsomagoltákFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A múzeum év végén zár be és kezdi meg a költözködést, a Kossuth téri épületbe pedig vissza fog települni a Kúria. 2019 nyarának végéig várni kell majd, hogy a Városligetbe épült új múzeum zöld tetőteraszán piknikezzünk, és megcsodáljuk a számos lehetőséget és látványosságot, amelyet egy „igazi”, múzeumnak épült múzeum nyújtani tud.