Mindent a Városligetről

TörténelemA Városliget története egészen a tatárjárásig, vagyis a 13. század közepéig nyúlig vissza. A fáma szerint IV. Béla a Liget területén állomásozott a tatárok ellen induló seregével, 1241. március 17-én pedig még egy kisebb ütközetre is sor került a fákban és ivóvízben gazdag legelőn. A következő két században országgyűlések helyszínéül szolgált, ami a növényzet és az állatvilág pusztulásához, majd – a szél által elhordott homok és az áradások aknamunkája nyomán - elmocsarasodáshoz vezetett. A városligeti állapotok csupán Mátyás uralkodása idején javultak valamelyest, ugyanis a népmesék kedvenc királya a Ligetben alakította ki agaraskerttel megspékelt pihenőhelyét.

A valódi változás első jelei a 18. században sejlettek fel. A legelőt, homokpusztát, mocsarat, illetve két mocsárbeli szigetet magába foglaló, beszédes nevű Ökrösdűlő környékét – a maláriaveszély csökkentése érdekében, valamint a mocsár felszámolásának első lépéseként – 1755-ben fűzfákkal ültették be. Mivel a város rá se hederített a fűzfa csemetékre, azok vagy elszáradtak, vagy az utolsó levélig felfalták őket a szomszédos legelőkről átkószáló szarvasmarhák. Mária Terézia 1770-es erdőtörvényét – amely előírta a kiirtott erdők újratelepítését, a facsemeték gondozását, és megtiltotta a legeltetést – 15 éven át semmibe vette a város, ám II. József szigorú, törvénykövető hozzáállásának hála 1785-ben megkezdődött az Ökrösdűlő fásítása. 1794-ben felmerült, hogy az egyre népszerűbb kirándulóhellyé előlépő, immár Városerdőként emlegetett területet mulató- és üdülőhellyé alakítják, de ez a terv kudarcba fulladt.

A Pestet irányító tanács 1799-ben 24 évre bérbe adta a későbbi LigetetBatthyány József hercegprímásnak, aki a bérleti díj hiányáért cserébe fejlesztési és fásítási kötelezettségeket vállalt magára. A hercegprímás még abban az évben meghalt, és a kötelezettségeknek öccse, Batthyány Tódor nem tett eleget, így a Városerdő bérleti jogát a városi tanács elkobozta. A kalamajka dacára megvalósuló fejlesztések közül érdemes kiemelni a tavat, a tó kiásása során kitermelt földből kialakított szigeteket (Mocsár-sziget, a mai Széchenyi Fürdő helyén, illetve Drót-sziget (később Széchenyi-sziget), a mai Vajdhahunyad vára helyén), a sétányokat, a sétányokat övező fákat, valamint Pest első gyógyfürdőjét, amit Rumbach Sebestyén alapított 1806-ban a mai Podmaniczky utca és Munkácsy Mihály utca sarkán. A 19. század első felében a József nádor nevéhez fűződő Szépítő Bizottság vezényletével folytatódott a Városerdő csinosítása. A mocsár helyén szigetekkel pettyezett (Páva-sziget, Hattyú-sziget és Nádor-sziget) tavat alakítottak ki, újabb utakat építettek, a fatelepítés sem állt le, és 1840-ben megnyitotta kapuit a park második gyógyfürdője, a mindössze néhány évig üzemelő Pesti Vízgyógy és Edző Intézet.

A század második felében egymást érték a változások. 1857-ben megszűnt a Szépítő Bizottság, és a Liget négy évvel később ismét a város tulajdonába került. 1866-ban megnyitott az Állatkert, 1870-ben a Műjég elődjének számító korcsolyapálya, 1881-ben – a Hősök terén kifúrt artézi kút vizét felhasználva – az Artézi fürdő, azaz a Széchenyi Fürdő őse, 1889-ben a Fővárosi Nagycirkusz hullámbádogból épített, kezdetleges változata, 1895-ben pedig a Műcsarnok. Az 1896-os millenniumi ünnepségek és a grandiózus, Városligetben megrendezett kiállítás alkalmából átadták még a Földalattit, valamint a Vajdahunyad várának első, főként fából épített verzióját. A Hősök tere teljes egészében 1929-re készült el, a Szépművészeti Múzeumot 1906-ban, a Közlekedési Múzeumot 1899-ben, míg az Angol Parkot, vagyis a Vidámpark ősatyját, 1908-ban nyitották meg. A két világháború között az infrastruktúra és az apró részletek kerültek előtérbe: további fákat, díszcserjéket és virágokat ültettek, új székekkel és padokkal övezték az egyre sokasodó sétányokat, majd 1937-ben, mintegy utóirat gyanánt, díszburkolatot kapott a Hősök tere. A háború pusztításait követő újjáépítések során kiszélesítették a Dózsa György utat, amelynek eredményeként kialakult a Felvonulási tér, a rosszemlékű, 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor otthona.

A teret ma már ’56-osok terének hívják, míg a Sztálin-szobor helyére, a forradalom 50. évfordulóján, emlékművet emeltek. Az 1956 utáni korszak legjelentősebb mozzanata az 1974 és 1978 között lezajlott, monumentális parkosítási program, amelynek során 100.000 cserjét ültettek aLigetben, valamint a hiányzó fákat is pótolták. A parkosításnál kitermelt földből emelték a Szánkódombot, amelyet 1983-ban kereszteltek át Királydombra, miután itt tartották az István, a király című rockopera ősbemutatóját.Mindennapi kenyér

A hivatalosan a nem túlzottan költői Történelmi Épületcsoport névre hallgató Vajdahunyad várával szemben egy minden igényt kielégítő vendéglátó komplexum varázsolja még vonzóbbá a Városligetet. A nyáron csónakázókkal, télen pedig korcsolyázókkal benépesített tó partján két merőben eltérő stílusú, de a helyszín és a minőség miatt egy egységet alkotó gasztroszentély fészkel. A Tópart Budapest alkotóelemei közül először a klasszikus enteriőrrel csinosított Tópart Kávézót vegyük szemügyre. A kávézó fénypontja az andalító lombsusogással kísért, a csónakázó tóra és a Vajdahunyad várára kilátást biztosító terasz, míg ételek terén a mangalica steak áll a dobogó tetején.

Persze a Tópart pozitívumai nem merülnek ki ennyiben, hiszen a kellő mértékű fogyasztás mellé ingyen csónakázás jár, a romantikázásra finomhangolt páros menükkel és az italakciókkal Dunát – de minimum csónakázó tavat – lehetne rekeszteni, péntektől vasárnapig pedig még az élőzene is adott. Összességében a Tópart Kávézó egy romantikus menedék, amely elsősorban a nyugodtabb kikapcsolódás híveinek kedvez, amit kiválóan tükröz a hely péntek esti, salsa-centrikus programja.

A kettes számú delikvens a tunkolásra inspiráló Szaft, egy laza hangulatú, maximálisan kutyabarát, kabrió romkocsma, ahol a nosztalgikus ízek a Balaton-partot és a vidéki lakomákat idézik. A fiatalos temperamentumú Szaftminden korosztálynak kedvez, hiszen a kisebbeket játszóházzal, a nagyobbakat állandó italakciókkal – melyek közül a legveszélyesebb a minden nap déltől délután háromig pohár áron vesztegetett korsó sör -, valamint szerdától vasárnapig DJ-kkel várják.

A Szafttermészetesen nem hazudtolja meg a nevét, és minden héten új tunkolás-alapanyaggal színesiti az étlapot, amit a déltől délután háromig felfalható ebéd menü tesz teljessé. Hétfőnként még a szaftos kalóriák ledolgozására is adott a lehetőség, jóga órák formájában. A Liget műintézményei közül említést érdemel még a magánhangzókban szegény, burgerekben gazdag BRGR, a nyüzsgő, vízpart nélkül is vízparti hangulatot árasztó Kertem, továbbá a kockás abrosszal, a legelvetemültebb ínyenceket is lehengerlő fröccsválasztékkal és nagyvárosi burgerekkel operáló Pántlika.Látnivalók

A legkézenfekvőbb és legismertebb a magyar történelem kiemelkedő alakjainak emléket állító Hősök tere. A középső, Millenniumi emlékművet a hét vezér szobrai díszítik, az oszlop tetején pedig Gábriel arkangyal látható. A bal oldali oszlopcsarnokban Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, és Nagy Lajos tornyosul, míg a jobb oldaliban Hunyadi János, Mátyás Király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, és Kossuth Lajos kőmása magasodik.

A Hősök terét két múzeum fogja közre. Az Andrássy út felől nézve a tér bal oldalán található a klasszikusabb műalkotásokat nagyközönség elé táró Szépművészeti Múzeum – amelynek külföldi sztárvendégei szeptemberig Schiele és kortársai -, míg a túloldalon a jelen alkotóira fókuszálóMűcsarnok várja a kultúrára éhezőket.

Egy városligeti bóklászás során a fentiek mellett tanácsos még útba ejteni a négy építészeti stílust – román, gótikus, reneszánsz és barokk - felvonultató Vajdahunyad várát, a Vajdahunyad várában a Jáki-kápolnát és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot, a Közlekedési Múzeumot, a megunhatatlan Állatkertet, és az utolsó szezonját taposó Vidámparkot.Éjszakai élet

A koncerttermet, kávézót, kerthelyiséget és klubhelyiségeket magába foglaló Petőfi Rendezvényközpontban el lehet csípni jó koncerteket, de azért nem a zene a PeCsa legfőbb erőssége. A szomszédos Pántlikában akusztikus dallamok kísérik az átsörözött-átfröccsözött nyári estéket, míg a Kertem olyan hatalmas, hogy a Tokiót rendszeresen porig romboló szörnyek gond nélkül bújócskázhatnának benne. Ha már tivornya, nem szabad megfeledkezni a Tópart Budapest szerves részét képező, tunkolós kabrió romkocsmáról, vagyis a Szaftról, ahol állandó italakciók, szerdától vasárnapig DJ-k, illetve fajsúlyos magyar fogások alapozzák meg a másnapot nem ismerő estéket.Mozgás, kultúra

A Ligetben szinte mindent lehet: futni, biciklizni, deszkázni, görkorizni, rollerezni, longboardozni, focizni, kosarazni, és télen még korcsolyázni és szánkózni is. Az extrémsportolóknak a Petőfi Rendezvényközpont mellett található skateparkot ajánljuk, bár egyesek úgy vélik, hogy az elemek mérete és a park elrendezése hagy némi kívánnivalót maga után. A fent látható fotó ma már csupán a képzelet szüleménye, ugyanis bringásoknak - Micimackó szavaival élve - tilos az Á. A vízfanatikusok a Széchenyi fürdőt vegyék célba, a földhözragadtabb sportok kedvelői pedig gond nélkül feltalálják majd magukat, így nekik csak egyetlen tanáccsal tudunk szolgálni: útra fel. A kultúra- és művelődésfüggőkről a Liget múzeum-kvartettje - Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum - gondoskodik.Közlekedés

A Városligetet és környékét öt trolibusz útvonala érinti: a 74-esé (Csáktornya park – Károly körút), a 72-esé (Zugló vasútállomás – Arany János utca), a 75-ösé (Puskás Ferenc stadion – Jászai Mari tér), a 70-esé (Erzsébet királyné útja – Kossuth Lajos tér) és a 78-asé (Keleti pályaudvar – Kossuth Lajos tér). A buszok közül a négytagú hetes család – 7, 7E, 7A és 107E -, illetve a 133E és 233E jelzésűek tesznek le a Liget közelében, és két villamos – 1 és 1A –, továbbá a Kisföldalatti segítségét is igénybe vehetjük.