április 8., 14:23
A pestiek a humorban nem ismernek tréfát – A legendás pesti vicc
Manapság a pesti vicc már leginkább mémek formájában terjed az interneten. De volt idő, amikor másfél óra alatt átért Pestről Budára.
Manapság a pesti vicc már leginkább mémek formájában terjed az interneten. De volt idő, amikor másfél óra alatt átért Pestről Budára.
1950 és 1989 között megünnepeltük hazánk német megszállás alóli felszabadítását, amit elsősorban a dicsőséges szovjet csapatoknak köszönhettünk.
Gazdag görög kereskedők bazárja, a János vitézt inspiráló huszár kapitány építkezése és Pest legdurvább kettős gyilkossága is a Haris közben volt.
A Nyugati pályaudvar mellett állt, 1978-ban felrobbantott garniszállóban a környék prostituáltjai fogadták a kuncsaftokat éjszaka és nappal is.
A Római-part már a XIX. században is a budai vízi sport és úgy általában a vízi élet felkapott központja volt. Sok-sok fotón keresztül követjük nyomon a változását.
Ne higgyük, hogy a Tinder korában már mindent láttunk. Nagyapáink és nagyanyáink idejében még furcsábbak voltak a társkereső hirdetések.
Érdekes története van a Bakáts tér elhagyott kórházának, ahol kezdetben női magánklinika és a szegény sorsú betegeknek létrehozott intézet is volt.
Bejártuk az épületet, ami sárkányokat, egy arab szobát és zodiákus jegyeket is rejt magában, és ami a Tisza-gyilkossággal írta be magát a köztudatba.
Budapest a gangos házai nélkül olyan lenne, mint a húsleves cérnametélt nélkül – jó, de nem lenne az igazi. De vajon miért alakult ki ez a háztípus?
70 éves jubileumát ünnepli idén a Diafilmgyártó, amiről elsőre a vetített mesék jutnak eszünkbe, ám a diákat eredetileg politikai célokra használták.
Van egy ház a Frankel Leó úton, amely első ránézésre csak egy egyszerű épületnek tűnt, de rövid kutatás után egészen érdekes tényt tudtunk meg róla.
Már a századfordulón sem csak a Műjégpályán korcsolyáztak a budapestiek, hanem olyan érdekes helyeken is, mint a Nemzeti Múzeum udvara.
Az „első beszélő újságként” aposztrofált technikai újdonság igazi szenzáció volt, és majdhogynem elindult a világsikerhez vezető úton is.
Nem kell messzire mennünk, hogy megtudjuk, honnan indult a magyar sísport, csak a Normafáig, ahol egykor nemcsak szánkózni vagy sífutni lehetett, de síugró sánc is a bátrabbak rendelkezésére állt.
Bár vannak régóta állandó pontjai a Deák Ferenc térnek, de még így is sokat változott az elmúlt bő 100 évben, amit a Fortepan képeinek segítségével mutatunk meg.
Presszó, tejbár, kocsma, kisvendéglő, üzemi konyha – ide jártak az emberek az éhségüket csillapítani „a szűk levegőjű” 50-es években.
Fényes XIX. századi kulisszák és bevezetés a mögöttük rejlő alvilágba. Korrupt rendőrfőkapitány és kétes múltú kasszásnő románcából született meg a prostitúció melegágya.
Ahol ma a Gyöngyösi utcai lakótelepet találjuk, valamint annak környékén terült el Pest egyik legrosszabb hírű környéke, a Tripolisz, amely 1911-től az 1970-es évek végéig létezett.
A leghíresebb budapesti épületek helyén valaha más építmények álltak, amelyek ugyancsak megszépítették a környezetüket.
A Városliget egykori, ma már nem létező épületeit és építményeit szemléző sorozatunk második részében a nagy millenniumi ünnepség kerül terítékre.
A készülő albumban nem megszokott nézőpontból láthatjuk a fővárost: a benne szereplő képek zöme a közel 100 évvel ezelőtti Budapest szegénynegyedeiben készült.
Fotók sorával elevenítjük fel a VII. kerületből induló és a XIV. kerületben végződő Thököly út, vagyis Zugló főútjának elmúlt több mint 100 évét.
Ezek voltak a főváros legnagyobb balesetei az elmúlt 150 évben.
„Mert Budapesten mindenki lóversenyre jár, és a lóversenytér – Budapest” – írta Heltai Jenő 1896-ban. A magyar lóversenysport 196 éves múltra tekint vissza.
A vakáció nagy részét a telepen töltötték, sokat játszottak, szaladgáltak, rosszalkodtak. Ők voltak a „kulcsos gyerekek”.