István megkoronázása
1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban Géza fejedelem és Sarolt fiát, Istvánt a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. A dátum abból a szempontból különös, hogy a történeti források szerint Istvánt az új évezred első napján iktatták be, ugyanakkor akkoriban még hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az új év első napjának. A koronázás jelképezte azt, hogy a pogány törzsek ura hívő fejedelemmé, az ország kereszténnyé és az európai közösség tagjává vált.
Sissi, avagy Erzsébet királyné születésnapja
Amikor I. Ferenc József oltár elé vezette Wittelsbach Erzsébet hercegnőt, azaz Sissit, még egyikük sem sejtette, hogy Magyarországon kisebbfajta kultusz alakul ki személye körül. A királynéra már életében szeretettel és áhítattal tekintettek a magyarok, ám halála után ez a szeretet kultusszá vált – országszerte köztereket és utcákat neveztek el róla, de szobrok is készültek róla szép számmal. Sissi 1837. december 24-én született, és ekkor még senki nem sejtette, hogy élete mennyire megváltozik majd, ahogy azt sem, hogy az osztrák császár vet majd rá szemet.
Budapest ostroma
Míg máshol a karácsonyi sütés-főzéssel voltak elfoglalva az emberek, addig Budapest életében az 1944-es karácsony teljesen másról szólt. A 2. és 3. Ukrán Front csapatai már december 20-án megkezdték Budapest bekerítését, december 22-én áttörték a Margit-vonalat, majd a Pestet védő Attila-vonalat is. December 24-én délután megjelentek az első szovjet katonák a Szépilona kocsiszínnél. Budapest bekerítése pillanatok alatt befejeződött, és megindultak a harcok. December 25-re és 26-ra már állandóvá váltak a lövések, az emberek pedig realizálták, hogy a korábban pár naposnak hitt ostrom jóval hosszabbnak és szörnyűbbnek ígérkezik.
Megjelent a gázvilágítás
Bár a 18. században már Budán és Pesten is volt közvilágítás, de meglehetősen kevés volt belőle, és ezek még olajlámpások voltak. Úgyhogy ha valakinek ekkoriban sötétedés után az utcán volt dolga, elmaradhatatlan volt a kezéből a lámpás, de előfordult az is, hogy egy lámpavivőt bérelt fel. A helyzet akkor változott meg, amikor megjelent a városi gáz – ezt szénből állították elő a gázgyárakban, és Londonban már 1807-ben is használták városi világításra. Magyarországon, azon belül Pesten az 1850-ben előírt császári rendeletnek köszönhetően indult meg a gázlámpák használata, ugyanis ez kötelezte a városokat a közvilágítás kiépítésére. 1856-ban épült meg hazánkban az első gázgyár, a Józsefvárosi Légszeszgyár (épületét a mai napig megtaláljuk a II. János Pál pápa térnél), majd az év december 24-én a mai Rákóczi úton gyulladtak fel elsőként a gázlámpák fényei. A gázvilágítás Budán csak jóval később, 1862-ben jelent meg, ugyanis egészen addig nem vezetett át gázcső a Duna túloldalára.
Megszületett Róth Miksa
December 26-án lesz 160 éve, hogy megszületett Róth Miksa, a századforduló éveinek üvegfestő és mozaikkészítő sztárja. Budapesten alig van olyan szecessziós vagy art deco épület, amihez ne lenne köze, legyen szó bankról, iskoláról, palotáról, bérházról vagy a Városliget fényűző villáiról. Egykori lakóházából és műterméből alakították ki a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményt, ami a művész születésének 160. évfordulója alkalmából RÓTH160 néven indított emlékévet – ennek részeként többek között egy szuper helytörténeti füzettel is előrukkolt a múzeum.
(Borítókép: Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár/Petanovits fényképek – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
