Talán kevesen hallották még ennek a hölgynek a nevét, pedig Guthy Böske igen híres volt Budapesten a 20. században, mivel az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Színházi Élet című hetilap divatrovatának szerkesztőjeként nemcsak tudósított a divatról, hanem diktálta is azt. Megbecsült szerepe azonban nem tartott élete végéig, mert idővel őt is magukkal sodorták Magyarország történelmének viharai.

Guthy Böske nemcsak kiemelkedő újságírói munkásságával segítette a modern nő típusának hazai elterjedését, de ő maga is akként élt: önerejéből, tehetsége révén saját karriert épített, amivel kényelmes életet tudott biztosítani magának, ezáltal megtehette és meg is merte tenni azt, amit sok más nő még nem: elvált az első férjétől. Társadalmi pozícióját saját magának és nem az apjának vagy a férjének köszönhette. A divat segítségével mutatta meg, hogy egy nő az öltözködés révén is ki tudja fejezni önmagát. Guthy Böske kalandos és mindennapinak korántsem nevezhető életútja nem csupán izgalmas téma, hanem a korszak társadalmi és politikai helyzetét is tükrözi.

Egyetemi élet, házasság, válás és a Riviéra

Guthy Böske Guttmann Erzsébet néven látta meg a napvilágot Budapesten 1901. április 12-én, kispolgári családban. Bár az apa kereskedelmi tevékenységéből a család igen szerény körülmények között élt, a szülők igyekeztek mindhárom lányuknak a legjobb neveltetést biztosítani. Így aztán tanulmányait a Váci utca 43. szám alatti leánygimnáziumban kezdhette meg, ahol 1920-ban jelesre érettségizett. Ezt követően a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább. Különleges képességei és nem mindennapi személyisége már itt megmutatkozott. Az egyetem első évében több nőegyletben tartott beszédeket, ekkor figyelt fel rá Feleky Géza újságíró és publicista, akinek a tanácsára írni kezdett. Néhány újságcikke meg is jelent a Világ című polgári napilapban, azonban úgy döntött, a tanulmányai befejezéséig felhagy az írással.

1924-ben szerezte meg a közgazdasági diplomáját, majd a Hazai Fatermelő Rt.-nél kezdett dolgozni titkárnőként, de ez nem tartott sokáig, mivel közben férjhez ment, és a kor szokásaihoz híven abba is hagyta a munkát. A házassága azonban nem bizonyult sikeresnek, és hamarosan válással végződött. Az élet a francia Riviérára sodorta, ahol megismerkedett Lord Rothermere-rel, a brit sajtómágnás-politikussal, aki munkát ajánlott neki: kinevezte budapesti titkárnőjének. Guthy Böske későbbi karrierútjából világosan látható, hogy ez a momentum döntő hatással volt pályája további alakulására, hiszen a dél-franciaországi tartózkodása alatt olyan körökbe került be, melyek által kitárult számára a világ: megismerhette és ügyesen el is sajátította az elit életstílusát, és vélhetően itt alapozta meg azokat a fontos kapcsolatait, amelyek később további ajtókat nyitottak meg számára.

Színházi Élet, leading lady és a modern nő

1927-ben lett a Színházi Élet című színházi és művészeti hetilap divatrovatának vezetője. A több mint tíz éve működő, népszerű hetilap meghatározó volt a korban, olyan nagy íróink is publikáltak ide, mint Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc és Szép Ernő. Guthy Böske érkezése azonban addig ismeretlen, és talán nem túlzás azt állítani, hogy egyben elképzelhetetlen kapukat nyitott meg mind a lap, mind a magyar divat és az új nőideál számára, amely révén a modern nő fogalma igazán bekerülhetett a köztudatba.

Az új szerkesztőnő ugyanis nem félt újítani és átlépni a megszokott kereteket.

Az addigi divatrajzok helyett fényképeket kezdett el használni a cikkek mellé: a külföldi divathírekhez a párizsi modellházak fotóit használta fel (ezekhez vélhetően a korábban megszerzett francia kapcsolatai révén juthatott hozzá), a pesti divatszalonok legújabb ruhakölteményeit pedig a leading ladyk fotói segítségével illusztrálta. Ez zseniális ötlet volt.

De mégis ki számított az akkori Budapesten leading ladynek? Guthy Böske így írta le:

a leading lady elnevezés olyan megtiszteltetés, amit gazdagsággal, vagy társadalmi állással nem lehet megszerezni. Még a szépség és a tökéletes alak sem kvalifikál rá. A fönt felsoroltakon kívül első feltétele az abszolút ízlés, biztos kritériuma pedig az, hogy a leading lady nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek elismerését is magára tudja vonni.

A gyakorlatban a leading ladyk azon férfiak feleségei voltak, akik a kor hagyományai szerint születéssel vagy házassággal kerültek ebbe a kiemelt társadalmi pozícióba.

Guthy Böske csillaga pedig a leading ladykről írt divattudósításai közben egyre magasabbra emelkedett. Ő lett az 1930-as évek modern és népszerű újságírónője, akinek így bejárása lett a bálokra, estélyekre, sport- és társasági eseményekre, színházi premierekre, filmbemutatókra és természetesen a belvárosi divatszalonokba. Divatrovatában rendszeresen cikkezett a felső és középosztálybeli hölgyekről, valamint a kor híres színésznőiről.

Így valóban nem túlzás őt a Horthy-korszak Carrie Bradshaw-jaként elképzelni.

Guthy Böske neve fogalommá vált Budapesten, azonban ahhoz, hogy e mögé ne holmi felszínes dolgot képzeljünk el, meg kell értenünk őt és a korabeli nők helyzetét is. A szerkesztőnő nemcsak írt a divatról, hanem az országos terjesztésű lap által megnyitott egy új világot a magyar nők előtt: megmutatta nekik a korabeli, zárt ajtók mögötti elit társasági eseményeit, a párizsi divatot, valamint a szerényebben élő olvasók számára a pesti divatot is. De a jeligével beküldött kérdésekre is válaszolt, és praktikus tippeket adott azoknak a nőknek is a ruháik átalakítására, akik nem engedhették meg maguknak, hogy a pesti népszerű divatszalonokban vásároljanak.

A divat és az öltözködés azonban akkoriban nem azt jelentette a nők számára, mint mostanában. A férfiak uralta társadalomban az igen szigorú keretek közé szorított hölgyeknek a divat az önkifejezés eszköze lett, amiben Guthy Böske megkerülhetetlen szerepet játszott, hiszen munkásságával hozzájárult a modern magyar nő képének formálásához. A cikkeiben felbukkanó leading ladyk öltözékük révén immáron saját – és nem az apjuk, férjük – jogán váltak a kor társadalmának meghatározó szereplőivé, akiknek a divat nyitotta meg az utat a társasági, sport- és szabadidős eseményekre. Akkoriban a rövid hajú, sportos, karcsú, nőiességét hangsúlyozó ruhákat viselő modern nő még megosztotta a magyar társadalmat, Guthy Böske cikkeiben azonban az apjuk, férjük nélkül is nyílt terepen megjelenő leading ladyk a divat segítségével válhattak a nők példaképeivé, önállóan.

Felemelkedés, majd mélybe zuhanás és Amerika

A tehetséges, kiváló ízléssel rendelkező szerkesztőnő a Színházi Élet egyik kulcsembere lett, divatrovatának segítségével a lap népszerűsége folyamatosan nőtt, ő képviselte a magazint számos eseményen, gyakorlatilag divatdiktátorrá vált. Kollégája, Kálmán Jenő így írt róla:

Azt mondják, hogy a suszter rendszerint rongyos cipőben jár, ez nem áll Guthy Böskére, a Divat-rovat szerkesztőjére, aki a feje búbjától, a körme hegyéig maga az élő divat, de a kifinomult, leszelídített formájában. Párizsból hozott eredeti Suzy-kalapjait állandóan végigpróbálják a kiadóhivatal és az expedíció összes hölgytagjai. Hullámzó kedély. A legnagyobb nevetésből át tud csapni sírásba s ez főként olyankor történik, ha a szerkesztő egy-két oldalt le akar csípni a rovatából. Szenvedélyes újságíró, társasági dáma, jó pajtás.

Még kétszer ment férjhez: másodszorra Weiner – későbbi Síró – Györgyhöz, aki szintén újságíró volt. 1938-ban a Színházi Életet azonban sok más lappal együtt betiltották a főszerkesztő személye és a lap szellemisége miatt. Egyúttal Guthy Böske tagsága is megszűnt a Magyar Újságírók Egyesületében. 1944 nyarán a kistarcsai internálótáborba került, majd onnan a bergen-belseni koncentrációs táborba. Férjét Kauferingbe vitték, ahonnan sosem tért haza. Guthy Böske a táborban tífuszt kapott, életét Anthony Davis amerikai orvos mentette meg. Felépülését követően a Vöröskereszt segítségével próbálta felkutatni a férjét, majd miután megtudta, hogy a holokauszt áldozatává vált, visszatért Budapestre. Az újonnan induló Szivárvány című hetilap divatrovatát kezdte szerkeszteni, de egy év elteltével elhagyta Magyarországot, Anthony Davis hívására az Egyesült Államokba utazott, és feleségül is ment a férfihoz. Haláláig az Amerikai Magyar Népszava című napilap Női szakasz rovatát vezette, 1958-ban halt meg Glen Ridge-ben.

Források:

(Borítókép: Cserey Zoltán – Fortepan)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék