Franciaországból került hozzánk, viszont nálunk rendkívül népszerű lett, és csúcsra is járatták a csodaszernek tartott sósborszeszt, amiről úgy hitték, a szépségápolás mellett az egészségmegőrzésben is múlhatatlan érdemei vannak. Testben és lélekben fiatalok maradunk, ha használjuk, a századforduló embere ezt gondolta a sósborszeszről, ami azonban nem ért el többet, mint ártalmatlan placebohatást.

Francia löttyből magyar csoda

A századfordulón szinte megőrültek a magyarok a sósborszeszért, amit ha nem is tekintettek amolyan élet vizének, de úgy tartották, sok mindenre alkalmas: kívül szépek, belül pedig egészségesek leszünk, ha rendszeresen használjuk. Hogy ez volt az általános vélekedés a sósborszeszről, az elég sok mindennek volt köszönhető, de a kiváló üzleti érzék meg a korabeli agresszív marketing- és reklámstratégia biztos vastagon benne volt. De honnan is származott ez a különös keverék? Természetesen a szépségápolás meg az illatok fellegvárából, Franciaországból, ahol egyébként nem volt olyan szélsőségesen népszerű termék, mint mifelénk. 

Az eredeti sósborszesz a 18. század vége felé kezdett elterjedni Franciaországban mint népi gyógyászati szer. Alkoholt kevertek össze sós vízzel, majd különféle illatanyagokkal tették vonzóvá. Bár a sósborszesz a franciáknál is közkedvelt volt, sosem vált olyan szinten népszerűvé, mint nálunk, nem lett a háztartások kötelező eleme, ott sosem lépett túl a népi gyógyászati termék kategórián. Magyarországon előbb egy Thék Mór nevű patikus árusította (1858-tól), majd egy Werther Frigyes nevű vegyész (1863-tól), ám nem az ő érdemük volt, hogy az egész társadalmat maga alá gyűrte a sósborszeszért való rajongás, hanem egy kereskedőé, Brázay Kálmáné, aki tanulmányútja során ismerte meg a terméket. Ő 1865-ben dobta piacra a saját sósborszeszkeverékét. 

Túlígérve

Az, hogy a sósborszesz széles körben elterjedt és népszerű lett hosszú időre, abban a reklámok sulykolásán túl az is közrejátszott, hogy az emberek sokáig és nagyon mélyen hittek a só és az alkohol gyógyító erejében, ebben pedig volt mindkettő. Az is segítette a diadalmenetet, hogy a gyógyszeripar még nem létezett, így ekkoriban a gyógyszerek és a kozmetikai készítmények terén még közel sem volt olyan a felhozatal, mint napjainkban. Így amire azt mondták, hogy gyógyít, azt használni kezdték, pláne hogy ezt olyan hírességek ajánlották a polgárok figyelmébe a maguk irodalmias módján – versbe szedve vagy novellában méltatták a csodaszert, mert ők is hittek benne –, mint Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Molnár Ferenc, sőt még a száműzetésben élő Kossuth Lajos is. 

Persze ne vitassuk el a sósborszesz eredményeit sem, mert nem volt teljesen humbug, volt, amire jó volt:

reumatikus panaszokra, fejfájásra, gyomorrontásra, fertőtlenítésre, fogtisztításra meg a korpa ellen.

Mivel a felsorolt esetekben a szer bizonyítottan jótékony hatást ért el, innen már csak egy lépés volt, hogy elhitessék az emberekkel: többre is képes, konkrétan mindenre. Ha a fájdalom elmúlik tőle és széppé teszi a hajat, akkor majd minden mást is meggyógyít és megszépít, elvégre a sósborszesz csodaszer. Volt olyan reklámplakátja a készítménynek, mely azt üzente: ha fürdés után bekened vele a tested, akkor az feszes és fiatalos, vagyis kívánatos marad. Vajon melyik nő volt képes ellenállni ennek az ígéretnek?

Egy legenda születése

A már említett Thék Mór és Werther Frigyes hozták el elsőként az országba a sósborszeszt, de aki divatos és minden háztartásban szinte kötelező kellékként tartott csodaszert faragott belőle, az az élelmes kereskedő, Brázay Kálmán volt. Mielőtt önálló vállalkozásba kezdett, bejárta Európát, hogy tanuljon, és így eljutott többek között Franciaországba is, ahol több minden mellett a sósborszeszt is megismerte. A jövőt látta meg benne, és a megérzése elég hamar be is jött, miután hazatért Magyarországra. 

Brázay finomszeszbe kevert különféle illatos olajokat és sós vizet, és ezt árusította rendkívül népszerű, Országút (ma Múzeum krt.) 23. alatti üzletében, és már a kezdet kezdetén nagy hangsúlyt fektetett a termék reklámozására. A hirdetéseken minden alkalommal megjelent maga a termék, és mindig ábrázolták azt is, hogy mire kell azt használni. Ezek a reklámplakátok pedig gyakorlatilag azt sugallták, hogy a sósborszesz mindenre gyógyír. Mivel Brázay üzlete gyorsan felfutott, és bőven volt mit a tejbe aprítania, a hirdetései minden akkori újságban megjelentek, és ezek elkészítésére a legjobb grafikus szakembereket bízta meg, sőt még pályázatot is kiírt egy-egy reklámplakát megtervezésére.

A sósborszesz nagyon jó üzletnek bizonyult, így a századfordulóra már nemcsak Brázay kereskedett vele, ezért ő a saját nevével ellátott terméket kezdett forgalmazni, a Brázay-féle sósborszeszt, és sokáig ez is volt a legnépszerűbb a piacon. Nemcsak Magyarországon ismerték a készítményt, hanem az élelmes és dolgos kereskedő egész Európába szállított, sőt még a tengerentúlra is. A diadalmenet az 1930-as évek közepéig tartott, a változást pedig Erényi Béla gyógyszerész mentolos ízesítésű Diana Sósborszesze hozta el. Ezt a készítményt Erényi már 1907-ben a piacra dobta, de pár évtizeddel később sikerült leköröznie vele az addig legnépszerűbb Brázay-féle terméket. E kettő mellett ismert volt még a Vértes-féle, a Fedák-féle, az Alföldi Fehérkeresztes és a Fábián-féle Szanatórium Sósborszesz is.

Egy korszak vége

Ahogy fejlődött a gyógyszer- és a szépészeti ipar, úgy veszített a jelentőségéből a sósborszesz. Az emberek rájöttek, hogy ez nem csodaszer, nem lesznek tőle sem csodaszépek, sem örökké fiatalok, annak ellenére, hogy azért vannak jótékony hatásai. De már a korpásodás meg a fejfájás ellen sem sósborszeszt vettek, hanem valami mást, valami bizonyítottan hatékonyabb szert. Az Erényi-féle Diana Sósborszesz azonban túlélte a visszaesést, a piacon maradt, sőt ott van a mai napig, hűsítő és érzéstelenítő hatását dicsérik, elsősorban az idősebbek, illetve mindazok, akik a népi gyógyászat hívei. Voltak idők, amikor alkoholként is használatban volt, mert tömény és ezért gyorsan üt. Retró édességként pedig kitartóan népszerű a mai napig: ott van minden kisebb és nagyobb élelmiszerüzlet polcain a csokival bevont dianás cukorka

Források:

A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.

(Borítókép: Nagy Sándor – Fortepan)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék