Kis budapesti kerülethatározó – IX. kerület

Földrajz és közlekedés

Amikor a városban bóklászunk, sokkal jobban figyelünk a minket körülvevő épületekre, terekre, a látványra és persze a minket érő hatásokra, mintsem arra, hogy pontosan melyik kerületben vagyunk. Pedig olykor érdemes erre is figyelni, mert mindegyik városrésznek megvan a saját hangulata és egyedisége. A Szabadság hídtól induló, a Duna partján húzódó Ferencvárosban sétálva egyszerre érezhetjük magunkat a folyton nyüzsgő belvárosban, a természet közelében és láthatjuk, ahogy éppen átalakul és fejlődik a Soroksári úti külső városrész. Ami a zöldterületeket illeti, meglehet, hogy nem ez a fákban és parkokban leggazdagabb kerületünk, viszont a Duna tényleg mindent visz, ráadásul remek naplementés fotók készíthetők a városról. 

A Duna mellett végigfutó kerületet északkeletről a forgalmas Üllői út, míg délről a Határ út és Budapest egyik legrégibb lakótelepe, a József Attila-lakótelep határolja. Viszonylag központi elhelyezkedése és az olyan főutak, mint a Soroksári út, az Üllői út, a Könyves Kálmán körút és a Határ út (meg persze az egyik legnagyobb csomópontja, a Boráros tér) miatt jól kiépített tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Úgyhogy könnyedén eljuthatunk bárhová, akár busszal, akár a 3-as metróval vagy a különféle villamosjáratokkal – mi az utóbbit ajánljuk, a 2-es villamosra felpattanva pillanatok alatt beérünk a belvárosba, miközben gyönyörködhetünk a panorámában, míg az 1-es villamos inkább a külvárosi környezeten visz át. 

Története

Nincs olyan ember, akinek Ferencvárosról elsőre ne a Fradi jutna eszébe, pedig a gőzmalmokról, a közraktárakról és a Közvágóhídról – védett épületeiből mára csak a víztorony és a kapu maradt – sokkal ismertebb volt anno, mint a focicsapatáról. A mai Boráros tér környéke már az Árpád-kor idején is lakott terület volt, de amikor a mohácsi csata után a törökök felgyújtották Pestet, Szenterzsébetfalva, ez a kis település elpusztult, és csak Buda visszafoglalása után kezdett újraéledni. 

Az 1700-as években berobbant Belső-Ferencváros fejlődése – ekkor még csak Soroksári útként (a mai Ráday utca) és Széna piacként nevezték –, bár a ma látható utcakép és a házak nagy része sokkal inkább mutatja az 1838-as árvíz utáni képet. A XVIII. században még inkább a vendéglátás és az állatkereskedelem központja volt a kerület: az Alföldről és Erdélyből érkező kereskedők itt pihentek meg, úgyhogy kiszolgálásukra rengeteg kis kocsma és fogadó épült – leginkább a mai Kálvin tér körül. A Lónyay és az Erkel utca sarkán volt az egyik leghíresebb fogadó, a Két Nyúlhoz, ahol még II. József is megszállt, bár az ekkor sorra nyíló fogadók közül a mi kedvencünk biztos az alliteráló Két Kék Kecskebak lett volna.
 

Ahogy más pesti városrész is tisztelgett nevével az uralkodók előtt, úgy a IX. kerület is élt ezzel a lehetőséggel: amikor 1792-ben megkoronázták I. Ferencet, a lakosok – többnyire osztrák és német származásúak – kérvényezték, hogy a negyed felvehesse az uralkodó nevét, aki – minő meglepetés – elfogadta a gesztust, és a kerület onnantól kezdve Ferencváros lett. 

Noha a belső részeken erősen érezni lehetett a városiasodást, a korábbi szőlőskertek helyén egyre több ház jelent meg, a Mester utcán haladva még szántóföldek és dűlők szegélyezték a vándorok útját. Az 1800-as években beindult az iparosodás, és logikusan azt gondolhatnánk, hogy a gyárak először a Duna mentén és a külső városrészen jelentek meg, de egy picit tévedünk. Az első kisebb üzemek bizony Belső-Ferencvárosban bukkantak fel: a Ráday és a Lónyay utca csak úgy roskadozott az üzemek és gyárak tömkelegétől, minden sarkon volt valami: hol bőr-, hol gép-, hol pezsgőgyár. A mai Ráday utca 32. alatt volt az ország első pezsgőgyára, ami annyira híres volt, hogy még az angol gyarmatokon is az itt készült italokat itták az úri mulatságokon. Az egykori ipar- és gyárnagyhatalommúltat – ami már-már Kőbányáéval vetekszik – olyan utcanevek őrzik, mint a Mester, a Vágóhíd, a Gőzmalom vagy az Ipar. 

Az 1838-as pesti nagy árvíz letarolta az egész városrészt, csak néhány épület maradt (a Kálvin tér környékén). Ám a lakosok és a mesterek nem pihentek: a beomlott házak utáni törmelékek elszállítása és az elárasztott terek rendezése hamar elkezdődött, és megindult a ma is látható városkép kialakítása. A nagy újjáépítés és fejlődés közepette felépült Közép-Európa legnagyobb rendező pályaudvara, megjelentek a malmok, a Nagyvásártelep, és a főváros leghíresebb hentesboltja is kinyitott a Mester utcában. 

A millenniumi építkezésekre elkészült a Szabadság híd és a Ferenc körút is, ekkor élte a virágkorát a kerület. A századfordulón az Üllői út több művésznek is otthont adott, lakott itt Kosztolányi és Móricz is, de József Attila is a Ferencvároshoz kötődik. A kerület az I. világháború után hanyatlásnak indult, megjelentek a nyomortelepek (Mária Valéria-telep, Zita-telep), és üzemei miatt a II. világháborúban ez volt a bombázásoknak leginkább kitett terület.

A 2000-es évek óta azonban egyre inkább a fejlődés jellemzi a területet: rehabilitálták a belső részeit, felújították az omladozó épületeket, szuper kortárs irodák jelentek meg a Soroksári úton, és rendbe tették a Bálna és a Petőfi híd közötti Duna-partot is, ami ma már a sétálók és a futók kedvenc helye. 

Látnivalók

Egyértelmű, hogy a kerület legnagyobb éke a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum. A színes Zsolnay cserepekkel és indákkal, virágokkal, szívecskékkel díszített múzeum a szecessziós épületek egyik legzseniálisabb alkotása, azonban saját korában bizony a negatív kritikák célpontja volt, sokan a „cigánycsászár palotájaként” emlegették. 

A Fővám téren egyből két fontos látnivaló is akad: a 125 éves Szabadság híd, ami a harmadik budapesti közúti hidunk, és a város egyik ikonikus neoreneszánsz palotája, a Fővámház, ami ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete. Az Ybl Miklós tervezte épületben vámhivatal, pénzügyigazgatóság, központi árüzleti és bányatermék-igazgatóság működött. De ha az egykori téglaépítészet remekműve érdekel minket, akkor se kell messzire mennünk, mert a Corvinus főépülete mellett áll a Központi Vásárcsarnok, Budapest legnagyobb fedett piaca. A Zsolnay tetőcserepes épület 1897-ben nyílt meg, akkoriban a közepén futó csatornán keresztül érkezett megállás nélkül a friss áru. 

A Bakáts téri plébániatemplom építésében a XIX. század legismertebb és legnagyobb mesterei működtek közre: Ybl Miklós, Lotz Károly és Than Mór. A neoromán épület altemplomában egy 22 oszlopos katakomba is húzódik. Érdemes végigsétálni a Lónyay és a Ráday utcán is, mert sajátságos hangulatot ad a historizmus, a szecesszió és a modern építészet keveréke. 

Gasztronómia

Éttermek, bisztrók

Ferencváros évek óta tartó átalakulása és rehabilitációja részeként a gasztronómia iránt érdeklődők is egyre szélesebb minőségi kínálatból válogathatnak, legyen szó tapasbárról, street foodról, cukrászdáról, francia étteremről vagy likőrgyár- és sörfőzde-látogatásról.

A Kálvin téri Pata Negrában például már 2004 óta lüktet a spanyol életérzés, mediterrán tapasok, ibériai sonkák és katalán cavák társaságában.

Néhány sarokkal arrébb, az Erkel utcában 2011-ben izzították be először a Pizza Manufaktúra római típusú pizzákat adó kemencéjét, a kezdeti – szép számú – törzsközönség azóta a sokszorosára nőtt. A street food rajongói a Mester utcában tudják összeválogatni burgerük alkotóelemeit, a többféle méretű húspogácsát is kínáló Black Cab Burgerben. Aki azonban a bisztrókonyha híve, annak a Bálnában található, csodálatos panorámával rendelkező Esetleg Bisztró lesz a törzshelye, vagy a Tompa utca nyüzsgő forgatagában a keszthelyi Bezerics Dani fémjelezte Paletta kifinomult, de mégis laza konyháját próbálhatja ki. Dani 2017-ben döntött úgy, hogy a balatoni jelenlét után a fővárosban is mutat egy falatot a balatoni finomságaikból.

A művészet, az irodalom és a gasztronómia fúziójaként létrejött Púder Bárszínház világkonyhán alapuló, bohém szellemiségétől a Ráday utcában tudunk inspirálódni, de ha valaki netán pekingi kacsára vagy tavaszi tekercsre vágyik, az a Nagyvárad tér melletti Taiwanban, a Budapesten 1991 óta a legnagyobb kínai étteremben biztosan nem fog csalódni. Ferencváros francia hangulatáért a Ferenc téri Petrus Étterem felel, minőségi és jó ár-érték arányú fogásaiért korábban a Bib Gourmand elismerést is kiérdemelte a Michelin kalauz ítészeitől.

A Butter Brothers kézművespékség sörös kenyerével, croissant-jával, házi lekvárjaival és péksüteményeivel évek óta kedvelt reggelizőhelynek számít a Lónyay utcában, de ebédidőben egy szendvicsre vagy könnyű levesre is beugorhatunk. A Manu Bakers Club pizzakemencében sült termékeivel nyitott pár hete a Mester utcában, ahogy beszámolónkban nemrég meg is írtuk. Az asztalon húzott rétesek és a 100%-os gyümölcslevek koronázatlan királya a Ferenc téri Réteskék, de kávézási alternatívának ott van a ferencvárosi egyetemistákra szakosodott The Nook Speciality Coffeeshop is a Tűzoltó utcában.

Az édesszájúak a közelgő nagy melegben sétáljanak el a Ráday utcába és nyaljanak egy pisztácia-, kinderesnápolyi- vagy citromtortafagylaltot a MAMO Gelatóban, egyenek egy különleges gofrit a Waffle & Love-ban vagy üljenek be az 1957-ben alapított, legendás Nándori cukrászdába, ahol a sokoldalú kínálatban a rétesektől a klasszikus cukrászsüteményekig szinte minden megtalálható. Az életmódváltáson gondolkodóknak a Ferenc körúton található Zabrakadabra cukrászműhely glutén-, laktóz-, szója-, cukor- és adalékanyag-mentes, paleo és vegán süteményei adhatnak megnyugvást, amik közül nekünk a Sacher-torta volt a kedvencünk.

Szórakozás

A IX. kerületről, történelmi nevén Ferencvárosról tíz emberből tíznek a Fradi jut az eszébe, a népligeti stadion, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán álló Groupama Aréna az előtte magasodó, gigantikus méretű fémsassal. De azt már persze kevesen tudják – talán mert a Ferencváros sosem volt egy kimondott bulioázis –, hogy a 80-as, 90-es években részben ebben a kerületben volt az akkori „bulinegyed”: a VIII. kerületi Krúdy utca és Mikszáth Kálmán tér az Üllői út másik oldalán, már a „kilencben” folytatódott, a Kálvin térrel és a Ráday utcával. Később ez a környék elcsendesett, a buli magja máshova került át, ám az utóbbi időben ismét kezd visszatérni az élet az említett utcákra és terekre is, beleértve a IX. kerületi részeket is.

Mozi
 
A rendszerváltást követő három évtizedben a kultúra szép lassan bevette Ferencvárost is, jelentős intézmények, játszóhelyek, kulturális tényezők sora került a kerületbe, legyen szó képzőművészetről, színház- és táncművészetről vagy zenéről – talán egyedül csak a mozgóképpel bánik mostohán. A külső részeken lévő kisebb mozik már réges-rég megszűntek, így ha filmezni vágyik a IX. kerületi ember, akkor elmegy a Lurdy Házba és ott plázamozizik, vagy átmegy valamelyik másik kerületbe, ahol jóval szélesebb a lehetőségek skálája.

Színház
 
A mozin kívül minden másban eléggé jól ellátott a kerület. Színházból vagy színházi játszóhelyből például pont annyi van, amennyi a kísérleti színháztól a hagyományos kőszínházig lefedi a teljes palettát. Előbbire ott van az épp bővítés alatt álló Trafó (Liliom utca), utóbbira a Nemzeti Színház, míg a kettő között olyan legendás tényezők találhatók, mint a Pinceszínház (Török Pál utca), a Stúdió K Színház (Ráday utca) vagy a Ferencvárosi Művelődési Központ és Színház (Haller utca).

Zene
 
Koncerthelyszínek tekintetében is van hova menni, ha úgy szeretnénk élőben zenét hallgatni, hogy közben a kerületen belül maradunk. A már említett Trafó erre is megoldás, nem csak a színházra, ahol tényleg volt már minden, a minimaltechno-partytól kezdve az indie-pop-minifesztiválon át egészen a legsúlyosabb kortárs zenékig és a mélyjazzig. Ha már jazz, akkor nem mehetünk el a Vásárcsarnok mögött, a Bálnával szemben magasodó BMC, vagyis a Budapest Music Center mellett sem, ahol a komolyzene mellett a jazz a másik fő csapásirány, itt működik a város egyik legjobb jazzklubja, az Opus Jazz Club.

Kihagyhatatlan tényező a Müpa is, melynek tényleg mindenféle zenei stílust lefedő repertoárjából most csak egyet emelnénk ki: ha valaki világzenei koncertre menne, az elsősorban itt kezdje a keresgélést. Ha popzenei koncertre vagy valami hangos és nagy bulira vágyunk – de szigorúan jó időben –, akkor irány a Budapest Park, ami a főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszíne.

Múzeumok és kiállítóhelyek
 
A IX. kerület múzeumokban és kiállítótermekben a legjobban ellátott, amit az is bizonyít, hogy még a Fradinak is van saját múzeuma. De talán a focirajongók is megértik, hogy mégsem ez az első számú kiállítóhely a kerületben, hanem a Ludwig, a kortárs művészet legfőbb temploma, ami a Müpa része (a Duna felé eső szárnya). Kedvelt célpont a Zwack Múzeum és Látogatóközpont, ami a világszerte méltán népszerű gyomorkeserű sztoriját dolgozza fel, beleértve a gyártási folyamatot is, beleszőve a Zwack család történetét. A kerület másik éke – beleértve a grandiózus szecessziós épületet is – az Iparművészeti Múzeum, ami jelenleg felújítás miatt zárva, és az újranyitás leghamarabb jövőre várható.

Az ipar korábbi fokozott kerületbeli jelenlétéről más, itt található múzeumok is tanúbizonyságot tesznek: van a Ferencvárosban Húsipari Múzeum, de valamikor még Malomipari Múzeum is volt (sajnos jó pár éve bezárt). A IX. kerületi Páva utcában találjuk a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyet, a Rádayban a Bibliamúzeumot és a Goethe Intézetet, aminek a német kultúra népszerűsítése a fő feladata. Bár Ferencvárosnak fontos része a József Attila-lakótelep, de a névadó emlékhelye mégsem ott található, hanem a beljebb, a Gát utcában, ahol a költő született.

Kocsmák, sörözők, pubok
 
A koncerthelyekről fentebb már írtunk, most csak az említés szintjén írunk pár pubot, kocsmát, bisztrót, csupa olyan helyet, ahova az ember nagy társasággal megy, eszik-iszik, de inkább iszik, szól a jó zene és pezsgő a hangulat. A Kálvin tér és a Ráday utca kiülős helyei közül nehéz választani, de mi valószínűleg ezeket csekkolnánk le első körben: Jedermann Café, Jelenke és a régi emlékek okán a Paris–Texas Kávéház. Vagy mehetünk kijjebb is, egészen a Soroksári úti Fehér Nyúl Brewery & Taproomig, ahol a kézműves-, kisüzemi sörfőzés remekeit kóstolhatjuk meg, legalábbis azokat, amik a Fehér Nyúl márkanév alatt készülnek.

A Trafó mellett található romkocsmában, az Élesztőházban is a kisüzemi sör a fő csapásirány – aki egyszer járt már itt, az biztosan visszajáró vendég lesz –, nekünk is nagy kedvencünk. És ha már buli, akkor említést kell tennünk a Bálnáról és a mellette lévő Nehru partról. A Bálna Terasz, vagyis a hatalmas épület Duna felőli része mindig dugig van emberekkel, az Esetleg Bisztróban, ami rögtön az elején található, a diszkózás is gyakori. A Bálna melletti parkos-játszóteres terület, a Nehru part közepén ott a Pavilon, ahol a jó italok mellett az elektronikus zenéé a főszerep.

Amiről még mindenképpen szót kell ejtenünk, azok az alternatív szórakozási lehetőségek. A IX. kerületből indult hódító útjára az esport pub műfaja, ennek origója volt a még most is rendkívül népszerű BarCraft Corvin, ahol az egészen egyszerű táblás játékoktól az XBoxig, a gamer pc-ig és a PS4-ig juthatunk el, attól függően, hogy mit játszanánk. Végül, de nem utolsósorban említsük meg a szabadulószobákat, melyekből a IX. kerület sem szenved hiányt. Úgyhogy ha valakinek épp az a heppje, hogy egy bezárt pincéből meghatározott idő alatt kijusson a fényre, a Ferencvárosban (is) jó helyen keresgél.