A két Feri
A légikikötő Liszt Ferenc zeneszerzőről kapta mai nevét, korábban azonban Ferihegyi repülőtér volt a neve. A két Ferinek azonban semmi köze sincs egymáshoz. A légikikötő a XVIII. kerületi Pestszentlőrinc Ferihegy nevű részén található, ez a terület pedig Mayerffy Xavér Ferencről, Széchenyi István barátjáról kapta a nevét. A jómódú serfőzőmester, szőlész annak idején a mai Pestszentlőrinc területén vett birtokot, ahova szőlészetet telepített. Ezt a részt nevezték gazdája után később Ferihegynek. Egyébként valóban állt itt egy 147 méter magas, homokos domb, ám ezt az 1940-es években, a reptér építése során elbontották. A terület tehát Mayerffyről kapta a nevét, a repteret viszont 2011. március 25-én, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a zeneszerzőről nevezték el.
Az első szárnypróbálgatások
Bár ma már evidencia, hogy hazánk legnagyobb repülőtere Ferihegyen található, ez nem volt mindig így. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az első nemzetközi légikikötő Mátyásföldön volt. Bár a polgári repülés Ferihegyen is zajlott korábban, a reptér építésére 1939 szeptemberében írtak ki tervpályázatot. A munkálatokat komoly kutatások és meteorológiai mérések előzték meg, amelyek során vizsgálták a szélviszonyokat, a köd kialakulását, és az is előnyt jelentett, hogy a talaj kavicsos, a talajvíz pedig mélyen van, így nehezen ázik fel a terület. Az épülőfélben lévő repülőtér a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, 1947-ben döntöttek az újjáépítéséről, ami 1950-re készült el. Ennek ellenére ma is kerülnek elő II. világháborús bombák a területről, legutóbb például márciusban, a 2-es terminál parkolójának korszerűsítésekor bukkantak két régi robbanószerkezetre.
A repülő formájú terminál
A régi 1-es terminál épülete, amelynek terve még a II. világháború előtt született, ma műemlék. Tervezője ifj. Dávid Károly, a korszak neves építésze volt, aki a 30-as években 9 hónapot dolgozott Le Corbusier párizsi irodájában. Maga is neves építészdinasztiából származott, családi irodájuk tervezte például a fiumei kikötőt. Dávid a II. világháborút követően több ipari épületet is jegyzett, és ő irányította a Népstadion tervezését is. Neki köszönhetők tehát a fentről repülőgépet formázó 1-es terminál tervei. Az épületet a 70-es évek végére kinőtte a repülőtér, évek óta utasokat sem fogad. 1985-re készült el a 2-es terminál, év elején pedig bejelentették, hogy a 3-as terminál előkészítése is megkezdődött.
Egy vonatjegy áráért
A Ferihegyi repülőtér története évtizedeken át összefonódott a Malévvel, Magyarország légitársaságával, ami 1946 és 2012 között működött, és itt volt a bázisreptere. A II. világháborút követő években először belföldi járatokat indítottak, amelyek azért is voltak népszerűek, mert egy minisztériumi rendelet megszabta, hogy az áruk nem lehet magasabb az első osztályú vonatjegyénél. Az első nemzetközi járatot is a Malév indította Ferihegyről, 1956 júniusában, méghozzá Bécsbe. A cég a csúcson mintegy 33 országban képviseltette magát, és évi 3 milliónál is több utasa volt.
Állatkert a reptéren
Korábban írtunk arról, hogy egykor 5000 lakója volt a ferihegyi állatkertnek, ahol egzotikus madarak, leopárd és szarvas is várták további sorsukat. Az állatok vagy a járatokon, papírok nélkül érkeztek, és csempészektől foglalták le őket, vagy a reptérre betévedő egyedeket különítették el itt, hogy ne zavarják a gépek mozgását. Az állatkert egyébként úgy alakult ki, hogy az egyik, amatőr zoológusként is tevékenykedő biztonsági őr gondoskodni kezdett az olyan helyben befogott állatokról, mint az ürgék, a rókák és az őzek, később pedig szükséges lett egy helyszín, ahol ezeket biztonságosan lehetett tartani. A reptér területén belül egyébként több mint 200 épület található, sok más mellett saját hőerőmű, szemétégető és benzinkút biztosítja a zavartalan működést, a 2006-ban bezárt állatkert tehát nem az egyetlen furcsaság a környéken.
(Borítókép: Polyák Attila – We Love Budapest)
