Szinte pánikszerű gyorsasággal terjedt el a hír a közösségi médiában, hogy a Mester utca 29. szám alatti, 2001 óta műemléki védettség alatt álló házat elbontják, hogy a helyére modern lakóház épüljön. A legnagyobb érvágás a ferencvárosi épület elmúlása miatt háborgók szerint az, hogy ezzel odavesznek a házban található, több mint 100 éves hentesüzlet és talponálló étkezde falait borító eredeti Zsolnay csempék – és a jó állapotú húskampók is, melyek szintén eredeti, több mint 100 éves darabok.
Az épület és a mögötte található terebélyes udvar persze nagyrészt kihasználatlan volt, és nincs is túl jó állapotban. Nem beszélve arról, hogy jó helyen fekszik – nem véletlen, hogy építkezés kezdődik a Mester utca 29. szám alatt. Utánajártunk annak, hogy pontosan mi fog történni ott, beszéltünk a felújítást végző cég egyik vezetőjével, ami után, reméljük, sikerül eloszlatni a pánikot. Az épület megmarad, felújítják, beleértve a Zsolnay csempéket is, mert egy részükre már ráfér. Ha minden jól megy, a most egy másik helyen tovább működő hentesüzlet is visszaköltözik majd. És igen, lakóház is épül a műemlék épület mögött lévő nagy telken.
Brauch Ferenc 1902-ben ha a leghíresebb még nem is volt, de már a nevesebb hentesmesterek közé tartozott. Abban az évben vásárolta meg a Mester utca 29. szám alatti házat a hozzátartozó telekkel, majd egy átalakítást követően megnyitotta ott sokadik üzletét, ami azért kicsit más volt, mint a többi. Mögötte üzemelt a Brauch-kolbászgyár, ahol élő állatokat tartottak, és a vágás is helyben történt. A gyár bármilyen fajta hústermék előállítására alkalmas volt, de elsősorban kolbászt és sonkát gyártottak. A nagy csinnadrattával beharangozott, ünnepélyes megnyitóra 1903. október 4-én került sor, ahol bemutatták a gyár össze termékét, közben pedig az 1. számú honvéd gyalogezred zenekara muzsikált.
Ezen az ünnepségen lehetett először megcsodálni az üzlet falait borító, zöld-fehér színű Zsolnay csempéket is, melyek mázas, pirogránit alapanyagból készültek, vagyis fagyállók és könnyen tisztíthatók. A csempékre festett, gondosan megtervezett, az üzlet profilját kiemelő díszítőrajzok szecessziós stílusban készültek. Van közöttük egész disznó, disznófej, sonkaábrázolás és sok virágmintás alkotás is.
Ami szemet szúr, hogy a csempéket még régi módszerrel, fugázás nélkül, szorosan egymás mellé helyezték fel a falra, ám az akkori mesterek olyan jó munkát végeztek, hogy a csempék nagy része azóta is rendületlen stabilitással fekszik a falfelületeken. Ezért azokat a felújítás során el sem mozdítják – leszámítva a sérült darabokat, melyek közül van, amit restaurálnak, és van, amit újra kell majd gyártani.
Brauch Ferencnek mészáros volt az édesapja, az atyai hivatást pedig ő vitte tovább. 13 évesen gyalogszerrel vágott neki Európának, hogy minél többet tanuljon a hentesmesterségről és a húskészítésről. Előbb Pozsonyba ment, majd utána bejárta Ausztriát és Németországot. Hazatérve rövidesen egymás után nyitotta városszerte az üzleteket, majd a gyárakat is. A századfordulót követő években már nagyon jól csengett a neve, később pedig még inkább. A nagyevő és nagyivó Krúdy Gyula egyik novellájában név szerint is említi Brauch Ferencet, aki a 30-as évekre a magyar húsipar első számú tényezője lett, és nemcsak az addigra rendesen kiépült és megerősödött hálózata miatt, hanem azért is, mert aktív szerepet vállalt különböző szakmai szervezetekben is. Igazgatósági tag volt a Budapesti Mészárosok és Hentesek Jéggyár Szövetkezetében, a Sertésközvágóhídi Mellékterményeket Értékesítő Szövetkezetben, a Budapesti Húsiparosok Csontértékesítő Szövetkezetében és a Budapesti Mészárosok Bőrértékesítő Szövetkezetében. Apró érdekesség még az is ebből az időszakból, hogy Brauch Ferenc rokoni és baráti kapcsolatban állt Lehár Ferenccel, a kor egyik neves operettszerzőjével.
A Brauch család tündöklésének a háború utáni évek vetettek véget, a totálissá váló kommunista hatalom 1953-ra államosította az üzleteiket, a család minden vagyonát elkobozta, tagjait pedig vidékre telepítette – de nem egy helyre, hanem szétszórta a családot. Évekkel később egyesültek újra a Brauchok, bár nem Budapesten, hanem Gödön. A Mester utcai üzlet viszont ment tovább, előbb az Üzemélelmezési, majd a Gyermekélelmezési Vállalat kapta meg. A rendszerváltást követően több bérlője is akadt az üzletnek, 2007 óta az SR-Hússzék Kft. viszi a boltot. A cég a fővárosi húsoskörökben tényezőnek számít, a Brauch családra jellemző minőségi hústermékek jellemzik a kínálatukat. Most, hogy a Mester utcai üzlet átmenetileg bezárt, új helyre, a Balázs Béla utca 34. szám alá költöztek.
Végezetül beszéljünk kicsit az épület sorsáról. Évekkel ezelőtt, 2013-ban egyszer már felröppent a hír, hogy lebontják a házat, de akkor végül nem került rá sor. És 2021-ben sem fog: az épület nem kerül lebontásra, hanem felújítják. És utána majd újra kinyit a hentesüzlet, sőt egy kávézó és talán egy étterem is helyet kap az épület utcára néző részében. A közösségi médiában futótűzként elterjedt pánikra semmi ok. A munkálatok elkezdése előtt az épület részben kihasználatlan volt, ráadásul bőven ráfér a felújítás, beleértve a hentesüzletet is. Az épület mellett és mögött húzódik még egy egészen nagy terület, ami végképp nem volt kihasználva. Ott parkkal és széles belső terekkel operáló, modern lakóház épül, mely tiszteletben tartja az utcára néző műemlék épületet is. A felújítást végző ingatlanfejlesztő cég, a Biggeorge Property több meggyőző referenciával is rendelkezik a műemlék jellegű felújítások terén, elég csak a Kolosy téren álló, többek között a Vapiano étteremnek is otthont adó és 2016-ban rangos nemzetközi díjat is elnyerő Bécsi Corner Irodaházra gondolnunk, ahol a régi és az új épületrészek harmonikus egységet alkotnak egymással. És a cég szerint ez a Mester utca 29. szám alatt sem lesz másképp.
