Keresés
EN
Hol volt először aluljáró Budapesten? Melyik volt előbb: HÉV vagy troli? Mióta van közvilágítás? Mikor épült az Erzsébet híd? Egyebek mellett ezekre is választ kaphattok fényképes listánkban.
A péceli Ráday-kastély parkjában Jókai és Laborfalvi Róza is szerelmesen andalgott, de falai között Kazinczyék is gyakori vendégek voltak.
A Duna-parton talált áldozat az egykori félvilági nő, Mágnás Elza volt, egy bútorgyáros eltartottja, akinek hirtelen jött gazdagságát sokan irigyelték.
Nőnapi összeállításunkban olyan, Budapesten élt vagy dolgozott nőket gyűjtöttünk össze, akik elsők voltak szakmájukban, ezzel pedig új színt hoztak egy férfiak uralta világba.
A budapesti városképnek még most is meghatározó elemei azok az épületek, amelyekben a XIX. századtól fogva a jómódú családok éltek. Ebben a letűnt világban kalandozunk cikkünk segítségével.
1957. március 7-én került sor az első magyarországi lottósorsolásra, melyen telitalálatos szelvény ugyan nem akadt, viszont négyesből hét is akadt a szerencsejáték-eseményen.
A XVII. kerület, vagyis Rákosmente Budapest legnagyobb kerülete, ahol az Erdős Renée Ház is áll, amely a főváros egyik legszebb, fővárosi védettség alatt álló háza. Itt élt családja körében Erdős Renée, azaz a hányatott sorsú költő- és írónő 1927 és 1944 között.
Március 9-től játsszák a mozik a Hadik András és huszárjai hőstettéről szóló mozit, amitől sokan a kardozós magyar kalandfilmek feltámadását is várják.
Bepárásodott szemüvegben, forróságban és a fürdőkben már jól ismert kénes illatoktól kísérve bejártuk a Gellért fürdő alatti alagútrendszert, megnéztük a gépházat és felkerestük az ősforrást.
Sokan valószínűleg nem tudják, hogy mi minden működött régen azokban az épületekben, amelyek másait most építik vissza a Várban. Ezeknek jártunk utána.
Egy Csikágó-beli kalandozás során találtuk magunkat szemben a Bethlen téri zsinagógával, amit elsőre észre sem vettünk, úgy megbújik a házak között.
1870 tavaszán, egészen pontosan március 2-án adták át a Budavári Siklót – régi nevén Budai Hegypálya –, amit gróf Széchenyi István fia, Ödön javaslatára építettek meg.
Budapest tele van domborművekkel, szinte észre sem vesszük őket, annyira megszoktuk már, hogy ott vannak. Összeszedtük a kedvenceinket, első körben Pestről.
A Vasúttörténeti Park páratlan kincseket rejt, többek között Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János egykori vonatait. Utóbbit megnéztük, bejártuk.
Budapesten bolyongva még ma is megtaláljuk a házak falán az ezotéria, az okkultizmus, a szabadkőművesek szimbólumait.
Amikor Budapestről beszélünk, rendszerint a belső kerületek jutnak eszünkbe, pedig a város ennél sokkal több. Sorozatunk aktuális részében a XV. kerületet mutatjuk be.
A solymári vasútállomás mellett található különös épület, a Nieger-Valkó-kúria egy romantikus-vadregényes kert közepén áll. Bár nincs túl jó állapotban, de még így is lenyűgöző látványosság.
Február 26-ig tart az Idegenvezetők Világnapja eseménysorozat, amin izgalmas városi sétákon, buszos és villamosos városnézéseken, valamint sétahajózáson vehetünk részt.
Kispest sajátos arculatú része a Wekerletelep, amelynek főterét Kós Károly építész tervezte, akinek nevét 1987-ben az általa megálmodott tér is megkapta.
A Pekáry-ház egy középkorból itt maradt lovagvár is lehetne Budapest kellős közepén, de valójában ez a pesti romantika egyik legkorábbi épülete, ami a maga korában még hatásvadásznak számított.
Nem biztos, hogy elsőre eszünkbe jutna, hogy Kőbányán is van zsinagóga, ráadásul nem is olyan picike, de aki többször is utazott már a szolnoki vonalon, az biztosan észrevette a szecessziós épületet.
Budapest leghosszabb, 15 kilométeres és szinte teljesen nyílegyenes sugárútja a Kálvin tértől indul, a XVIII. kerületi városhatárig tart és közben öt kerületen halad keresztül.
A Ferenciek terén magasodó palota sok mindent megélt, itt működött a Városi Lövölde és a korszak egyik legmenőbb lakberendezési szalonja, de a bazárhoz még egy szerelmi történet is tartozik.
Aki figyelmesen járja be a palotát, felfedezheti a rejtett szíveket, amiknek megvan a titkos története.
Ugyanaz a grafikus, aki két éve a közelmúlt fővárosi szórakozóhelyeit, most az 1944-es és 1945-ös év mozijait szedte össze és rendezte térképre. Hol moziztak Budapesten az ostrom idején?