A dombormű – vagy szakszerűbben és franciául a relief – definíciója szerint olyan képzőművészeti, szobrászati munka, ami az alapsíkból kiemelkedik a térbe, és attól függően, hogy mennyire emelkedik ki, beszélhetünk lapos, magas vagy féldomborműről, sőt olyan is van, amit belevésnek a felületbe (mélydombormű). Az anyaga pedig végképp sokféle lehet.

Budapest tele van kisebb-nagyobb domborművekkel, szinte észre sem vesszük őket, annyira megszoktuk már, hogy ott vannak. Egyfelől díszítik az épületeket, hordozhatnak üzenetet is, és utalhatnak arra a tevékenységre is, ami az adott épületen belül folyik. Mind a pesti, mind a budai oldalon rengeteget találni, és természetesen számos olyan van köztük, ami jobban tetszik, mint más domborművek. Első körben a pesti oldalon található kedvenceinket gyűjtöttük össze egy csokorba. 

1. Hídépítők az Árpád hídnál

A XX. századi magyar szobrászat egyik jeles alakja volt Medgyessy Ferenc (18811958), aki kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész volt. Orvosnak készült, sőt diplomázott is, majd inkább a szobrászatot választotta. Termékeny alkotó volt, a legtöbb munkája szülővárosában, Debrecenben, valamint Budapesten található. Az Árpád híd 1950-es átadására készült el hatalmas, Hídépítők című domborműve, ami a Róbert Károly körúton, a József Attila Színház épületének oldalán látható.

2. A BM Garázs domborművei

A XIII. kerületben, Újlipótvárosban volt a BM Garázs, amit a köznyelv csak Pártgarázs néven emlegetett. Az 1950-ben épült, napjainkban rendőrségi parkolóként üzemelő ipari épületmonstrumot a Pannónia, a Balzac és a Felka utca fogja közre. Az északi és a déli homlokzaton is egy-egy nagyméretű dombormű látható, melyek ugyanabban az időben készültek (1954), a témájuk is ugyanaz (az autószerelés), viszont más-más alkotó keze munkája. A Felka utcait Madarassy Walter (19091994) készítette, aki ugyan elsősorban kisplasztikáiról és érméiről volt ismert, de nagyobb méretű alkotások is fűződnek a nevéhez, mint például ez is. Míg az ő neve olvasható a domborművőn, addig a Balzac utcain nem szerepel a készítő, Megyeri Barna (19201966) neve, akinek rövid élete eléggé kanyargós volt, és belefért egy görög hercegnő édesanya, a Képzőművészeti Főiskoláról való kizárás meg a haditudósítás a Szovjetunióból. 

3. Ikarus busz dombormű

Maradva az autós vonalon, nem mehetünk el a Mátyásföld, repülőtér HÉV-megállóhoz közel eső, egykori Ikarus Autóbuszgyár (ma Ikarus Hi-Tech Park) egyik épületén található dombormű mellett, aminek sajnos sem az alkotója, sem a kihelyezés éve nem ismert. Annyi bizonyos, hogy az iránytűt ábrázoló dombormű közepén egy Ikarus 400-as busz látható, mely típust még az 1970-es évek végén kezdték fejleszteni, majd 1984-től indították el a sorozatgyártást, vagyis a relief is valamikor akkor készült. A szocialista nagyipari cég nagyságát és nemzetközi ismertségét volt hivatott kifejezni a munka. 

4. A gyógyszergyári dombormű

A Gyömrői úton található Richter Gedeon Gyógyszergyár egyik falán látható ez a hatalmas dombormű, melynek témája természetesen a gyógyszerkészítés: szorgos vegyészek ügyködnek a műszereikkel. Az 1962-ben kiállított, kimondottan modernista hangulatot árasztó mű Boda Gábor (19071984) szobrász és ötvösművész munkája. Neki egyébként több olyan domborműve is látható a városban, ami a listánkra kerülhetett volna, például a zuglói volt Postás Nyugdíjas Otthon 1937-ben elkészült homlokzati domborműve a postásokkal és az angyallal. 

5. A Kerepesi úti lakótelep domborművei

Az 1954 és 1961 között megépület Kerepesi úti lakótelep történetéről már írtunk korábban. A szocreál lakótelep kimondottan jól öregedett, de az persze még inkább hangulatossá teszi, hogy a környezete parkos, zöld. Az épületek bejáratai fölött domborművek láthatók, melyek témái kimondottan vegyes képet mutatnak: van köztük akt, állatábrázolás, hétköznapi élethelyzet és allegorikus kép is. Az alkotók is többen voltak: Bolgár Judit, Farsang György, Hajdú Sándor, Huszár Imre, Kárpáti Anna, Konrád Sándor, Kucs Béla, Kühner Ilse, Oláh Sándor, Turcsányi Árpád, Szandai Sándor, Varga Miklós. A kapubejáratok felett látható domborművek között van, amelyik egyedi, és olyan is akad, amelyik több példányban készült, így több bejárat fölött is látható. A lakótelep egyes házainak nemcsak a bejárata fölé került dombormű, hanem például a falára vagy egyes erkélyeire is, mint Dabóczi Mihály Kakasviadala is.

6. Az egykori Pedagógus Szálló domborműve

Régen minden jobb volt, például a pedagógusoknak volt szállója menő étteremmel, méghozzá a VI. kerületben, a Benczúr utcában. Ha vidékről érkezett fel egy pedagógus, akkor olcsón és jó körülmények között itt, a belvárosban szállhatott meg. Az 1932–1933-ban épített szállodabérházat az 1940-es évek végén államosították, ekkor kapta meg a Pedagógusok Szakszervezete. Janáky Viktor keramikusművész (19331999) oktatást szimbolizáló munkája 1959-ben került az épület falára, és szerencsére ott maradt azután is, hogy a szállót a rendszerváltást követően felújították és hotellé alakították át.

7. A Gubacsi-lakótelep domborművei

Az 1955-re elkészült szocreál lakótelepet az egykori Drasche Téglagyár hívta életre, annak pesterzsébeti telephelyén, a Dunához közel húzták fel. A jórészt háromszintes, zöldövezetes lakótelep házainak falán – általában a bejáratok fölötti részen – színes, kerámiából készült domborművek láthatók, melyek hétköznapi jelenteket ábrázolnak a szocialista családok idilli életéből. Akárcsak a Kerepesi úti lakótelep esetében, itt is több művész (Lux Alice, Gorka Géza, Gádor István, Hadik Magda, Ohmann Béla, Kunvári Lilla, Eschenbach Jenő) készítette el a domborműveket, és még csak nem is pontosan ugyanakkor, 1-2 év különbség is lehet a kihelyezések között. 

8. Autós dombormű

Vilt Tibor (19051983) szobrász 1964-ben felállított munkájában az az érdekes, hogy bár a megrendelő Munkaügyi Minisztérium eredetileg a Váci úti Iparitanuló Iskola (ma Bánki Donát Technikum) homlokzatára szánta, végül nem oda került, hanem a bejárati résznél található alátámasztó pillérek egyikére illesztették rá, ahogy azt a művész szerette volna. A kimondottan nagy méretű, mészkőből készült dombormű az autózás történetét foglalja össze, persze a maga módján és lényegre törő módon, röviden. 

9. Korcsolyázók

Zuglóban, az Ifjúság útján, a Kisstadion homlokzatán látható Szebényi Imre (19231983) szobrász sport tematikába illeszthető műalkotása. Az 1961-ben átadott sportintézmény 1965-ben kapta meg a korcsolyázókat ábrázoló művet, aminek van egy nagy rejtélye. A hátsó alaknak, aki szemmel láthatóan üldözi a másikat, próbálja elkapni, vajon miért van helyes kis farkincája, ha pedig nem farok, akkor micsoda?

10. A csepeli munkásszálló erkélyeinek domborművei

A Csepelen, a Kossuth Lajos utcában található, 1952–1953-ban felépült, klasszicista elemekkel operáló, szocreál munkásszállót ifj. Dávid Károly és munkatársai tervezték, és nagy valószínűséggel ők álmodták meg az erkélyek domborműveit is. Ezeken kidolgozott felsőtestű, fess alakok mutatnak be tipikus jeleneteket a dolgozók hétköznapi életéből, és annak idején nem mást sugalmaztak, mint hogy semmi nem jobb annál, mint munkásnak lenni Csepelen. 

11. Egy igazi klasszikus: a Magyar Tudományos Akadémia domborműve

Végül, de nem utolsósorban – bónuszképpen – mutatunk egy klasszikus alkotást is, ami a Magyar Tudományos Akadémia falát díszíti. Holló Barnabás (1865–1917) szobrász munkája 1893-ban készült el, az épület ekkor már közel 30 éve állt, a művész születésének évében (1865) adták át. A bronz dombormű az alapítás jelenetét ábrázolja, amikor is gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét, vagyis nagyjából 60 000 forintot ajánlott fel annak érdekében, hogy felállítsák a Magyar Tudós Társaságot. 

Címkék