Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest

Kis budapesti kerülethatározó – XV. kerület

Amikor Budapestről beszélünk, rendszerint a belső kerületek jutnak először eszünkbe, meg persze a Budai Vár, a Margitsziget és a folytonos nyüzsgés, de a főváros nemcsak a Deák térből és a bulinegyedből áll, hanem a csendes külkerületekből is. Sorozatunkban most egy olyan környéket mutatunk be, amerre eddig még mi is keveset jártunk, ellenben sok felfedezni való része van: a Rákospalota, Újpalota és Pestújhely alkotta XV. kerületet.

Földrajz és közlekedés

Valamivel több időt kell a tömegközlekedésen eltöltenünk, ha felfedezőútra indulnánk a XV. kerületben, ami már eléggé a főváros széle. Annyira, hogy északon Fót, északkeleten Csömör határolja, míg a déli területeken a XVI., XIV. és a IV. kerületek. Noha leginkább az újpalotai lakótelep és az ikonikus víztoronyháza, a Pólus Center és az Ázsia Center ugrik be a kerületről, jó pár természeti értéket is találni itt: ilyen a Szilas-patak, a Csömöri patak, a Páskomligeti parkerdő és Turjános – utóbbi a XV. kerület egyik utolsó épen megmaradt puhafás ligeterdeje.

Mind autóval, mind tömegközlekedéssel jól megközelíthető, olyan fontos csomópontjai vannak, mint a Szentmihályi út, a Nyírpalota út vagy a Régi Fóti út és az M3-as autópálya bevezető szakasza. Ha a belvárosból szeretnénk eljutni a kerületbe, akkor az 5, 7, 7E, 8E, 20E buszok valamelyikére kell felszállnunk, de ennél lényegesen több jár arrafelé, ráadásul az éjszakai közlekedése is jól megoldott. Noha metró ide már nem visz ki, a 12-es, 14-es vagy a 62-es villamosokkal utazhatunk, ha a kötött pályát választanánk.

Történet

Kerületeink történetének kutatása során sokszor bukkanunk hunok, avarok vagy rómaiak említésére és bár hun emlékeket a pesti oldalon nem találni, az avarok nyomára sok helyen rálelhetünk – így a XV. kerületben is, ahol 1959-ben avar kori sírokat találtak a régészek. Egykor mocsaras, vadvizekkel, erdőkkel, néhol homokpadokkal borított terület volt Palota birodalma, ahol eleink nyaranta előszeretettel vadásztak és halásztak, de nomád állattenyésztés is folyt a területen.

Legrégebbi építészeti emlékei az 1200-as évek körül épült templomromok, melyek az 1735-ben épült római katolikus műemléktemplom alapját képezik. Palota első ismert földbirtokosa egyben az első választott budai bíró is volt, Loránd bíró, aki a 14. századi Magyarország legtekintélyesebb polgárai közé tartozott. Neki köszönhető, hogy a terület egyre nagyobb lett, hiszen adományokkal, perekkel és vásárlásokkal jutott újabbnál újabb földekhez. A kezdetben Nyír, később Palota nevű falu a török időkben, valamint a Rákóczi szabadságharc során elnéptelenedett, míg az 1700-as évektől többször változtak a földesurak, előbb a galánthai Fekete család, később a Károlyi család lett a birtokos.

Az 1890-es években Pestújhelyen kialakítottak egy nyaralótelepet, bár az nehézséget okozott, hogy infrastruktúra nem járt hozzá, így lényegében mindenért Rákospalotára kellett utazni. A telep helyén eredetileg tüzérségi gyakorlótér is volt, amit a katonaság szeretett volna később magának kisajátítani, de a palotaiak nem szerették volna áron alul átengedni nekik a használatot, így végül az egészet felparcellázták és értékesítették.

A kerülethez egy szomorú történet is tartozik: a II. világháborúban véletlenül a településre dobtak egy bombát. Mivel nem robbant fel, a községházára szállították hatástalanítani, ám a szakszerűtlen hatástalanítás közben felrobbant. Máig nem lehet tudni, pontosan hány áldozatot követelt a robbanás, azt viszont igen, hogy leginkább nők és gyerekek voltak közöttük, mivel épp élelmiszerjegyeket osztottak. A községháza a robbanás során teljesen megsemmisült, helyén ma az Emlék téri játszótér áll.

Látnivalók

Meglehet, hogy látnivalókban nem a leggazdagabb a kerület, de azért találni itt is jó pár olyan helyet, amit érdemes felfedezni. Újpalota jelképe a lakótelep tízemeletes paneljei közül kiemelkedő víztoronyház, ami nemcsak magassága, de az építészeti és mérnöki megoldásai miatt is érdekes. Mindössze egy év alatt készült el 1975-ben Budapest legmagasabb lakóépülete, amelyen két, egyenként 300 köbméteres víztározót helyeztek el. Hogy miért kerültek ilyen magasra a tározók, annak több oka is van: egyrészt a vizet el kellett juttatni a környező tízemeletes épületekbe és így lett hozzá elég nyomás, másrészt a városképbe nem igazán illeszkedő víztornyot jól el lehetett rejteni.

Érdemes megnézni az 1910-ben épült rákospalotai MÁV-telep még megmaradt házait is, amivel a Jancsi-telephez hasonlóan a vasutasok lakásgondjain segített a MÁV. Szintén itt található a MÁV-telepi Jézus Szíve-plébániatemplom, ami bármennyire is úgy tűnik, hogy a 19. század közepe táján épült, „csak” 1935-ben készült el, de a modern építészet és a középkori erődtemplomokat vegyítő MÁV-telepi református templom is izgalmas látnivalónak bizonyul, sőt, szerintünk megjelenésében még Kós Károly sétány állatkerti pavilonjaira is hasonlít. Bár a XV. kerületben több izgalmas templom is van, kiemelnénk a Rákospalotai Szentháromság-templomot, ami ebben a formájában 1735 óta áll a valamikori patakparti halmon, alapjai viszont már a középkorban is itt voltak. A templom azért is kuriózum, mert barokk berendezése közül több is megmaradt, például a szószéke.

A természet szerelmesei sétálhatnak a Szilas-patak partján vagy a Szentmihályi út melletti Páskomligeti parkerdőben. Budapest legöregebb vízimalma is a kerületben található, a patak partján álló Liva-malom egyúttal a pesti oldal egyetlen vízimalma is.  

Gasztronómia

A Bádog Gundel, más néven Deszkacsárda vagy Pléh Csárda igazi palotai jelenség, a lokálpatriótákon felül az egész város tudja, hogy félkarnyi rántott húsokért ide jött még Anthony Bourdain is. Tavaly novemberben sajnos elhunyt Bábel István, a hely alapítója, de a régi hagyomány tovább él: a Kolozsvár utcában most is gigászi rántott szeletek sülnek. Aki idegenkedik a korunk diktálta kisebb adagoktól, annak itt a helye, hiszen ember legyen a talpán, aki egy próbálkozásra végez egy itteni főétellel.

Találunk a kerületben vendéglőket, családiasabb éttermeket, melyek azért születtek, hogy a hétvége a pihenés jegyében teljen, a família esetleg „kint” ehessen vagy a nagyit ezen a helyen ünnepeljék születésnapja alkalmából. Ilyen kedvenc a hagyományosabb/magyarosabb iskolát képviselő Víg Kalmár Étterem, a modern korra hangolt, rokonszenves vendéglátásáról híres Palotagyöngye Kertvendéglő is.

Meglepően sok az önkiszolgáló kifőzde jellegű, kifejezetten ebédre szakosodott hely is. Ezek közül a leginkább a Babérlevél ételbárt, valamint a Zsókavár utcai Pajtás Éttermet dicsérik a környéken.

Burgerezni a Páskomliget utcába járnak a kerületiek, a Carpathian Street Food egységébe, de street foodban nagyot megy a Pirog-Da is az Erdőkerülő utcában: a balkán burger például nagyon jó választás! Pizzában a Kemencés Pizza hozza el a minőséget a kerületbe.

Szórakozás és kultúra

Viszonylag ritkán hallani a „Hova mész szórakozni hétvégén?” kérdésre válaszként, hogy „Ha hétvége, akkor irány a XV. kerület!” A jórészt lakótelepekből és kertvárosi környékekből álló kerület – azon túl, hogy a helytörténet itt is nagyon fontos – nem kimondottan a szórakozás és a kultúrafogyasztás melegágya, de ez egyáltalán nem hiba. Talán nem véletlen, sőt még jelképes is lehet az a múltbeli történet, mely szerint amikor 1912-ben Rákospalotán, a Hubay Jenő téren Feith Gábor helyileg meghatározó vállalkozó felépítette Vigadóját, amit  szórakoztató központnak tervezett étteremmel, kávéházzal és táncteremmel, elég hamar rájött, hogy egy ilyen épület nem ide való. Tíz évvel később már a város vezetése tanácskozott a falain belül.

Érdekes módon a XV. kerületben a hagyományos értelemben vett színházi élet nincs, ellenben két olyan hely is működik, ahol színjátszás folyik, és mindkét helyen a gyerekek, a fiatalok állnak a középpontban. A Center Színház, ami az Asia Center épületében talált otthonra, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gyerekeket megismertesse a színházkultúrával. Így nemcsak élő szereplős vagy bábelőadások és zenés darabok vannak a repertoáron, hanem játékos színjátszás-oktatás (Színjátékos tanoda) is zajlik  a számukra. 

A Molnár Viktor utca 21/A alatt található Koma Bázis már egy kicsit bonyolultabb történet, mert műhelyszerű a működése és személyesebbek a bemutatásra kerülő darabok is. A Komában részben színházi eszközökkel foglalkoznak a gyerekek és a fiatalok problémáival, segítenek a feldolgozásukban és a megértésükben. Így az előadásokat a Komába járók, a Koma-közösség tagjainak tapasztalatai és történetei ihletik elsősorban. A színházi előadások mellett tartanak itt képességfejlesztő és előkészítő foglalkozásokat is. A Tanoda program kimondottan szociális indíttatásból született, és a támogatói tevékenység, a személyiség- és a közösségfejlesztés áll a középpontban. Aki ún. problémás gyerek, inkább itt keressen megoldást, mint az utcán, de persze mindenki mást is várnak és fogadnak nagy-nagy szeretettel.

Jelenleg egyetlen mozija van a kerületnek, az 1996-ban megnyitott Pólus Centerben lévő hattermes multiplex, a Pólus mozi. A rendszerváltás meg a multiplexek megjelenése előtt még más volt a helyzet, több filmszínház is működött a kerületben. A Klapka György utcában nyitott meg 1914-ben a Lyra mozi, ami nem tudta vállalni a hangosfilmekre való átállás költségeit, így 1932-ben bezárt. Bár 1936-ban újranyitották, de 1949-ben végleg bezárt, ma már az épület sincs meg, amiben a mozi volt. A Bácska utcában volt a Tavasz mozi, ami 1962-ig vetített. 1912-ben a Pestújhelyi úton állt egy vendéglő, ahol időnként tartottak vetítéseket, ebből nőtt ki a mozi, aminek több neve is volt. A legismertebbek: Nép Mozgó volt a háború előtt, Terv a háború után, a nép viszont Kapcának hívta. 1969-ben zárt be az épület felújítása miatt, de a mozi sosem nyitott ki újra.

1940 és 1986 között volt nyitva a Béke mozi Rákospalotán, és szintén itt működött a Palota mozi 1910 és 1989 között. A kerület menő mozija volt a már említett Terv Pestújhelyen, és szintén itt állt a kerület másik legnépszerűbb filmszínháza, a Széchenyi mozi. 1911-ben nyitott ki mint színház, ahol filmvetítéseket is tartanak, végül az utóbbiak nyertek. 1949 és 1956 között raktárként funkcionált, de 1957-ben ismét megnyitotta a kapuját, ami egészen 1989-ig volt szélesre tárva a filmrajongók előtt.

Bár vannak diszkók és kocsmák, sörözők és pubok, valamint kávézók, biliárdos és dartsos helyek a XV. kerületben is, de nincs köztük olyan, ahová más kerületekből is tömegével vándorolnak a vendégek, hogy ott szórakozhassanak. Így elsősorban a helyi lakosok számára bírnak ezek a helyek vonzerővel, ami rendben is van, elvégre minden kerületnek megvannak a maga helyei. Ezen a ponton említjük meg az Illyés Gyula utcai Bányász Parkot, ami nemcsak kikapcsolódásra és sportolásra alkalmas, hanem nagyobb rendezvényeket (pl. majális, gyereknap) is tartanak itt, nem beszélve a szabadtéri koncertekről.
 

A kerület kulturális életét 2021 legvégéig a Csokonai Kulturális Központ határozta meg, ami az Eötvös utcában volt. 2019-ig ide tartoztak a sporttelepek, továbbá a kerületi közösségi házak és szabadidős központok. Na de mi van helyette manapság? A már említett korábbi helyszínen, az Eötvös utcában  alakult meg a Csokonai Nonprofit Kft., ami elsősorban meghatározza manapság a kerület kulturális életét, de a kommunikáció és a közösségépítés területén is aktív szervezet. Inkubátorház jelleggel működnek, csak az elmúlt 1 évben több színházi bemutatójuk is volt, továbbá náluk próbál a Soharóza társulat is. Fontos partnere a Csokonainak a Szuterén Gasztrotér, ami egy lakásétterem meg egy vadregényes kert fúziója. Rendezvényeiken, a vacsoraesteken nemcsak jókat lehet enni, hanem koncerttel vagy irodalmi esttel kísérhetjük le a finom falatokat. 

A kerület helytörténettel foglalkozó múzeuma volt hosszú időn keresztül a Rákospalotai Múzeum, ami már szintén megszűnt, szerepét a Palota Galéria vette át. Fontos említést tenni még a tavaly ősszel megnyitott pop-up parkról, ami egy nyitott közösségi tér az Epres soron, ami korábban egy szürke elhanyagolt terület volt, most viszont színes és tele van élettel. És végül mindképpen említést kell tenni még a 2021-ben megnyitott neves újpalotai víztorony felső szintjét elfoglaló kortárs műterem és kiállítótérről, a Víztoronyház Műteremről is.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Visszatér az Uber Budapestre

A 2016-ban a taxisoknak köszönhetően kiebrudalt cég nemcsak visszatér a fővárosba, de a Főtaxival még össze is bútorozik. Legalábbis ez a szándékuk.

Szponzorált Budapest

Sosem volt még ilyen könnyű cipekedni! – Cargoszolgáltatással bővült a GreenGo-flotta

Ha költözködünk, vagy nagyobb cuccokat kell elvinnünk, akkor a hatalmas rakterű, elektromos GreenGo Cargóra mindig számíthatunk.

Neked ajánlott

A