1/5
Hugonnai Vilma – az első orvosnő
Az első magyar orvosnőről éppen két évvel ezelőtt neveztek el teret a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett, ám küzdelmes életében korántsem jött könnyen az elismerés. Hugonnai Vilma életében kezdetben semmi sem mutatott arra, hogy ő lesz az első magyar orvosnő, a jobb családokba született hölgyek életét élte, vagyis leányiskolába járt, majd gyorsan megházasodott. Már férjes asszonyként figyelt fel arra, hogy Zürichben nők is jelentkezhetnek orvosi képzésre. Ekkor döntött úgy, hogy megvalósítja álmát, 1872-ben beiratkozott a képzésre, és családja támogatása nélkül elvégezte az egyetemet, majd hazajött, hogy itthon kamatoztassa tudását. Ám ez nem ment egyszerűen, mivel diplomáját itthon nem ismerték el, így elvégezte a bábaképzőt is, majd évekig ezen a címen dolgozott, miközben folyamatosan küzdött a nők oktatáshoz való jogáért. Orvosi diplomáját végül 1897-ben, egy törvénymódosításnak köszönhetően Magyarországon is elfogadták.
2/5
Steinschneider Lilly – az első pilótanő
Először szintén családja ellenállásával kellett megküzdenie az első magyar pilótanőnek, Steinschneider Lillynek (képünkön középen, pilótaruhában), bár ebben az esetben az aggódás lényegesen érthetőbb, hiszen a repüléshez vezető utat összetört gépek és megsérült pilóták szegélyezik. Lilly először titokban, ékszereit elzálogosítva szerzett jogosítványt az autóvezetéshez. Ezután pedig egy 1910-ben Rákosmezőn rendezett repülőverseny volt rá akkora hatással, hogy elhatározta, pilóta lesz. Apjával való viták után végül 1912-ben Bécsújhelyen szerzett pilótaigazolványt, amely még Steinschneider Lilly úr névre szólt, hiszen az előregyártott, majd névre szólóan kitöltött irat nyomtatása során nem is gondoltak arra, hogy egy hölgy is a levegőbe emelkedhet. Lilly karrierjét a háború kezdete és a szerelem törte ketté, férje kedvéért ugyanis nemcsak családjával szakította meg a kapcsolatot, de a repülésről is lemondott.
3/5
Pécsi Eszter – az első diplomás mérnöknő
Az első magyar mérnöknő neve talán kevésbé ismert, pedig Pécsi Eszter (Várnay Marianne, Máhrer Vilma és Simonyi-Hajós Irma mellett) egyike volt annak a négy nőnek, akik elsőként végezték el a Műszaki Egyetemet. Mikor az oktatás 1919-ben a nők előtt is megnyílt, Pécsi hazatért Berlinből, ahol addig tanult, és itt fejezte be tanulmányait, 1920-ban szerezte meg a diplomáját. Már a háború előtt foglalkoztatott statikussá vált, aki számos ismert épület, például a pesterzsébeti vásárcsarnok és a Hajós Alfréd Uszoda tervezésében is közreműködött. Különlegesek azok a munkái, amelyeket szintén építész férjével, Fischer Józseffel készített. Ezek közül az egyik legismertebb a Walter Rózsi-villa. Pécsi Esztert 1957-ben, a forradalomban vállalt szerepe miatt elbocsátották munkahelyéről, ezután először Bécsben, majd Amerikában kezdett dolgozni. Férje csak 1964-ben tudta követni az USA-ba. Pécsi New Yorkban szintén foglalkoztatott statikus lett, többek között Breuer Marcellel is dolgozott a New York-i Egyetem épületein. Életében a nőnap egyébként különleges dátum, ugyanis 1898-ban ezen a napon született, és a diplomáját is március 8-án vette át.
4/5
Masznik Gyuláné Fehér Erzsébet – az első női taxisofőr (Budapesten)
Ha bájosnak és némiképp vakuhoz szokottnak találjuk az első budapesti női taxisofőr fotóját, akkor nem tévedünk nagyot. Fehér Erzsébet, vagyis Zizi először énekesnőként épített karriert, az így szerzett pénzéből gyűjtötte össze azt a jelentős összeget, ami akkor egy autó megvásárlásához szükséges volt. Tervét siker koronázta, Studebaker márkájú, Budapesten szinte egyedülállónak számító, elegáns kocsiját a 20-as évek elején vásárolta meg, végül az egyébként saját villával is rendelkező hölgy 1925-ben szerzett jogosítványt és gördülhetett ki garázsából első fizetős útjára. A világ első női taxisofőrje – vagyis akkor még bérkocsisa – egyébként szintén magyar volt, Pappné már kétgyermekes özvegyasszonyként, anyagi okokból vágott neki a sofőrködésnek, de ő Berlinben dolgozott 1907-től.
5/5
Ungár Margit – az első női ügyvéd
Ha valaki tiltakozna az ellen, hogy egy ilyen listába bekerüljön, az éppen dr. Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd, aki egész életében ragaszkodott ahhoz, hogy minden szempontból ugyanolyan elbírálásban legyen része, mint férfi kollégáinak, az ügyvédnő elnevezést pedig egyenesen utálta. Megdolgozott a sikerért, egyetemi vizsgáit kitűnően teljesítette, 1923-ban szerzett diplomát, Debrecenbe, majd Szegedre járt jogi egyetemre, mert a fővárosban ezt nem engedélyezték. A szerelem is a munkának köszönhetően talált rá, Vági József ügyvédi irodájában kezdett el dolgozni, ahol rövidesen egymásba szerettek az ügyvéddel. A háború előtti időszakban pályája felívelt, 1933-ban ő fogalmazta a házasságon kívüli gyermekek jogairól szóló előterjesztést, és harcba szállt a nők választási jogáért is. 1969-ben halt meg, utolsó lakhelye a Szent István körút 8-as szám alatt volt.
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
