2023. április 6., 09:59
Kiderült, mely házakba lehet majd bejutni a Budapest100 hétvégéjén
Már nyilvános, hogy melyik az az 50 épület, amelyik csatlakozik a Budapest100 májusi programjához, így végre bejuthatunk majd a zárt ajtók mögötti világba.
Már nyilvános, hogy melyik az az 50 épület, amelyik csatlakozik a Budapest100 májusi programjához, így végre bejuthatunk majd a zárt ajtók mögötti világba.
Pesten innen, Budán túl podcastünk második epizódjában Fónagy Zoltán történésszel és Szabó Eszter Ágnes képzőművésszel beszélgettünk a Palotanegyedről.
Annyi fővárosi épületről írtunk már az oldalunkon, hogy arra gondoltunk, itt az ideje, hogy végre megosszuk az olvasókkal a személyes kedvenceinket is. Íme az első adag.
Összegyűjtöttünk még 30 fontos pillanatot az idén 150 éves főváros életéből, a létrejöttétől kezdve az utolsó magyar király megkoronázásán át egészen az első felhőkarcoló átadásáig.
A mai Városháza egykor nemcsak az ország legnagyobb egészségügyi intézménye volt, de az egyik legszebb barokk épülete is, amit Mária Terézia még a bécsi palotáknál is szebbnek tartott.
Az időszakos nyitvatartással, tavasztól őszig működő Városi Tömegközlekedési Múzeum április 1-jén szombaton újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, mindössze egy vonaljegy áráért.
A Pesten innen, Budán túl című podcastünk első epizódjában Kolocz Dóra történész, muzeológussal beszélgettünk Csikágó történetéről, de helyi arcok is megszólalnak.
A szocializmus népszerű árucikkei közül a kedvenceinket vettük sorra, azokat, amikről talán még az is hallott, aki akkor még nem is élt. A Bambitól a Pécsi kesztyűig.
Van-e a Mátyás-templomnak olyan része, ami a középkor óta látható? Az Imagine sétáján a főváros egyik legismertebb templomának olyan helyeire is bejutottunk, ahová alapesetben nem lehet.
Annak járunk most utána, hogyan csorognak le a széles tömegekhez azok a luxustárgyak, amelyeket korábban csak a kiváltságosok engedhettek meg maguknak.
A Kerepesi úti lakótelepen sétálva a kertvárosi hangulat, a kedves kis zugok, a gondoskodás és a furcsán emberi léptéket öltő szocreál fogad minket.
A 19. században itt volt Európa legnagyobb sertésközpontja, a 60-as években egy volt szovjet repülőben működő cukrászda, majd egészen a 90-es évekig piac volt a ma üresen tengődő Mázsa téren.
És azt tudtátok, hogy az Operaház és a Várkert Bazár tervezőjéről még egy kisbolygót is elneveztek?
Gauder Áron új egész estés animációs filmje egy nagyon szerethető, a végkicsengését tekintve kicsit naiv, mégis könnyen átélhető és igaz mese a világunkról.
Egykor a Városliget szélén állt, szemben a Damjanich utcával, ám Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta. Amit kevesen tudnak, a templomnak van jogutódja: a zuglói Zoborhegy téren épült fel, 1995-ben.
Budán, a Horváth-kert északi felén állt a német, majd magyar nyelven játszó nyári színház kissé ormótlan, fából készült épülete, mely a 30-as évek második felében került lebontásra.
A két ikerváros, Pest és Buda 1873-ban egyesült egymással, ami sokkal egyszerűbb feladatnak bizonyult, mint nevet adni neki.
Pest után ezúttal a budai oldalon néztünk szét és gyűjtöttük csokorba a kedvenc domborműveinket, összesen 11-et a jól ismert klasszikustól az eldugott cukiságig.
Meglepődtünk, amikor a csupa beton, robusztus épületekről kiderült, hogy tervezőjük bizony egyáltalán nem férfi, hanem belevaló nő. Érdemes sétára kelni és meglesni ezeket az épületeket.
A Time magazin minden évben összeszedi az 50 legnagyszerűbb utazási célpontot a nagyvilágból és a 2023-as listára az idén 150 éves Budapest is felkerült, aminek nagyon örülünk.
Megszűnt az ingyenesség, mostantól újra fizetnie kell annak, aki belépne a Halászbástya felső kilátószintjére. A praktikusság érdekében többnyelvű jegykiadó automatát is felállítottak.
A magyar színjátszás történetének egyik legfontosabb kiállítóhelyét, a Bajor Gizi Színészmúzeumot jártuk be egy sötétedés utáni, elemlámpás épületsétán.
15 érdekességet gyűjtöttünk össze a 175 évvel ezelőtti időszakról.
A Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda a békebeli lazulgatás szinonimája, pedig története ennél jóval izgalmasabb és kevésbé békés.
1962-ben indult meg a könnyed szalonzene nyara, bár a nyugatról beáramló ópium – vagyis a beat – hamar kiütötte a dzsesszes, táncolós hangulatot.