1/10
Szenes-ház
A Keleti pályaudvar környékéhez inkább zajt és káoszt kapcsolunk, mint csodás szecessziós épületeket. A podcastünkben is bemutatott Csikágó vidékétől néhány percre azonban új élet kezdődik: a hangulatos istvánmezei villanegyed. Ezt a békebeli környéket vezeti be a gyönyörű, fehérben és világoskékben pompázó szecessziós műremek, a Szenes-ház. Építettői Szenes Mór és felesége, Stern Regina voltak, az építész pedig – ahogy a csodás motívumokról már gondolhatjuk is – egy Lechner-tanítvány, ifj. Nagy István. Az épület külsején a magyaros szecesszióra jellemző virágmotívumokat látunk, a stílus belépve is folytatódik, lepke- és virágmotívumok sora fogad bennünket a szépen felújított lépcsőházban és a gangokon. Bár a Lechnernél megszokott Zsolnay kerámia helyett itt a vakolatból alakították ki a legtöbb motívumot, a korlátokon pompázó kovácsoltvas lepkemotívum teljesen egyedivé teszi ezt a csodás palotát, amelyben egykor rövid ideig Polgári Casino és borospince is működött.
2/10
Atlantica-székház
A Mesélő Házaknak hála bejuthattunk a Falk Miksa utca elegáns bérpalotáiba, ahol még a díszes homlokzatokat is felülmúló lépcsőházakat találtunk. Ezek közül az egyik kedvencünk az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság székhelyének is otthont adó épület. A palota építését ugyan nem a társaság kezdeményezte, de még időben jelzik, hogy három szint hosszú távú bérlését tervezik a készülőfélben lévő épületben, így különleges igényeiket is figyelembe vették a belső terek kialakításánál. Ez pedig igencsak jót tett a palotának, ugyanis a társaságnak fontos volt, hogy a világ minden tájáról hozzájuk érkező elegáns ügyfeleket lenyűgöző környezet fogadja. Ezért lehetséges, hogy ma a város egyik legszebb kovácsoltvas ajtaján át közelíthetjük meg a rózsaszín Zsolnay kerámiával burkolt lépcsőházat, ahol a színben illeszkedő, virágcsokros ablakok biztosítanak egy kis extra fényt. A lakók egyébként nem kevésbé voltak érdekesek, mint az épület maga, itt élt ugyanis az Atlantica igazgatója, tiszasülyi Polnay (Pollacsek) Jenő, aki később zsidómentő tevékenységéről vált híressé, a tetőtéri műteremben pedig az egyik legismertebb magyar kárpitművész, Ferenczy Noémi lakott.
3/10
Bertalan Lajos utca 26.
A Bartók Béla út és környéke nagyon izgalmas része a városnak, podcastünkben is beszámoltunk róla. Szinte bármelyik házat említhetnénk a kedvenceink között a környéken lévő csodás gellérthegyi villák közül, de a Gellért Szálló, a Hadik-ház vagy a műteremház sem okoz kisebb ámulatot. Talán ezért is esik kevesebb szó a Bertalan Lajos utcában megbújó, kívül inkább historizáló jegyeket mutató épületről, ahova ha egy nyári napon lépünk be, szinte mellbe vágnak a lépcsőház arany fényei: rózsaszín és lila Zsolnay kerámia, gazdagon színezett üvegablakok, a padló pedig olyan részletes, mintha zománcékszer lenne. Igazi kincs, amire a Budastep egyik túráján bukkantunk.
4/10
Förster-villa
Nagyon szomorú és megrázó történetek fűződnek a Förster-villához, mégis különleges hely jutott neki a szívünkben. Egyrészt mert a Svábhegy környékét és az itteni villákat nem lehet kihagyni a kedvencek közül, másrészt mert örülünk neki, ha egy hányatott sorsú épület új funkcióval éled újjá. Förster Aurél klasszika-filológus egykori otthonában ugyanis az ÁVH alakított ki vallatószobákat és börtönt, amelynek olyan híres foglyai voltak, mint például Rajk László, akit innen vittek a kivégzésére is. Az épületben később lakásokat alakítottak ki, majd éveken át lakatlanul pusztult, nemrégiben azonban felújították, ma pedig már a múltnak egy sokkal vidámabb szeletére, az európai fővárosok között is ritkaságszámba menő normafai síéletre emlékezhetünk a falak között kialakított tárlat segítségével. Ám a vészterhes múltat sem titkolják, a pincébe leérve megszemlélhetjük az egykori börtöncellákat is.
5/10
Fasori református templom
Kevés olyan építész van, aki olyan könnyeden követte az idők szavát, mint Árkay Aladár, aki, úgy tűnik, játszva tért át egyik építészeti stílusról a másikra, ha úgy követelte a kor. Ennek egyik legszebb példája a Fasori református templom, amely a magyaros szecesszió vonalába illeszkedik, mégsem lechneri értelemben, hiszen bár a népművészeti motívumokat ugyanúgy használja, dísztelenebb, absztraktabb, skandináv hatást is mutat. Az épület egyik legszebb része a főbejárat körül elhelyezett Zsolnay-kerámia-borítás, amely a belső tér központi részében is visszaköszön, a fő ablak pedig Róth Miksa műhelyében készült.
6/10
Walter Rózsi-villa
Végre nemcsak kívülről csodálhatunk, hanem belülről is megnézhetünk egy modernista villát! A gyönyörűn felújított és nemrégiben átadott Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményének ad helyet, ami az épülethez hasonlóan színes és érdekes betekintést ad az egykori magas élet kulisszáiról. Mindenképp szenteljünk külön figyelmet a csodás épületnek, amely minden ízében dicséri a női munkát. A villa Walter Rózsi operaénekesnőnek és családjának épült, építésze Fischer József és felesége, Pécsi Eszter, az első magyar statikusnő. Az 1930-as években tervezett otthon minden ízében megfelel a modernizmus építészeti elvárásainak, összkomfortos, a lenyűgöző terekbe hatalmas ablakokon jut be a napfény, a legtöbb helyiségből megközelíthető kerttel pedig hatalmas terasz is tartja a kapcsolatot.
7/10
Grúber József víztároló
Szigorú formák, sejtelmes morajlás és mesterséges fények, mintha egy disztópikus világ maradványai között időznénk. Persze nem vagyunk sokkal furcsább helyen, hiszen mindezt a Gellért-hegy gyomrában, a Grúber József víztárolóban találjuk. A különleges termeket évente néhányszor a nagyközönség előtt is megnyitják, amikor a különböző munkálatok miatt leeresztik a vizet, ám ilyenkor többnyire egy kisebb ablakon át csodálhatjuk meg a futurisztikus termeket, ami szintén hatalmas élmény. Kollégánknak azonban egy ilyen alkalommal sikerült a máskor vízzel teli medencetérbe is előzetes egyeztetés után bejutni. A létesítmény építése 1974-től két éven át tartott, az 5000 négyzetméteres fenéklemezen 200 ember dolgozott 3 műszakban, összesen 41 órán át, megállás nélkül. Biztos, hogy ezt az egyedülálló, borzongástól sem mentes hangulatot nem tapasztalhatjuk meg máshol a fővárosban.
8/10
Budafoki Városháza
Hogyan kerül egy szecessziós polgármesteri hivatal Budapest egyik kertvárosi hangulatú kerületébe, és miért hívják Városház térnek a helyet, ahol áll? Nem annyira meglepő ez, ha tudjuk, hogy Budafokot csak 1950-ben csatolták Budapesthez, addig önálló település volt, a 20-as években emelkedett városi rangra. Ekkor pedig városházára lett szükség, ami egy helybeli építész tervei alapján az évtized végére el is készülhetett. A bájos épület nemcsak az egykori kisvárosi hangulatnak állít emléket, hanem Budafok ipari múltjának is, hiszen nem véletlenül találjuk közvetlenül a vasútvonal mellett. A középső, nagyon szép szecessziós rész körül elhelyezkedő, stílusában is kissé elütő épületszárnyak ugyanis néhány évtizeddel régebben épültek, a csarnokokban működött Brázay Kálmán sósborszeszgyára, melynek épületét később a városka vásárolta fel, ezután egészült ki a középső résszel. A csinos épület ma polgármesteri hivatal, szépen rendben tartott park terül el előtte, ha pedig a vasút felé haladunk, akkor az aluljárón áthaladva rövidesen a Duna-partra is megérkezünk, és láthatjuk, ahogy a századelőt megidéző módon tér vissza az élet a környékre. A Városháza pedig szerintünk egyedülálló jelképe a környékbeli hagyományok újjászületésének, továbbélésének.
9/10
Festetics-palota
Régi bálok hangulata idéződik meg a Festetics-palotában, ami a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyed első épülete volt. A környéket podcastünkben is bemutattuk, a palotába lépve pedig vissza is repülhetünk a múltba, a kristálycsillárokkal és tükrökkel díszített bálteremben egyáltalán nem nehéz kisasszonynak és úrfinak képzelni magunkat. Ám nemcsak egy csodásan karbantartott és méltó funkciót kapott palotába nyerhetünk itt betekintést, hanem abba is, hogyan éltek a főurak, sőt azt sem árt tudnunk, hogy ezek között a falak között Budapest egyik legnagyobb szerelmi botránya játszódott le.
10/10
Erdős
A XVII. kerület Budapest egyik legnagyobb és legzöldebb kerülete, itt áll a hányatott sorsú író és költőnő, Erdős Renée egykori otthona, ami jelenleg időszaki kiállításoknak és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Belépve egyenesen a múltba érkezünk, ez pedig nemcsak az épület békebeli hangulatára igaz, hanem az azt körülvevő hatalmas fákra és a jókora kertre is. Látogatásunkat érdemes hosszabbra tervezni és esetleg egy jót kirándulni a közeli Merzse-mocsár környékén is.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
