A Bartók Béla út környékének első fénykora az 1910-es években Karinthyék beköltözésével vette kezdetét, a helyi közösség segítségével pedig az elmúlt bő tíz évben sikerült a Bartókot újra olyan hellyé változtatni, amit ők is megirigyelnének. Egymást érik a galériák, színházak, kávézók és éttermek, az itt lakók köszönnek egymásnak az utcán, a helyek tulajdonosai pedig munka után átjárnak egymás „boltjába” beszélgetni. Kinek és minek köszönhetjük, hogy a Bartók szürke és zajos főútból újra igazi otthon lett? Saly Noémi művészettörténész-történésszel, a kávéházi kultúra legnagyobb szakértőjével és Jáki Mónikával, a Bartók Boulevard Egyesület főtitkárával, valamint helyi arcokkal beszélgettünk a kérdésről podcastünk legújabb részében.
Mindannyian tudjuk, hol a Bartók Béla út, de vajon ismerjük-e ezt a helyet? Szinte lehetetlen felmérni azt változatosságot, amit a környék kínál, különösen a Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér közötti szakaszon, ahol fotógalériától kezdve közösségi téren, éttermeken, kávézókon keresztül rengetegféle szolgáltatást találunk. A Bartók életét pedig a jó időkben mindig aktívan alakította a helyi közösség, a Lágymányoshoz tartozó Műszaki Egyetem diákjai, vagy a gellérthegyi villák és a környékbeli elegáns bérházak népe is.
Kik és hogyan éltek itt? Hogyan jött létre az egymással és másokkal is együtt élni, működni képes közösség a Bartókon? Mi volt előbb? A szolgáltatások vonzották ide az érdeklődőket, vagy éppen fordítva? Milyen gyökerekhez lehetett visszanyúlni, és milyen volt a Bartók első virágkora? Saly Noémi művészettörténész-történésszel, a kávéházi kultúra szakértőjével és Jáki Mónikával, a Bartók Boulevard Egyesület főtitkárával jártuk körbe a múlt és a jelen kérdéseit.
Megtudtuk, hogyan változott a környék mocsárral és
szőlőskertekkel tarkított „faluból” a Műszaki Egyetemnek, a Gellért
Szállónak, a Szabadság
hídnak és egy szegény árvagyerekből lett ingatlanmogulnak hála városias és
bohém kerületté a századforduló után. A jelenben pedig kiváló példát láthatunk
arra, milyen jó dolgok születhetnek abból, ha alulról és felülről jövő
kezdeményezések összeérnek és az önkormányzat segíti a civil erőket.
Elbeszélgettünk Faur Zsófia galériatulajdonossal
és Bosznai Tiborral, a Hadik Kávéház
és a Szatyor
Bár és Galéria ügyvezetőjével, társtulajdonosával arról, hogy mi kellett a
megújuláshoz. A régi bartókos arcok közül pedig megismerkedtünk Szabó
Istvánnal, a Figaró
Bűvészbolt tulajdonosával, akinek 54 éve, nagypapája alapította az üzletét,
és benéztünk a vietnami származású Vo Son Namhoz, akinek családja szintén
generációk óta lakik és dolgozik a környéken, így ő is itt nyitotta meg
bátyjával közös helyét, a Caphé by Hai Namot.
Ha pedig az epizódot meghallgatva kedvet kaptunk egy kis sétához, akkor irány a Bartók, ha pedig a számtalan galéria, színház és múzeum között elteltünk a kultúrától, ihatunk egy szuper kávét a Wömbatban vagy az Arnoldóban, benézhetünk egy-egy finom falatra a Keletbe vagy a Hadikba, spanyol ízek várnak bennünket az Ultramarinos Martinezben, lengyel kultúra és jéghideg vodka a Gdanskban, vietnami ízek a Caphéban, olasz konyha a Motóban, magyar borok a Palackban, és a Mitziről, a BÉLÁról és a Bartók-reggel.délben.estéről sem szabad elfeledkezni. Alig győztük a műsoridőbe sűríteni, hogy mit érdemes tudni erről a változatos környékről!
