A Keleti pályaudvar környéke csupa zaj és káosz, amiből a Thököly út vezet ki. Az erre merőleges Dózsa György út vonalától kezdődik az istvánmezei paloták sora, amit egy gyönyörű, monumentális épület nyit meg: a Szenes-ház. Ez a magyar szecesszió egyik legszebb épülete. Belső tereit, lépcsőházát nemrégiben újították fel, kívülről ez azonban még várat magára. De még így, ebben a kissé lelakott állapotában is lenyűgöző élményt kínál: akkor is, ha a teljes épületet nézzük, és akkor is, ha elmerülünk a Szenes-ház részleteinek tanulmányozásában.

A Szenes-ház az építtetőjéről kapta a nevét, annak ellenére, hogy nem sokkal az átadása után már másik tulajdonoshoz vándorolt az épület tulajdonjoga. Szenes Mór és felesége, Stern Regina az 1900-as évek elején döntött úgy, hogy felépíttetnek egy impozáns külsejű házat a Thököly út (akkor még Csömöri út) és a Dózsa György út (akkor: Aréna út) kereszteződésében. 

A tervek 1905-re készültek el, a Szenes-ház pedig egy évvel később már állt is a maga pompájában. A Szenes család azonban nem sokáig birtokolta, 1907-ben már más volt az épület tulajdonosa: Nagybossányi és kisprónai gróf Bossányi Istvánné, született Fölsinger Emilia. Ennek ellenére a biztosítóintézeti főfelügyelő Szenes Mór és családja még sokáig a házban éltek. 

A ház emeleteit lakások foglalták el. A pincében borospincét alakítottak ki, a földszinti részre pedig vendéglőt terveztek kerthelyiséggel. Utóbbiból végül nem lett semmi, ugyanis az akkor éppen Szenes Mór vezetése alatt álló Polgári Casino költözött be a helyére, sőt az egész földszinti traktust elfoglalta. Ám ez sem működött itt túl sokáig. Az új tulajdonosnak más elképzelései voltak a házzal, így a Polgári Casino elköltözött, a földszinti részen pedig, az emeletekhez hasonlóan, lakásokat alakítottak ki. 

A házat tervező építész nevét mára sajnos elfelejtették, pedig áll néhány szép épülete a fővárosban (például Schwarz Mór bérháza a Dob utcában) és vidéken is, ugyanakkor nem volt túl eredeti alkotó. Ifj. Nagy István Lechner Ödön tanítványa és követője volt, és bármelyik általa tervezett házat is szemléljük, mindegyiken könnyen észrevehető a neves tanár erős hatása. 

A Szenes-ház – akárcsak az említett Schwarz-ház is – a magyaros szecesszió ékes példája: népművészeti motívumok, girlandok, kovácsoltvas pillangók, virágdíszítések és a fehér mellett élénk színek (kívül kék és rózsaszín, belül sárga, piros és kék). Annyiból a „szegény ember Lechner-épülete” a Szenes-ház, hogy a faragott virágok nem kerámiából készültek, hanem a vakolatból lettek kialakítva – feltételezhetően így volt olcsóbb az egykori beruházás. 

A Szenes-ház nemcsak kívülről lenyűgöző látványosság, hanem belülről is. Pláne, hogy a belső részek, a lépcsőház, az emeletek a közelmúltban ráncfelvarráson estek át, és a felújítást követően a ház szépségét kiemelő elemek még hangsúlyosabbá váltak. Kívülről azonban ez a munka még várat magára. 

Bár jelenlegi állapotában is tetszetős az épület, mind közelről (a részleteit), mind távolabbról (a teljes képet) szemlélve, azért mégis őszintén reméljük, előbb-utóbb a Szenes-ház külseje is átesik egy szépészeti megújításon. Akkor lesz igazán jó érzés ránézni Szenes Mór egykori palotájára.

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék