Az ősszel együtt megérkezett az egyik kedvenc programunk, a Kulturális Örökség Napjai, ahol olyan épületekbe is bejuthatunk, ahová egy egyszerű hétköznapon nem. Szeptember 16-án és 17-én titkos kertek, nem látogatható és különleges épületek nyitják ki kapuikat, úgyhogy az építészet szerelmeseinek érdemes lesz nyakukba venniük a várost, főleg, mert a Fővárosi Törvényszék, a Kúria és a Belügyminisztérium épületébe is bejuthatnak. Idén annyira szuper a felhozatal, hogy mi is csak kapkodtuk a fejünket a különleges programok, séták és épületbejárások között, úgyhogy összeszedtünk nektek néhányat, amikre szerintünk érdemes elnézni.
A Kulturális Örökség Napjai programsorozat 1984-ben Franciaországból indult, két évtizede a hazai kulturális életnek is fontos eseménye. A műemléki és a kulturális helyszínek, szervezetek rengeteg felfedeznivalóval és különleges programmal készülnek, így hát erősen ajánljuk mindenkinek a szeptember 16–17-i hétvégét, mert bepillanthatunk az alapesetben zárt ajtók mögé is. Olyan helyszínekre juthatunk be többek között és vehetünk részt vezetett sétákon, mint az Országház, a Pesti Vigadó, a Sándor-palota, az Országos Levéltár vagy a külső kerületek helytörténeti múzeumai, de a Pest vármegyei helyszínekre is érdemes ránézni. A legtöbb program ingyenes, de létszámkorlátos vagy regisztrációhoz kötött.
1/10
Központi Statisztikai Hivatal
1867-ben jött létre a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, ami viszonylag hamar ki is nőtte magát a pár emberes minisztériumi ügyosztályból, így egy új székhelyet kellett keresniük, és végül a Rózsadomb alján épült fel. A Czigler Győző tervezte épület egyike azoknak, amiket még ma is eredeti céljuk szerint használnak. A székház felé sétálva elsőre mindenkinek a hatalmas kupola tűnik fel, de az eklektikus homlokzatát is érdemes jól megfigyelni, ahogy a lépcsőház színes üvegablakait is. A statisztikai palotában az épületséta első felében a hivatal épületét és történetét ismerhetik meg a látogatók, míg a második felében az ország egyik első nyilvános könyvtárának történetébe és működésébe kapnak betekintést.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
2/10
Földtani Intézet, ArtGeo Palota
A Stefánia út egyik legszebb épülete a kék színű Zsolnay cserepekkel fedett Földtani Intézet, ami szerintünk Lechner Ödön egyik legjobb épülete. Az 1899-re elkészült ház a magyaros szecesszió szép példája, így ott van rajta a pártázatos homlokzat és a népi motívumok is, de a tetőn látható földgömböt is négy magyar figura tartja. Az épületet 1900-ban meglátogató I. Ferenc József nem volt megelégedve a külsővel, a belső tér azonban még a kifejezetten konzervatív ízlésű uralkodó tetszését is elnyerte. Az épületbejáráson lehetőség lesz a tetőre is kimenni, ahonnan többek között a kőbányai Szent László-templom és a váci Naszály is látható.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
3/10
Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium
Meglehet, hogy elsőre nem egy gimnáziumba vagy Újpestre mennénk a Kulturális Örökség Napjain, de szerintünk nagyon is érdemes felkerekedni és ellátogatni ebbe az újpesti gimnáziumba, már csak azért is, mert ez volt a kerület első gimnáziuma, és Babits Mihály is tanított itt. Az 1914-ben megnyitott iskola ráadásul főgimnáziumi rangot kapott, ami azt jelentette, hogy nyolcosztályos gimnáziumként működött, és az itt tanult diákok érettségi bizonyítványt is kaptak. Az épület tetején még egy apró, nagy teljesítményű műszerekkel felszerelt kupolás csillagvizsgáló is van, amit a magyar amatőr csillagászat atyjáról, az iskola egyik tanáráról, Kulin Györgyről neveztek el.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció nem szükséges.
4/10
Belügyminisztérium
Nem mindennap van lehetőség bejutni a Belügyminisztérium épületébe, úgyhogy aki kíváncsi, mi zajlik ebben a monumentális palotában, annak érdemes minél előbb regisztrálnia a bejárásra. A Quittner Zsigmond tervezte épület eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt, majd 1953-ban idekerültek az ÁVH-s részlegek. Az épületlátogatás során bejárható az öt épületből álló komplexum, és megismerhetők az egykor ott tevékenykedő személyek titkai.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
5/10
Fővárosi Törvényszék
A Fővárosi Törvényszék épületébe valószínűleg ritkábban jutunk el, mint a sarki fűszereshez, úgyhogy érdemes élni a lehetőséggel és felkeresni a Hauszmann Alajos által tervezett Markó utcai palotát, amiről még I. Ferenc József is elismerően nyilatkozott. Az 1890-ben készült épület legdíszesebb terme az esküdtszéki terem, ami megépülte óta őrzi eredeti formáját, a tárgyaló legfőbb dísze pedig Feszty Árpád hat táblaképe. Az épület könyvtárában őrzik az 1822-ben Werbőczy István neve alatt megjelent magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici kötetét is.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
6/10
Kúria
Szerintünk az egyik legjobban várt program lesz a Kúria bejárása, ugyanis a Kulturális Örökség Napjai alkalmából megnyitja kapuit az egész évben szigorúan őrzött bírósági épület. A főkapun átlépve a monumentális, 3 méter magas és 12 tonnás Justitia szobra fogadja a látogatót, amit Stróbl Alajos mintája alapján egy márványtömbből faragott ki Paolo
Triscornia
di Ferdinando. A palota építését 1913-ban kezdték meg Fellner Sándor építész tervei alapján, és az I. világháború utolsó évében, 1918-ban költözhetett be az Igazságügyi Minisztérium. A Markó utcai épület jelenleg a Kúriának ad otthont. A vezetett sétákon Justitia szobrát, a Kúria Dísztermét, tárgyalótermeit és a jubileumi kiállítást lehet megnézni, de abba a helyiségbe is bepillanthatnak az érdeklődők, ahol a tárgyalások előtt a fogvatartottakat őrzik, és egy perszimulációs játékban is részt lehet venni.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
7/10
Állatorvostudományi Egyetem
Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézetét II. József alapította 1787-ben, a mai, kacskaringó ösvényekkel és lombos fákkal teli erzsébetvárosi telekre viszont 1881-ben költözött a campus. A vörös téglás, Zsolnay majolikával díszített neoreneszánsz épületeket Steindl Imre tervezte. A műemlék épületek közül ma már csak kettő, a régi központi épület – ez ma a könyvtár – és a belgyógyászati épület látható eredeti formájában, a többi vagy emeletráépítést, vagy bővítést kapott. A régi épületekben ma az Anatómiai, a Patológiai, az Élettani, a Kémiai, a Belgyógyászati, a Gyógyszertani és a Sebészeti Tanszék, valamint a Kisállatklinika és a könyvtár működik.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. A vezetett sétához regisztráció szükséges.
8/10
Rendőrmúzeum
A Keleti pályaudvarnál található Rendőrmúzeum 1999 óta várja a látogatókat, méghozzá ingyenesen. A múzeum két részből áll: a rendőrségtörténeti tárlat 1848-tól napjainkig mutatja be a szervezet fejlődését és változásait, a bűnügyi-kriminalisztikai teremben pedig egyes bűncselekménytípusokat és eseteket követhetünk nyomon, de hírhedt bűnözők ügyéről is megtudhatjuk az igazságot. Épületvezetésekre A Mosonyi utcai rendőrlaktanya története című előadás és a Mosonyi utcai lovaskörlet megtekintése című programok keretein belül kerül sor. A laktanyát 1886-ban tervezte Pucher József, összesen 500 rendőr és 120 ló befogadására volt képes, és már eredetileg is rendőrségi célokra építették.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható.
9/10
Martsa Műterem és Művészkert
Józsefváros mélyén lapul ez a műterem és a szobrokkal teli titkos kert, amit eredetileg az ország egyik legismertebb kőfaragója, Seenger Béla építtetett. A 20. század elején ugyan egy kis ideig elhagyottan állt az épület, de a műtermet kereső művészek hamar felfedezték benne a lehetőséget, és az üresen tengődő házat szobrász- és festőműteremmé alakították. Maróti Géza itt tervezte a velencei biennálé magyar pavilonját és Mexikóváros Nemzeti Színházának szobordíszeit, üvegfüggönyeit és mozaikjait is, de Kós Károly, Beck András és Csorba Géza, Cserepes István, az 50-es években pedig Ferenczy Béni is alkotott itt.
További információ itt olvasható.
10/10
Fővárosi Vízművek Kőbányai medencéje
Kőbányán található a Fővárosi Vízművek legrégebbi, egyben legkülönlegesebb létesítménye, a víztároló medencéje, ami 1869 és 1871 között épült, az első pesti vízmű részeként. Az épületet olasz kőművesek irányításával magyar munkások építették, a hatalmas csarnok és a tartóoszlopok pedig olyan hatást keltenek, mintha egy templomban sétálnánk. A rendezvényen nemcsak épületbejárásra lesz lehetőség, de az érdeklődők abba is beleláthatnak, hogyan dolgoznak az üzemeltetési szakemberek, így többek között a vízminőség-vizsgálat hátterét is meg lehet ismerni, ahogy az 5000 kilométernyi vezetékrendszerről is lehet kérdezősködni.
További információ és az épületvezetések ideje itt olvasható. Regisztráció szükséges.
