Ki kicsoda Újpesten: a főrabbi, a huszárnő, az első ház építője és aki a nevén nevezte a kerületet

Mildenberger Márton

Bár Mildenberger Márton Budafokon született (1786-ban), mégis Újpest fontos alakjává vált, ott is hunyt el 1844-ben. Születési helyén nyitotta meg első kocsmáját, majd Szentendrén sörfőző üzemet, és mielőtt az akkor még nem létező Újpest területén megvetette volna a lábát, Pesten is élt pár évet. Az a terület, ahol ma Újpest fekszik, Károlyi István gróf birtokában volt. Hogy ő maga volt-e az ötletgazda, vagy az élelmes Mildenberger győzte meg arról, hogy az István-hegyi birtokrészt parcellázza fel és adja bérbe szőlőtermesztésre, arról megoszlanak a vélemények. Mindenesetre a gróf 1831-ben így tett, az egyik bérlő pedig az addig sörfőzéssel foglalkozó kocsmáros lett, aki 12 000 négyszögöl területtel a legnagyobb birtokossá vált a területen. Még ugyanabban az évben felépítette az akkor még Új-Megyernek hívott település első házát, ami természetesen egy kocsma volt, Pester Hotter Wirtshaus néven. Mildenberger később Újpest község pénztárosa, majd megbízott bírája lett. 1843-ban választották meg a községi tanács tagjává, mely tisztséget nem sokáig töltötte be, mivel 1844-ben elhunyt. 50 évvel később, 1894-ben díszsírhelyre helyezték a hamvait. 

A róla elnevezett utca egyik vége a Megyeri úti jégcsarnoknál van, elhalad a Károlyi Sándor Kórház mellett, és ahol az Attila út keresztezi, ott ér véget. 

Lőwy Izsák

Az 1793-ban a szlovákiai Nagysurányban született Lőwy Izsák egy nagyon vallásos zsidó család gyermeke volt. Az apja alapította a bőrtalpak készítésével foglalkozó gyárat, de mivel azon a vidéken nem nagyon kedvelték a zsidókat, a család – és a vállalkozás is – Pest környékére költözött. A már említett gróf Károlyitól első zsidó családként letelepedési engedélyt kaptak az újmegyeri birtokon, ahol felépítették a családi házukat, valamint a bőrgyárat. Példájukat további zsidó családok is követték, már csak azért is, mert az a hír járta Új-Megyerről, hogy az egy olyan, modern település, ahol vallási egyenlőség és céhektől független iparszabadság uralkodik. 1838-ban Lőwy zsidó hitközséget alapított, melynek ő lett a vezetője, és a zsinagógájuk felépüléséig a saját otthonában alakított ki imaházat. 

Ő lett Újpest névadója is, ugyanis egy 1835-ös keltezésű magánlevelében ő nevezte először így az új-megyeri települést. 

Amikor 5 évvel később, 1840-ben önálló község lett Új-Megyerből, az Újpest nevet adták neki, a köztiszteletben álló, nagy jótékonykodó Lőwyt pedig a település első elöljárójává választották: törvénybíró lett. Az élete vége nem úgy alakult, ahogy tervezte: az 1847-es év tragédiák sorát hozta el a család számára. A bőrgyár tönkrement, majd pár hónappal később Lőwy Izsák meghalt. Már 1866-ban utcát neveztek el róla, de az nem ugyanaz az utca, ami ma viseli a nevét. Az újpesti vasúti híd után a Váci útról nyíló utca 1925-ben vette fel Lőwy nevét, ám a fasizálódó Magyarország városvezetése elvette tőle, a szocializmus időszakában pedig már Ságvári Endre nevét viselte, majd 1991-ben visszaállt az eredeti rend, és azóta az utca újra az egykori kerületnévadó bőrgyáros nevét viseli. 

Venetianer Lajos

A kiegyezés évében Kecskeméten született dr. Venetianer Lajos a budapesti rabbiképző hallgatója volt 1881 és 1891 között, 1892-ben pedig rabbivá avatták. 1897-ben került Újpestre, aminek főrabbijává választották. Élete további részét itt élte, és itt is halt meg 1922-ben. Egész életében tanított a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézetben, kutatott (zsidó tudományokat, vagyis zsidó történelmet, filozófiát és vallást) és írt, utolsó jelentős munkája a halála évében megjelent monumentális könyv volt, ami a hazai zsidóság történetét dolgozza fel a honfoglalástól az I. világháborúig. A róla elnevezett utca a József Attila utca és a Deák Ferenc utca között húzódik, 1928-ban kapta meg Venetianer Lajos nevét, bár akkor még a teljes nevét viselte. 1942-ben persze ennek az utcának is megváltoztatták az elnevezését a jóval hazafiasabb Honvéd utcára, majd 1945-ben visszakapta a főrabbi nevét, de akkor már csak a vezetéknevét. Apró érdekesség, de korábban, 1919-ben az utca Lőwy Ignác nevét is viselte rövid ideig. 
 

Lebstück Mária

1942-ben mutatták be Huszka Jenő és Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjét, ami óriási sikert aratott, sőt a mai napig nagyon népszerű darab. Azt viszonylag kevesen tudják, hogy Jókai Mór egyik novellája adta az alapját, aki egy valós történetet írt meg: nem sokkal a halála előtt egy bizonyos Lebstück Mária mesélte el neki kalandos élettörténetét. 1830-ban Zágrábban született módos német családban, majd Bécsben élt, és amikor kitört a forradalom, az ifjú lány álruhát öltött, és Karl Lebstück néven az egyetemi légió tagja lett. A harmadik bécsi forradalom leverését követően, 1848 őszén csatlakozott a magyar szabadságharchoz – ekkor már újra mint nő. Ami azért is volt nagy szám, mert számos haditettet vitt véghez, csupa olyat, ami egy férfinak is javára vált volna. 1849 nyarán férjhez ment, és már terhes volt a fiával, amikor a császári seregek győzedelmeskedtek. Aradon volt fogságban, itt szülte meg gyermekét, majd rövid időre visszaköltözött Horvátországba, ahol csak azért sikerült megúsznia a lincselést, mert Jelasiccsal rokonságban állt, ő pedig megvédte a nőt és gyermekét. Újra férjhez ment, majd Budára költözött, onnan pedig 1880-ban Újpestre, ahol köztiszteletben álló személynek számított. 

A legenda szerint női ruhát csak otthon viselt, egyébként mindig honvédegyenruhában járt. 1892-ben hunyt el, a Megyeri úti temetőben díszsírhely és egy obeliszk őrzi emlékét.