kultúra

szerkesztés

Bepillantás a kulisszák mögé: a Bécsi kapu téri levéltár titkai

Szerzők

  • We Love Budapest

  • Bartha Dorka

2017. 07. 19. 16:53

Teljes nevén a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a magyar történelem legfontosabb dokumentumait őrzi, a legrégebbi iratok a középkorból származnak. Szerencsére rég elmúltak azok az idők, amikor a tudósok az iratok közé zárkózva töltötték napjaikat. A levéltár ma már szabadon látogatható, és változatos programokat, kiállításokat szervezve nyitva áll mindenki számára. A kapukon belépve feltárul és kézzelfoghatóvá válik a múlt, és ezek most nem csak hangzatos frázisok. A raktársétával és tárlatvezetéssel egybekötött épületsétán egyik ámulatból estünk a másikba.

Belépve az Országos Levéltár épületébe mintha hirtelen megelevenedne a múlt, és emberi közelségbe kerülnek olyan – legtöbbünk szemében már plasztikussá merevedett – történelmi alakok is, akiknek a neve sokszor csak a róluk elnevezett közterek és utcák miatt cseng ismerősen. Már maga az épület is megér egy sétát: a Róth Miksa üvegablakokkal és színes szekkókkal díszített folyosók és dísztermek sok érdekességet tartogatnak, de az igazi különlegességeket a kiállítások és a raktárlátogatás tartogatja.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A levéltári iratanyagok új épületben való elhelyezésének igénye épp 150 éve merült fel. A megvalósítás persze itt is egy hosszabb folyamat volt, majd fél évszázad telt el, mire a tervből valóság lett. A presztízsberuházásként kezelt építkezésnek fontos politikai és kultúrpolitikai mondanivalója is volt. Így történhetett meg, hogy a magyar történelem legfontosabb eseményeit ábrázoló szekkókon kicsit megszaladt a művész ecsete és aktuálpolitikai üzenetet is elrejtett rajtuk. A 17. századi erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellett például ott állt kései utódja, az éppen miniszterelnöki tisztséget betöltő Bethlen István. De több jeles kortárs egyházfi és politikus is feltűnt történelmünk nagyjai mellett. Az épület második világháborút követő helyreállítása után azonban a megváltozott politikai légkörben a legtöbbjük nemkívánatos szereplővé vált, és a restaurátorok átalakították az arcukat.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

De talán a legszembetűnőbb mai napig is látható "történelmi tévedés”, vagy inkább gesztus, az a Lánchíd avatását ábrázoló képen van: ezen maga Széchenyi István is az ünneplők között áll a Duna-parton, pedig a valóságban ekkor már rég a döblingi elmegyógyintézetben volt.

Ezen apróságoktól eltekintve az épület elkészültekor, 1923-ban Európa egyik legmodernebb levéltára volt. Az építész, Pecz Samu, akinek a nevéhez kötődik például a Fővám téri vásárcsarnok is, itt alkalmazott először nagy teherbírású vasbeton szerkezetet, hogy a födémek elbírják az iratanyagok súlyát, ami nem csekély. Ha az itt tárolt iratokat laponként egymásra tennénk, harminc kilométernél is magasabb oszlopot kapnánk. Viszonyításképp ez száz Eiffel-torony magasságot tesz ki. Pedig a huszadik század nem kímélte az állományt, a második világháború és az ötvenhatos forradalom alatti tűzvész során összesen tizenkét kilométernyi irat semmisült meg.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

De milyen történeteket rejtenek az iratkötegek? A Kiegyezés 150 éves évfordulójához kapcsolódó legizgalmasabb dokumentumok a Kiegyezés 150! kiállításon is megtekinthetőek. Deák Ferencnek, a haza bölcsének leveléből kibetűzhetjük, hogy a jeles államférfi vajon mivel nyugtatta meg a politika által felborzolt idegeit: hosszú levélben kéri, hogy küldjék utána Pestre a fűrészét, mert bizony ő a szabadidejében fúrni-faragni szeretne… A magyar parlamenti vitákból is maradtak fent olyan részletek, amelyek nem igazán kerülhettek be a történelemkönyvekbe: amikor az aktuális miniszterelnök költői kérdésére, hogy hivatali ideje leteltével hova vonuljon vissza, ellenzéki képviselőtársa azt találta mondani, hogy leginkább oda, ahonnan csecsemőként előjött. De fény derül egy parlamenti lövöldözés komikus körülményeire is. A Tisza István miniszterelnök elleni egyik merénylet inkább véletlen volt, semmint szándékolt emberölési kísérlet. Egy alkalommal egy ittas állapotban levő katona sétált be a Parlamentbe és bizony elszunyókált az ülésteremben. Amikor felriadt, hirtelen azt hitte, a fronton van és háromszor elsütötte a fegyverét, de szerencsére senkit nem talált el.

A levéltár legrégebbi irata a 12. századból való, de itt őrzik Dobó Istvánnak az egri ostrom után írt jelentését is, vagy Ady Endre szabadkőműves páholyba való jelentkezését is, amelyből az is kiderül, milyen összetűzései voltak a törvénnyel. Utóbbiak meg is tekinthetőek a Nyomot hagytak kiállításon, ha valaki szeretne a kéz- és aláírásokat bogozgatni a középkortól napjainkig.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A dokumentumok digitalizálása is folyamatosan zajlik, mára már legalább hatvanmillió irat elérhető digitális formában is, ám ez is csak az állomány töredéke. A levéltárosok állítása szerint sok olyan anyag is van, amelybe bekerülése óta még senki sem pillantott bele, és naponta kerülnek elő újabb és újabb történetek. Így ki tudja, mi lapulhat még a dobozok mélyén.

Cím: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.
Látogatható: Bejelentkezés nélkül hétfőn és csütörtökön 10, 11, 14 órakor, csoportos bejelentkezés estén egyéni egyeztetés szükséges. A Nyomot hagytak kiállítás pedig hétfőtől-szombatig, 10-18 óra között tart nyitva.

Hasonló tartalmak

Admin mode