látnivalók és kultúra

szerkesztés

Így változott a Stefánia út több mint 100 év alatt – Villák, paloták, követségek, egy réges-régi víztorony és árnyas fák

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 04. 06. 13:24

„A régi mániám végighajtani a Stefánián, egy fess fiákeren, és a gomblyukamban virág terem” – így szól Lajtai Lajos, a húszas-harmincas évek legnevesebb hazai operettszerzőjének slágere, mely Csákányi László előadásában vált híressé, aki az 1958-as Három tavasz című darab részeként adta elő a dalt. Ebben Lajtai a korábbi slágereit gyűjtötte egybe és dolgozta fel újra. De most nem róla lesz szó, hanem a dal témájául szolgáló, villákkal és palotákkal teli Stefániáról, mely Zugló ékköve, legszebb útja. Volt, hogy hosszabb, volt, hogy rövidebb volt, mint most, és a neve is többször változott, annak ellenére, hogy már jó ideje az eredeti nevén hívja mindenki.

Stefánia hercegnőt, Rudolf trónörökös feleségét 1888-ban érte a megtiszteltetés, hogy egy budapesti út névadója lett, ám ennek nem sokáig örülhetett. Egy évvel később ugyanis a férje Mayerlingben öngyilkos lett a szeretője társaságában, az ostor pedig az akkor még csak 25 éves arán csattant. Mind a nép, mind az udvar részben őt okolta a tragédiáért. Stefánia hercegnő – jó arisztokratához méltó módon – utazgatásokba ölte fájdalmát, menekült a vádló tekintetek és szavak, na meg a veszteség súlya elől, majd később ismét férjhez ment. Névadói státusza azonban háborítatlan maradt, és bár később többször is elvették a pompás zuglói út eredeti nevét, mindig visszakapta azt, legutóbb épp a rendszerváltáskor, 1990-ben. 

Stefánia út (1943)

Fotó: Fortepan / Album002

1955 tele a Stefánián

Fotó: Fortepan / Szent-tamási Mihály

Balra a Népstadion (1968)

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A Stefánia nem a semmiből jött létre. 1879-ben alakították ki a Hősök tere és a mai Ajtósi Dürer sor között az ún. Corso utat (ma Olof Palme sétány), amit 1888-ban hosszabbítottak meg az Egressy útig – ekkor kapta a Stefánia út nevet. 5 évvel később még egy szakaszt hozzácsatoltak, az Egressy út és a Hungária körút között húzódó Víztorony utcát, ami a Stefánia és az Egressy út sarkán álló, 1880-ban emelt víztoronyról kapta a nevét, ez látta el a környéket ivóvízzel – 1950-ben bontották le. Ezzel pedig a hangulatos út elérte történetének leghosszabb méretét: a Hősök terétől a Hungária körútig ért. 

Az Egressy–Stefánia sarok 1928-ban

Fotó: Fortepan

Az Egressy –Stefánia sarok, egy korabeli bringás a víztorony lábánál (1930)

Fotó: Fortepan

A víztorony 1947-ben még állt

Fotó: Fortepan / Album002

Első ízben 1918-ban váltott nevet a Stefánia. Két évre megkapta minden magyarok ősatyja, Árpád nevét, ám ez a döntés nem tartotta magát sokáig – az 1919-es év úgy ért véget, hogy már újra Stefániaként emlegették a környéken élők. A következő névváltozást a II. világháború vége és a szovjetek iránti ideológiai lojalitás megszületése hozta el: Vorosilov marsall után Vorosilov út lett belőle. 1961-ben az 1953-ban átadott Népstadion után átkeresztelték Népstadion útra, hogy aztán a rendszerváltáskor visszaálljon az eredeti állapot, a Stefánia út. 

Egykor a Magyar Alkotóművészek Háza és az előtte futó sétány is a Stefánia út részét képezte (1896)

Fotó: Fortepan / Fodor István

1965

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / BRFK Helyszínelési Fényképei

1965

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / BRFK Helyszínelési Fényképei

Zugló, vagyis a XIV. kerület hivatalosan 1935-ben került kialakításra, és ezzel meg is született. A Stefánia utat is ekkor csatolták hozzá. Addigra az út nagyjából beépült: a javarészt még ma is álló villák és paloták 1890 és 1920 között épültek. Ezek között több olyan is akad, ami előtt az embert megállítja a szépérzéke. Ott van egyfelől a Magyar Állami Földtani Intézet (Lechner Ödön) szecessziós és a Stefánia Palota (Meinig Artúr) neobarokk épülete, másfelől pedig a nagykövetségek (például az olasz, a szlovák, a svájci, a líbiai), melyeknek a környék legszebb villái adnak otthont. Mindegyik előtt földbe gyökerezett lábbal áll meg az ember. Mindenképpen érdemes még megemlíteni a napjainkban lakóházként funkcionáló műteremvillát, ami a Stefánia 20. alatt áll (Bálint Zoltán és Jámbor Lajos). Eredetileg Ligeti Miklós szobrászé volt, majd egy másik szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmond dolgozott és élt benne.

Stefánia Palota

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

A svájci nagykövetség épülete (1943)

Fotó: Fortepan / Archiv Für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi

A Stefánia út Hungária körút felőli szakaszán álló sportlétesítmények is szót érdemelnek. A Papp László Budapest Sportaréna helyén sokáig a Magyar Posta lóállomása működött. Ahogy a cég átállt a benzines autókra, az istállók okafogyottá váltak, ezért raktározásra használták azokat egészen 1977-ig, amikor is ledózerolták a területet, melynek helyén 1982-ben átadták a Budapest Sportcsarnokot, ami 1999 decemberében leégett. A helyén felépített Sportaréna 2003-ban nyitotta meg kapuit.
A Népstadion már korábban megépült: 1953-ban adták át. Komolyabb felújítására az 1990-es években került sor, majd ezt követően kapta meg a Puskás Ferenc nevet (2002). A régi stadiont 2016-ban bontották le, az új pedig 2019 óta áll a helyén. 

A Thököly–Stefánia sarok (1950)

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Május elseje a Stefánián (1955)

Fotó: Fortepan / Keveházi János

Jobbra a Népstadion területe, balra az Egressy út (1960)

Fotó: Fortepan / UVATERV

A Stefánia út egészen a 80-as évek második feléig ért a Hősök teréig. 1986-ban azonban az egész világ ledöbbent, amikor egy februári végi napon a szociáldemokrata svéd miniszterelnököt, Sven Olof Joachim Palmét meggyilkolták. A Magyar Népköztársaság vezetői úgy döntöttek, megtisztelik azzal a merénylet áldozatává vált egykori miniszterelnököt, hogy elnevezik róla a Városliget egyik sétányát. A választás pedig az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere közötti, addig a Stefániához tartozó szakaszra esett. Amivel Zugló leghangulatosabb útja ugyan elveszítette a parkra eső részét, ám szépsége ettől semmit sem kopott: ott maradtak az út menti, árnyas fák, nem beszélve a szebbnél szebb épületekről. A Stefánián legalább annyira szeret végigsétálni a fővárosi ember, mint a nagy testvérén, az Andrássyn.

Hasonló tartalmak

Admin mode