Az 1873-as vasúti baleset
Fél évvel Pest, Buda és Óbuda egyesülése előtt, egy május végi napon szörnyű baleset híre rázta meg a pestieket. Egy Szeged felől érkező, jórészt szlovén vendégmunkásokat szállító vonatot nem a megfelelő, hanem egy megbontott vágányra tereltek, a szerelvény pedig kisiklott. Az utasok közül 26-an életüket vesztették, 21-en pedig megsérültek. Az egészben az a szomorú, hogy már majdnem megérkezett a vonat a végállomásra, amikor a baleset megtörtént.
Törley József gázolásos balesete
Igazán nem szeretnénk elbagatellizálni a közlekedési balesetek súlyát, de van olyan, ami mai szemmel nézve már-már komikus, és ezt lehet elmondani például a pezsgőkirály okozta balesetről is.
Törley József nemcsak az ország első kamionját vásárolta meg, hanem ő volt az ötödik magyarországi személyautó tulajdonosa is, pedig még vezetői engedélye sem volt. A friss autótulajdonos 1900 decemberében 20 km/h-s sebességgel „száguldozott” a Rákóczi úton, de annyira figyelmetlenül, hogy elsodort egy utcaseprőt, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Törley úriemberként viselkedett, és kártérítés gyanánt kifizette háromnapi bérét a vétlen áldozatnak. Ez volt az első városi autóbaleset, ami után nem sokkal rendeletet hoztak arról, hogy ki és mivel mehet az utcára: csak olyan autó, ami forgalmi engedélyt és rendszámot kapott, a vezetőnek pedig bizottság előtt kell megszerezni a jogosítványát.
A budaörsi vonatbaleset
1937-ben adták át a budaörsi nemzetközi repülőteret, ám az alapvetően örömteli esemény tragédiába torkollott. A reptér ünnepélyes megnyitására és az ahhoz kapcsolódó nagyszabású repülőnapra óriási tömeg volt kíváncsi – még az országot vezető elit is részt vett rajta Horthy Miklóstól kezdve Darányi Kálmán miniszterelnökig –, melynek jelentős része Budapestről érkezett Budaörsre. Az érdeklődők helyszínre szállítása miatt sűrítették mind a HÉV- – akkoriban HÉV-szerelvények szállították Budaörsre és Törökbálintra az utasokat –, mind a vonatjáratokat, ami kisebbfajta káoszt okozott, ezt pedig szinte kőkorszaki eszközökkel, például a sín mellett lámpával jelezgető pályaőrökkel próbálták ellensúlyozni. Majdnem sikerült.
Az este fél 10-kor induló HÉV-járat nemcsak utolérte az előtte haladó szerelvényt, hanem hátulról beleütközött, egyszerűen azért, mert nem kapott vagy nem látta a jelzést. Ketten meghaltak, többen megsérültek, és bár felmerült a közlekedési vállalatok felelőssége is, végül a járművezető, az egyik őr és az üzemi altiszt vitte el a balhét. Pár hónappal később a repteret egyébként bezárták, mert a talajvíz komoly gondokat okozott, és bár a következő év márciusában újra megnyitott, világossá vált, hogy hosszú távon nem fog működni a dolog.
Vasúti baleset Rákosnál
1952 nyarán egy rossz váltóállítás miatt ütközött össze két vonat Rákos vasútállomásnál. 23-an meghaltak, a sérültek száma pedig nagyon magas volt: 122-en szenvedtek kisebb vagy nagyobb sérülést. A helyszínre az Államvédelmi Hatóság is kivonult, hisz ez olyan volumenű esemény volt, amire nekik is oda kellett figyelniük. Persze volt, amire nem figyeltek volna oda? A két váltóőr kezelőt ott a helyszínen letartóztatták, majd rögtönítélő bíróság elé állították, vagyis különösebben mély vizsgálatot nem folytattak le. Teljes vagyonelkobzás és életfogytiglani börtönbüntetés lett a büntetésük, bár egyiküket első körben még halálra ítélték, de aztán megkegyelmeztek neki is. Az 1956-os forradalom alatt engedték ki őket a börtönből.
A császárfürdői vasúti baleset
Még ugyanabban az évben, csak az év végén, karácsony másnapján, 1952. december 26-án kora reggel újabb vonatbaleset történt, ezúttal a ma már nem létező Buda-Császárfürdő állomáson, ami a II. kerületben volt, a Komjádi uszoda közelében. Itt közlekedett a szentendrei HÉV, és az esztergomi vasútvonal is érintette a pályaudvart. Hasonló volt a baleset, mint a rákosi: az állomáson álló szerelvénybe rohant bele egy másik. Itt 26 volt a halálos áldozatok száma, a sérülteké pedig 59.
Az ÁVH természetesen ide is kivonult, és ezúttal sem húzták sokáig a dolgot. A váltókezelőre tolták rá a felelősséget, és rögtönítélő bíróság elé állították. Halálra ítélték, és az ítéletet még aznap, december 27-én este végre is hajtották, és abból az indokból, hogy a váltóőr szabotázsakciót követett el. Abban az évben ugyanis munkaszüneti nappá nyilvánították május 2-át, ellenben december 26-a munkanap lett, és az ÁVH szerint ez ellen tiltakozott a váltóőr. A rendszer cinizmusára jó példa, hogy a váltóőr vidéken élő családja évtizedeken át tartó levelezést követően csak az 1980-as évek közepén tudta meg hivatalosan, hogy a férfi meghalt, ám még akkor is csak annyit írt a hatóság, hogy ismeretlen okból történt a haláleset. A rendszerváltást követően az ítéletet megsemmisítették.
Repülőgép-katasztrófa Zuglóban
Ha lehet ilyet mondani: az 1961 nyarán bekövetkezett tragédia számít a legkülönlegesebb, nem átlagos közlekedési balesetnek. A Malév egyik sétarepülője lakott területen zuhant le, méghozzá egy zuglói társasház kertjébe – nagy szerencse, hogy nem a házra. A baleset okai között szerepelt az is, hogy a megengedettnél több embert engedtek fel a gépre, amit nem is ismertek különösebben a pilóták, mivel egy nem sokkal korábban elkobzott amerikai kisgép volt – állítólag kémrepülő –, amit átalakítottak sétarepülővé.
A hírekbe a baleset éppenhogy bekerült, pedig nem volt szokványos. A Népszabadság kurtán számolt be róla a 11. oldalon. A gépen a személyzettel együtt, hivatalosan 24-en utaztak, és valamennyien meghaltak, ám azt már elhallgatták a hírek, hogy volt még plusz 3 utas a gépen, illetve a kertben, ahova zuhant a gép, épp ott tartózkodott három gyerek, és ők is a baleset áldozatai voltak. Vagyis a hivatalos 24 helyett összesen 30-an haltak meg az augusztus végén, egy vasárnap délután bekövetkezett balesetben.
A Nyugati pályaudvaron elszabadult vonat
1962 őszén történt minden idők legszerencsésebb balesete. Persze annyiból nem volt szerencsés, hogy jelentős anyagi kár keletkezett, de az, hogy senki nem halt meg, és mindössze egyetlen sérült volt, minimum kisebbfajta csodának nevezhető. Azon az októberi napon, a kora délutáni órákban, csúcsforgalom idején a Nyugati pályaudvar 4-es számú vonatállásáról indult volna egy Szolnokra tartó vonat, ami akkor még a 6. számú tárolóvágányon állt. Hogy nem minden ment simán, több ember hibájának volt köszönhető: a tolatásvezető azt gondolta, mindenki más is annyira tapasztalt, mint ő, a kocsirendező viszont még kezdő volt, ráadásul aznap még beugrós is volt.
A 10 kocsiból álló szerelvényt a gőzmozdonynak és a hozzá kapcsolt kalauzkocsinak kellett volna kihúzni, majd betolni a 4-es vágányra, és ekkor történt a malőr. Miután a mozdony a szerelvénynek ütközött, le kellett volna ellenőrizni, hogy rendesen megtörtént-e az összekapcsolódás, csakhogy a tolatásvezető ezt nem hangsúlyozta ki, a gyakorlatlan kolléga pedig nem ellenőrizte. A vonat ezt követően beállt a 4-es vágányra, ám amikor a mozdony lefékezett, a 10 darab kocsi gurult tovább 25 km/h sebességgel. Átszakította a pályaudvar üvegfalát, kidöntött egy tartóoszlopot, és meg sem állt a körút széléig. A két vasúti dolgozót egy-egy év szabadságvesztésre ítélték, ám végül kegyelemben részesültek, csupán a MÁV-tól rúgták ki őket.
HÉV-baleset a Boráros térnél
1978. április 13-án 18 ember vesztette életét a Boráros téren, amikor elszabadult egy HÉV-szerelvény, és az akkor még a vágány végén álló váróterem falát átszakítva a várakozók közé száguldott. A halálos áldozatok mellett 23 sérült is volt. Mindez egyébként csúcsforgalomban történt, és hogy nem történt még nagyobb tragédia, annak volt köszönhető, hogy épp tavaszi szünet volt, így nem volt tele az állomás gyerekkel, mint egyébként. A balesetet műszaki hiba és emberi mulasztás okozta: a fékrendszer meghibásodott, a két szerelvény két vezetője pedig a megengedettnél gyorsabban vezette a szerelvényt, hogy pontosan érjenek be a végállomásra. Csakhogy amikor a Boráros térhez értek, és fékezni kellett volna, nem tudták azt megtenni. Több év börtönbüntetésre ítélték mindkettőt, és örökre eltiltották őket bármilyen jármű vezetésétől. Ezt követően került át az állomásépület a sínek mellé.
Az 1987-es fogaskerekű-baleset
Az 1987-es nagy havazás már-már közhelyszerűen legendás. Az év első hónapjában, januárban annyi hó esett, ami megbénította a teljes országot, azon belül Budapestet is. Bár január 11-én, vagyis a baleset napján több meghibásodás is történt, ami miatt pedig a forgalmat korlátozták, mégsem született meg a döntés, hogy talán le kéne állítani a fogaskerekűt. Így hát megtörtént a baj.
Már a sötétben, este 20 óra után a Széchenyi-hegyi végállomásról elindult szerelvény, melynek már napközben is rendetlenkedett a fékje, mégsem állították ki a forgalomból, végleg elromlott, és bár a vezető igyekezett más módon lassítani a járművet, nem sikerült, az pedig egy idő után már meg sem bírt állni. A fogaskerekű 80-100 km/h sebességre gyorsult fel, és az Esze Tamás iskola megállóhoz közeledve frontálisan ütközött a felfelé tartó szerelvénnyel. A két vezető életét vesztette, rajtuk kívül, az utasok közül összesen heten sérültek meg.
A 2016-os metróbaleset
A legsúlyosabb metróbaleset 10 évvel ezelőtt történt az M2-es vonalon, a Pillangó utcai állomáson. December 5-én, a kora reggeli órákban az állomáson várakozó és a Déli pályaudvar irányába közlekedő szerelvénynek ütközött az azt követő másik szerelvény. Halálos áldozat szerencsére nem volt, 21-en viszont megsérültek, közülük 5-en súlyosabban.
A baleset egy torlódás miatt történt, amit pedig az okozott, hogy nem sokkal az ütközés előtt meghibásodott egy szerelvény. Az éppen akkor, az Örs vezér teréről elindult metró ezért várakozni kényszerült a Pillangó utcai megállóban. Csakhogy közben elindult egy másik szerelvény is, amit a menetirányító azért indított el, hogy ezzel vágányt szabadítson fel. Ám amikor ez a metró közeledett a Pillangó utcai megálló felé, és fékezett, megcsúszott és a várakozó szerelvénybe ütközött. A járművezetőt és menetirányítót vádolták meg és állították bíróság elé, ám első fokon bűncselekmény hiányában felmentették őket, a szakértői vizsgálat szerint ugyanis a balesetet műszaki hiányosság okozta.
A 2023-as Árpád hídi gázolás
A Váci út Göncz Árpád városközponton túli, kifelé eső szakasza, valamint az Árpád híd közkedvelt helyszíne az illegális autóversenyzőknek meg a sportmotorosoknak, mert a nyílegyenes szakaszon lehet száguldani. Mint az állat. Mint az őrült. Amiben egyébként az a legmegdöbbentőbb, hogy a Váci út és a híd pesti hídfője találkozásánál, a Teve utca elején találjuk az Országos Rendőr-főkapitányságot, ezek a versenyek pedig már régóta folynak a környéken. 2023 nyarán is egy ilyen verseny zajlott az éjszakai órákban.
Egy nagy teljesítményű, tuningolt Mercedes a megengedett sebességet jócskán túllépve (kb. 170 km/h) tépett át a hídon, csakhogy a sofőr elvesztette az uralmát az autó felett, áttörte a szalagkorlátot, és elgázolta a kerékpárúton szabályosan közlekedő 26 éves kerékpárost, aki olyan szörnyű, horror sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Ítélet az ügyben még nem született.
(Borítókép: Bojár Sándor – Fortepan)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
