Ne hagyjuk, hogy a borús idő kedvünket szegje, inkább jutalmazzuk meg magunkat egy ráérős, hamisítatlanul házias éttermi élménnyel! Minél inkább kezd elhasználódni a bisztró kifejezés, annál inkább válik újra egyre trendibbé és töltődik meg minőségi tartalommal az egykor lejáratott vendéglői jelleg.
Úgy tűnik, újra fel kellett találni a spanyolviaszt: minőségi alapanyagok, közérthető és házias ízek, kellemes, otthonos és jó hangulatú atmoszféra. Hívhatjuk bisztrónak, vendéglőnek, netán csárdának, ilyen a nagybetűs vendéglátás.
1/7
Pick Bistro & Deli
Évtizedeken keresztül volt a környék egyik kedvence az egykori Pick hentesüzlet a Kossuth téri metrómegálló mellett, hogy többéves zárvatartást követően nyár elején egészen más formában térjen vissza. A – szintén nagy kedvenc – Pasarét Bisztróból jól ismert Gál Bence, Horváth Dániel séffel és Szeibert Zoltán üzletvezetővel együtt – a Pick delivonalát megtartva –, egy hangulatos, minőségi és kifejezetten magyaros konyhát álmodott meg a Parlament mellé, ami ráadásul szakít a turisztikailag központi helyek turistacsapda jellegével, ahol az elérhető árú, változatos napi menük mellett időnként olyan alapokkal találkozhatunk, mint például a csirkepaprikás házi nokedli vagy a resztelt borjúmáj krumplipürével. A Pick Bistro & Deli nevében ugyan bisztró, de hangulatában igazi vendéglő, ami ráadásul elsődlegesen nekünk, magyaroknak szól.
2/7
Divinus Római
A nyár végén nyílt Divinus Rómaiba először kifejezetten Heiszler Olivér házias, mégis modern és lehengerlő ízeiért látogattunk el, de a Római-part meghitt, őszi hangulata és a Duna közelsége is teljesen elvarázsolt minket. Olivérre jellemző, fantasztikus, helyben készült pékáruk, védjegyszerű ételek és közben egyszerre könnyed, telt, rendkívül elegáns, áramvonalasított, mégis gyerekkorunkat előrántó ízek. A Divinus Római – már a bisztró kifejezést is kerülve – egy amolyan „kortárs vendéglő”, ahol mindenki megtalálhatja a számítását, és ami hamarosan a környékbeliek (és a távolabb lakók) törzshelyévé, közösségi terévé válhat.
3/7
Cukorborsó Kertvendéglő
Az egykori pátyi Fenyves Csárda helyén néhány éve alakult, rusztikus hangulatú családi étterem, a Cukorborsó Kertvendéglő volt talán idén az egyik legnagyobb találatunk, ami látogatásunk és cikkünk után számos egyéb gasztronómiai oldal figyelmét is felkeltette – teljes joggal! Balázs Attiláék pontosan érzik a rezgést, világosan látják a régóta tátongó űrt, és remek érzékkel találták meg az egyensúlyt a régi korokat idéző, őszinte, családi vendéglátás és a minőségi „bisztrókonyha” között, miközben igyekeznek a környékbeli alapanyagokkal is játszani. Fantasztikus nápolyi pizzák, remekbe szabott telt és friss ízű ételek: a pátyi Cukorborsó egy nagyobb kitérőt is megér!
4/7
Rutin
Ha már agglomeráció, akkor a budaörsi Rutin étteremnek is bérelt helye van a válogatásunkban, ugyanis Pallag Dávid tulajdonos-séf máshogy és picit hasonlóan készült ételei csiszolatlan gyémántokként akadtak tavaly ősszel a hálónkba. Az Ófalu és a Kertváros határán álló, családias, kívülről sváb hangulatú étteremben bent barátságos, letisztult, látványkonyhás tér fogad kötetlen környezettel, és az ételeket kóstolva meggyőződésünk, hogy – ha a kifejezést nem használná már mindenki mindenre – erről kellene szólnia a klasszikus és modern bisztrókonyhának! Picit máshogy és picit hasonlóan, de Budaörsön nem maguknak főznek, hanem végre nekünk.
5/7
Kazimír
„Turistáknak is, magyaroknak meg pláne” címmel írtunk nemrég a nagyjából 10 éve a főváros multikulturális főutcájában, a Kazinczyban nyitott Kazimír étteremről, ahol örömmel nyugtáztuk, hogy nem az újragondolás, a szifonból kinyomott pörkölthab, a porított csirkepaprikás, de nem is a gulyásleveskocka az irány, hanem itt végre rendesen elkészítik nekünk a magyar konyha már-már múltba vesző, klasszikus ízeit. Sőt! Ki merjük jelenteni, hogy életünk egyik – ha nem a – legjobb pacalpörköltjével is itt találkoztunk, ráadásul füstölt marhanyelvvel, házi savanyúval és pirított, velős szalvétagombóccal tálalva! Ne féljünk a bulinegyedtől, a Kazimír nekünk lett kitalálva.
6/7
Retek
Elképesztően nehéz eltalálni az egyensúlyt a modern világ és a klasszikus, kockás abroszos és piros lábasos, emlékcsalogató berendezés között, Palásthy Petra és Pusztai István – Dógi József séffel együtt – tündéri magyaros bisztróétterme mégis úgy hozza el nekünk nagymamáink (íz)világát, hogy közben modern köntösbe van öltöztetve. Itt elfelejthetjük az eddigi rossz beidegződést is, mely szerint az igazi magyar konyha a nehéz ételekről szól, a tapasztaltak alapján ugyanis lehet sokkal könnyedebb is. A gulyásleves, a fasírozott vagy a mákos guba, a minden apró részletre odafigyelő, apró gegekkel tűzdelt környezet együtt egy önazonos és remek éttermet eredményezett, aminek bizony minden eleme remekül el van találva.
7/7
Szépilona
A legendás budai Szép Ilona Vendéglő platánfái alatt már száz évvel ezelőtt ebédeltek az emberek, napjainkban azonban egy modern kori koncepcióváltással már Szépilona Bisztró néven találkozhatunk a közkedvelt II. kerületi étteremmel. Az enteriőr art deco jegyei remekül harmonizálnak a párizsi bisztróvilággal, a kínálatból azonban szerencsére nem tűntek el az olyan, egy klasszikus budai étteremhez méltó fogások, mint a tafelspitz, a bécsi szelet, a vadas vagy a császármorzsa. „Szeretni kell az életet!” – mondta Márai, és a Szépilonában bizony könnyű is szeretni!
