Keresés
EN
A VII. kerületi Almássy tér történetében csendes és hangos időszakok váltogatják egymást. Nem természetesen módon alakult ki, hanem a városrendezésnek köszönhetjük a létét.
A város egyik legszebb utcája, ahol minden házra jut egy híres lakos vagy izgalmas történet.
Átfogó könyv jelent meg a II. kerületről, melynek segítségével eddig nem ismert titkokat és történeteket is megtudhatunk a budai környékről.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
A csodásan felújított Andrássy úti villában egy finom ebéd vagy csodás sütik mellett feledkezhetünk el a hétköznapokról, és még a kortárs művészet is beköszön.
Az MBH Banknak köszönhetően valósulhatott meg a csodás Andrássy úti villában az a komplex művészeti tér, ahol a kiállítások mellett számtalan más funkció is vár.
A Városliget egykori, ma már nem létező épületeit és építményeit szemléző sorozatunk második részében a nagy millenniumi ünnepség kerül terítékre.
Összegyűjtöttünk jó pár olyan épületet, mely barokk, reneszánsz vagy gótikus stílusban épült, csak épp az adott kornál pár száz évvel később, a historizmus korában.
Úgy tartják, a másolás a legnagyobb elismerés. A világ számos híres épületét lekopizták már máshol, miért pont az egyik leghíresebb budapesti látványosság lenne kivétel?
Az alábbiakban megnézzük, hogy mely nem megépített attrakciókkal lenne manapság még klasszabb hely a főváros.
A Deák tér elképzelhetetlen lenne nélküle, de a pesti polgárok már a tervezése közben sem szerették az Alpár Ignác tervezte Anker-palotát.
Hajós Alfréd neve örökre egybeforrt az első magyar olimpiai bajnoki címmel, de nemcsak a sportban, hanem az építészetben is remekelt.
A köz egy utcatorzó, ezért olyan, mintha a sok-sok utcából kivágták volna a legérdekesebb és legizgalmasabb részeket, amiket aztán random leraktak volna városszerte. Összegyűjtöttük a kedvenceinket.
Városliget, Műjégpálya, Széchenyi fürdő, pompázatos paloták, villanegyed, és ez mind Zuglóban, vagyis a XIV. kerületben található. Ez az a környék, ahol egy egész napot is képesek lennénk eltölteni.
Új cikksorozatunkban a budapesti temetőket járjuk be, miközben bizonyítjuk, hogy a temetők se nem nyomasztó, se nem ijesztő helyek, épp ellenkezőleg: a nyugalom szigetei.
Fedezd fel velünk a várost! Bármelyik Pizza Me-ben is jársz, mutatunk egy közeli helyet, ahova érdemes elsétálnod, akár tősgyökeres budapesti vagy, akár látogató. Csak olvasd le a QR-kódot!
Sorozatunk második részében újabb utcák neveiről rántjuk le a leplet, és bár a mese adja a keretet, de lesznek itt katonák, a honfoglalás meg zsidó kereskedők is.
Újbudai sétálgatásaink általában a Gellérthegyre vezetnek, most viszont megnéztük, milyen, ha a Horthy-korszak tematikájára felfűzve ismerjük meg Szentimrevárost.
Általában könnyű és rövid sétákat szoktunk ajánlani olvasóinknak, ám ezúttal kifejezetten a kitartó és strapabíró gyaloglókra gondoltunk elsősorban.
Január 18-án ünnepélyes koszorúzással vette kezdetét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum jubileumi éve, ami abból az alkalomból indult, hogy a neves intézmény 125 éves lett.
Elbontják a belváros közepén álló, ikonikus homlokzatú és kialakítású, szocmodern Fontana-házat, hogy helyén egy áruházat és lakásokat is tartalmazó épületet emeljenek.
A Citadella és a Gellérthegyi Sikló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy és kiemelten közérdekű beruházás lett. De mi is jelent ez konkrétumok szintjén?
Egykor Európa legnagyobb tőzsdeépülete volt, majd 40 évig Magyar Televízió székháza működött itt. A Szabadság téri épületet 2009-ben ürítették ki – Pataki Tamás fotóin beleshetünk a szellemépületbe.
Nélkülük nem lenne ugyanaz Budapest, de most fő műveik helyett kisebb, ismeretlen alkotásaikat mutatjuk meg.
Város fölé magasodó tornyok, rejtett dombok, romantikus kiszögellések. Összeállításunkból kiderül, hogy a körpanoráma nemcsak a budai hegyek kiváltsága.