A két alapító szobra nem ugyanakkor került felállításra. Darányi Ignác kapott korábban szobrot: Kisfaludi Strobl Zsigmond munkáját 1931 májusában avatták fel. Alpár Ignác szobrát pedig pár hónappal később, októberben. Ez utóbbi – Telcs Ede munkája – a mai napig ott áll a városligeti Vajdahunyad várához vezető út mentén, a Vajdahunyad sétány bal oldalán, míg Darányi szobra nem volt ilyen szerencsés. Eredetileg a múzeum mellett, a tó felőli oldalon állt. Az 1944-es bombázáskor megsérült, ezért a háború után egy restaurátortelepre szállították, ám a javításra már nem került sor, mert 1950-ben beolvasztották, kellett ugyanis a muníció a Sztálin-szoborhoz. 2017-ben állították vissza az eredeti Darányi-szobor másolatát, ám nem az eredeti helyére, hanem a múzeum bejáratának közelébe.
A Vajdahunyad várának hiteles másolata – amit a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén állítottak fel – az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el. A tervező-építő Alpár Ignác volt, aki a monumentális épületegyüttes részeként a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is megtervezte. A Vajdahunyad vára három épületcsoportból áll: egy románból, egy gótikusból és egy reneszánsz-barokkból. Utóbbiban találjuk a múzeumot, ami osztrák barokk stílusban fogant épületrész, melynek főbejárata fölötti kupolája a gyulafehérvári Károly-kapu mintájára épült.
A normális életvitel mellett évi több százezer látogatót fogadó múzeum a XIV. kerület és egyben a Városliget legnagyobb, legjelentősebb múzeuma – egyelőre. A Városliget rehabilitációja és az ott folyó építkezések befejezése után ebben lehet, hogy beáll némi változás, ezt most még nem tudni.
A mindig is – vagyis a Monarchia részeként is – mezőgazdasági országnak számító Magyarországon sokáig egyáltalán nem létezett olyan múzeum, ami a témába vágott volna. Ám a millenniumi ünnepségsorozat felé közeledve az ország vezetőiben felmerült a kérdés, hogy nem kéne-e a jeles alkalom apropóján pótolni a hiányt. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. június 20-án írta alá a múzeum alapító okiratát, hogy:
az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék.
az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék.
A Vajdahunyad vára építése 1904-ben kezdődött el és 1908-ban fejeződött be, de a múzeum épülete már egy évvel korábban állt, így az állandó tárlattal rendelkező Mezőgazdasági Múzeum 1907. június 9-én megnyitotta kapuit. Egyfelől olyan anyaggal kellett a múzeumnak előállnia, amely bemutatja a hazai agrárium történetét, kiemelten foglalkozik a magyar mezőgazdászok számára fontos területekkel, és olyan tudást is átad, ami a jövő tekintetében irányt mutat és inspirációt is ad a gazdálkodók és az állattartók számára. A múzeum az első pár évben még amolyan gyakorlati alapú bemutató- és oktatóközpont volt, ami elsősorban a korszerű termelési módokat és eljárásokat ismertette meg az érdeklődőkkel, a szakma embereivel.
Manapság a múzeumnak nagyon komoly, több százezer tárgyra rúgó gyűjteménye van, aminek része jó pár ritkaság is, de a lényeg mégiscsak az, hogy egyedülálló módon mutatja be a magyar mezőgazdaság történetét. A legbecsesebb darabok közül való az első, 1852-ben Magyarországra hozott gőzlokomobil, illetve az a világhírű trófeagyűjtemény is, ami időrendi sorrendben mutatja be az egyes vadtrófeákat. Hasonlóan nagy értékkel bír a 19. században, valamint a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták gyűjteménye, és híres a múzeum szürkemarhakoponya-kollekciója is. Rengeteg mezőgazdasági gép és eszköz is látható a múzeumban, melyek között sok az igazán muzeális darab. És vannak itt még kézműves lószerszámok, valamint vadászfegyverek és a magyar szőlészet-borászat tárgyi emlékei is.
A Mezőgazdasági Múzeumnak az ideiglenes tárlatok mellett van nyolc jelentősebb méretű állandó kiállítása. A legnagyobb természetesen a mezőgazdaság történetét a kezdetektől 1945-ig bemutató gyűjtemény. De van külön vadászati és erdészeti kiállítás, meg olyan is, ami a háziállatokkal foglalkozik. A szőlő és a bor európai történetének éppúgy önálló, saját tárlat jutott, mint a magyarországi halászatnak, a hazai növények bemutatásának vagy a természeti értékeinkkel és a környezetvédelem jelentőségével foglalkozó résznek.
Akárcsak a többi múzeum, a Mezőgazdasági is zárva tart jelenleg. A jubileumi év egyes eseményeit most még online rendezik meg, de ez várhatóan változni fog, ahogy egyre beljebb haladunk 2021-be. A múzeum is akkor lesz majd újra látogatható. Már csak ki kell bírni addig.
