Az UNESCO világörökségi területen fekvő Gellért-hegy csúcsa nemcsak történelmileg, hanem turisztikailag is kiemelkedően fontos pontja Budapestnek, amit a járvány előtti normál szezonban akár napi több száz busznyi turista is felkeresett – még úgy is, hogy jelenleg a kilátáson túl nem sok minden várta itt őket.
Az egykori „magyar Bastille”-ban működött Kádár-kori "magyarosch-paprikásch" turistaszálló és étterem, később diszkó is. Falai közé a júniusi kormánydöntés értelmében a magyarság szabadságküzdelmét bemutató múzeum kerül 2023-ra, a felújítás után. Ezzel időszerűvé vált a hely közlekedésének és megközelíthetőségének az újragondolása is, a turistabuszok áradatának kiváltása oly módon, ami környezetkímélőbb, és nem terheli meg a felvezető utakat, nem zavarja a lakosságot sem.
A sikló terve (vagy a hegy gyomrában építendő felvonóé) már a millenniumi előkészületek alatt felmerült, amikor a Gellért-hegy és a Lágymányos is szerepelt az esélyes környékek között az ezredévi kiállítás megtartására. A Horthy-korban, az 1920-as években a Budapest-fürdőváros elképzelés egyik központi helyszíneként gondolták el a hegyet, és ennek keretében a Citadellába „magyar Hohen-Salzburgot” terveztek a Gellért-fürdőtől felvezető siklóval, aminek terveit a kor népszerű építésze – a városligeti Vajdahunyad-várát, vagy épp az Anker-palotát is megálmodó – Alpár Ignác szinte éppen száz éve dolgozta ki.
Visszakanyarodva a jelenhez, a múlt hét pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy és kiemelten közérdekű beruházás lett a Citadella és a Gellérthegyi Sikló ügye. A Gellérthegyi Sikló előkészítését 1,5 milliárd forintból a főváros és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közösen készíti el – az előkészítés jelen esetben a beruházási és üzemeltetési szakmai koncepció kidolgozását és egy megvalósíthatósági tanulmányt jelent. Amúgy az építkezéseket viszonylag csendben már több mint egy éve elkezdték, ez a Rácz fürdő környékén feltúrt területben nyilvánult meg, csak akkor még találgatások voltak a pontosabb infók körül.
Az előzetes előkészítés után a sikló akár akár 12-13 hónap alatt is megépülhet, állítják. Tervezett útvonala alapján a Döbrentei tér mellől indulhat majd, a Hegyalja utat egy alagútban keresztezi, majd az Orom utca után a felszínen folytatódik egészen a Citadella melletti végállomásig, derül ki Vitézy Dávid bejegyzéséből. Az összesen 300 méteres pályán elektromos meghajtású, zérókibocsátású és akadálymentes, egyenként 40 férőhelyes kabinok közlekednének, amivel 2 perc alatt meg lehetne tenni a távot. Reméljük, azt is belekalkulálják, hogy így viszont a hegy lábánál alakulhat ki az a turistabuszos torlódás, ami eddig a Citadellánál volt, és erre is találnak kielégítő megoldást, hogy ne a szomszédos Tabán levegőjét rontsák.
