Három az egyben
A BAH-csomópont neve első hallásra rejtélyes, valójában azonban nagyon is praktikus:
a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyalja út kezdőbetűiből áll össze.
Ez a három út találkozik itt, így a BAH valójában egy mozaikszó, az utcanevek kezdőbetűiből. Az évek során felmerült egy átnevezési javaslat, a csomópontot Johann Sebastian Bachról, a világhírű német zeneszerzőről nevezték volna el. Ez végül nem valósult meg, így maradt a jól bevált, kissé technokrata, de annál beszédesebb rövidítés.
Természetes átjáróból városi kapu
A BAH csomópont a Sas-hegy és a Gellért-hegy közötti völgyben fekszik, ahol már a történelmi időkben is fontos észak–déli útvonal húzódott. Kelet–nyugati irányban azonban sokáig nem volt jelentős forgalom, hiszen a hegyek és a Duna természetes akadályt jelentettek. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott a 20. század közepén. Az Erzsébet híd újjáépítése, a Tabán lebontása és a Hegyalja út kialakítása új közlekedési tengelyt hozott létre. A környék így fokozatosan Budapest egyik legfontosabb közlekedési kapujává vált. A BAH-csomópont igazi jelentősége az 1960–1970-es években nőtt meg, amikor a motorizáció robbanásszerűen fejlődött. A várostervezés ekkor egyértelműen az autóközlekedést helyezte előtérbe, a cél az volt, hogy a forgalmat minél gyorsabban átvezessék a városon, akár a belvároson keresztül is. Ebben az időszakban épült ki az M7-es autópálya budapesti bevezető szakasza, majd később az M1-es is. A Balaton felé irányuló forgalom hatalmasra nőtt, hétvégente szinte egyszerre indult meg a város, és a Budaörsi út, Alkotás utca, Hegyalja út kereszteződése hamar szűk keresztmetszetté vált.
A problémákra és a tehermentesítésre végül egy, a korszakra jellemző megoldás született: felüljárót építettek.
A csomópont a mai arculatát 1976-ban nyerte el, amikor átadták a Budaörsi utat és a Hegyalja utat összekötő felüljárót. A több mint 600 méter hosszú híd széles ívben vezeti át a forgalmat a völgy felett, kihasználva a terep adottságait. Az építkezés azonban komoly áldozatokkal járt: több mint 70 lakást bontottak le, üzletek, egy óvoda, sőt még egy régi vámház is eltűnt. A beruházás jól tükrözi azt a korszakot, amikor a közlekedés fejlesztése minden más szempontot felülírt. A felüljáró gyorsan Budapest egyik legfontosabb közlekedési elemévé vált – nem véletlenül nevezik sokan a „Balaton kapujának”.
A csomópont környéke az 1980-as évektől kezdve újabb jelentős változásokon ment keresztül. Megépült a Budapest Kongresszusi Központ és a Novotel Szálloda, amik új funkciókat hoztak a városrészbe. A közelben kialakított Gesztenyés kert külön történetet rejt, egykor Buda legnagyobb temetője, a Németvölgyi sírkert állt itt, amit a 20. század elején számoltak fel. A 2000-es évek elején újabb mérföldkő következett: megnyílt a MOM Park bevásárlóközpont. Neve a Magyar Optikai Művek rövidítéséből származik, ami egykor meghatározó ipari szereplő volt a környéken.
Egy csomópont, ami túlmutat önmagán
A BAH-csomópont ma is Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési pontja, legközelebb áthaladva rajta pedig már nem lesz rejtély, hogy miért BAH a neve. Bár időközben megépült az M0-s körgyűrű, és a Hungária körút is tehermentesíti a belső utakat, a csomópont jelentősége mit sem csökkent. Egyszerre jelképe a 20. századi várostervezés autóközpontú szemléletének és egy folyamatosan változó városnak, amely újra és újra alkalmazkodik a közlekedési igényekhez.
(Borítókép: Farkas András - Színes Város)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
