Földrajz és közlekedés
A kerületet északon Ferencváros, nyugaton Csepel, délen Soroksár, keleten pedig Kispest határolja, de a kispesti–soroksári csücsökben a XVIII. kerület is érinti. Nagy-Budapest születése, vagyis 1950. január 1-je óta a főváros része, s már akkor is nagyrészt lakóingatlanokból állt. Ez a dél-pesti kerület nem tartozik a legnagyobb kerületeink közé, a maga 12,18 négyzetkilométerével a 17. a sorban. Mivel Pesterzsébet legnagyobb része lakóövezet, ezért csak a peremén találunk forgalmas utakat. Csepelhez is az egyik ilyen nagyobb csomóponton, az 1924-ben átadott Gubacsi hídon keresztül kapcsolódik. Fontos útvonalai között találjuk a Helsinki utat, a Határ utat és a Nagykőrösi utat, míg a kerület főutcája a Kossuth Lajos utca, ahol ma is zajlik az élet, fesztiváloknak és rendezvényeknek is helyet ad.
A kerület nagyrészt csendes lakóövezet, és ezzel a karakterével ideálisan simulnak össze Pesterzsébet természetközeli részei, melyek közül kettő emelendő ki: a Soroksári-Duna itteni része, valamint az Újtelepi-parkerdő. Utóbbi 2015 óta védettséget élvez gazdag állatvilágának köszönhetően, egyébként pedig a kerület Gubacsipuszta nevű városrészében található. A területen kétéltűek (gőték, békák), valamint hüllők (gyíkok, siklók és mocsári teknősök) élnek. Tipikusan az a része a városnak, ahova érdemes ellátogatni egy könnyű délutáni sétára, ha épp nincs időnk arra, hogy felkeressük valamelyik Budapest környéki kirándulóhelyet. Hasonlít a Naplás-tó környékéhez, csak éppen tó nélkül.
A környékbeliek gyakran keresik fel a Soroksári-Duna pesterzsébeti szakaszát, ami a Gubacsi híd lábától indul a város széle felé. Előbb elhalad a strand mellett, majd tovább Soroksár irányába. Ez a partszakasz sokáig fésületlen volt, a 2020-as évek elején rendezték és építették ki a Duna sétányt, ami ma már hangulatos pihenőpadokkal, vízbe nyúló teraszokkal, játszótérrel és kiülős helyekkel várja az arra járókat.
Történet
A 19. században két telepet hoztak létre a betelepülők a környéken: Erzsébetfalvát és Kossuthfalvát, s mivel a jómódú lakók között több 48-as honvéd is volt, Kossuth Lajosnak egy házhelyet is felajánlottak a településen, ám ő lemondott róla. Eredetileg módosabb nagypolgároknak szerették volna értékesíteni a telkeket, hogy itt is hasonló nyaralóövezet jöhessen létre, mint amilyen később a mátyásföldi lett, ám többségében a közelben lévő üzemek dolgozói és a szerény keresetű munkások vásároltak maguknak házhelyet. Az első tehetős pesterzsébeti polgárok nevét őrzi a János utca és az Emília utca: Suda János, a település kiépítésében aktívan részt vett ügyvéd és felesége után kapták nevüket. Suda volt az egyik alapító, aki, Hitel Márton nagyfuvaros mellett, házhelyekre osztva 1870. június 14-én átadta az új tulajdonosoknak az általuk birtokolt részt.
Valószínűleg egyetlen kerületet sem hívtak annyiféleképpen a 20. század folyamán, mint Pesterzsébetet. Kossuthfalva és Erzsébetfalva 1897-ben Erzsébetfalva néven alakult önálló nagyközséggé, 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt, Leninváros lett a neve, a bukás után pedig visszakapta régi elnevezését. Mivel egyre csak gyarapodott a népessége, 1923-ban megkapta a városi rangot, emiatt viszont elhagyta nevéből a falva megnevezést, és Pesterzsébet lett belőle. 1932-ben, a korszak vallásos és nemzeti érzelmű légkörében a katolikus egyház kérésére Sissi helyett egy másik Erzsébetről nevezték el, így Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulójára emlékezve Pestszenterzsébet lett a neve. A II. világháború után, a kommunizmus idején ismét Pesterzsébet lett, így csatolták 1950-ben Budapesthez, s bár a rendszerváltás után egy ideig ismét visszakerült nevébe a szent, 1999 óta Pesterzsébet a kerület hivatalos neve.
A II. világháború idején egy hónap alatt 4 súlyos légitámadás is érte a települést. A bombázások miatt a házak közel ötöde megsérült, romba dőlt a Városháza, a vasútállomás, és több iskola is találatot kapott. Az újjáépítés és a károk helyreállítása éveket vett igénybe. A 60-as, 70-es években nagyszabású városrekonstrukciót hajtottak végre, így teljesen megváltozott a kerület arculata: 1980-ra elkészült a Helsinki út, mellette pedig lakótelepek épültek. A kerület központjában, a komfort nélküli, zsúfolt házak helyén 1962 és 1987 között házgyári panelek nőttek ki a földből. Érdekesség, hogy Pesterzsébetet eredetileg Soroksárral együtt csatolták a fővároshoz, így együtt alkották a XX. kerületet, ám 1995. január 1-jén Soroksár – a főváros XXIII. kerületeként – levált Pesterzsébetről.
A 2000-es években többféle fejlesztés is történt: létrejött a Pesterzsébeti Jégcsarnok és Uszoda, felújították a Hullám Csónakházakat, a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt és a Duna-partot.
Látnivalók
1911-ben épült a település első kulturális központja, a Pflum-ház, amelyben mozi, színház és társasági tér is működött – épülete még ma is áll, az Erzsébet Üzletház működik benne. Pesterzsébeten mindig is aktív volt az evezősélet, a hagyomány legfőbb ápolója a Hullám Csónakházak. Eredetileg öt darab állt a folyó partján, ma már csak három van belőlük, ezek viszont helyi védelem alatt állnak. A 2010-es években újították fel őket, így mára a XX. kerület egyik első számú sport- és szabadidőközpontjává váltak. A „svájci” stílusú csónakházakat a múlt század első évtizedeiben Somody Ödön építtette, 1926 óta működnek, a teljes sportkomplexum a 30-as évekre épült ki, amikorra divatossá vált az evezés Pesterzsébeten. Akkoriban ez számított Magyarország egyik legnagyobb területű evezőskomplexumának, melyhez öltözők, szabadtéri zuhanyzók, vendéglő, teke- és teniszpályák is tartoztak.
A pesterzsébeti Városháza 1906-ban készült el, ám a II. világháború során elveszítette jellegzetes két tornyát, díszes tetőburkolatát és az óráját is. Érdekesség, hogy az épület előtt áll Budapest első Kossuth-szobra. 1909-ben szentelték fel a neogótikus Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot, mely ekkor még iránytűként emelkedett ki a környezetéből, később azonban körbenőtték a panelházak. Arányos, de visszafogott külseje egészen pazar belső teret takar, amit Nagy Sándornak, a gödöllői művésztelep fontos alkotójának és tanítványainak köszönhet.
Gasztronómia
Pesterzsébet nem a budapesti gasztronómia központja, de azért itt is találunk jó falatokat. A Kakas Pizzában hosszan kelesztett, vékonyra nyújtott, kovászos, nem nápolyi pizzákat kapunk autentikus olasz feltétekkel, de a hazai ízlésnek megfelelően, olasz desszertekkel turbózva. Ha elegáns, különleges élményre vágyunk, a Duna parti DODO′s Kitchen olaszos és bisztrófogásait ajánljuk.
Szintén a Duna adta lehetőségeket használja ki a VakVarjú Csónakház – náluk a kenyérlángosok mellett rengeteg hazai és nemzetközi kedvenc van az étlapon. A Tücsök vendéglőben menüzni érdemes, de étlapot is tartanak, és az átlagnál kicsit különlegesebb italokkal is készülnek. A Nosztalgia Desszertműhelyben házias tortákat, sós és édes aprósütiket, hagyományos és modern recepteket egyaránt találunk.
Szórakozás
Pesterzsébet, akárcsak a többi külső kerület, nem éppen arról híres, hogy sokféle szórakozási lehetőséget találunk itt. Persze ne legyünk igazságtalanok: aki keres, az itt is talál. A rendszerváltásig jóval több kultúra volt errefelé, mint ami mára maradt, a hatalmas változások szinte mindennek betettek, a pesterzsébeti mozik például ekkor szűntek meg.
A kikapcsolódás fontos pontja a Duna-part. Itt találjuk, a Gubacsi híd lábánál, a jódos-sós meleg vizű gyógy- és strandfürdőt, mellette pedig a pár éve kialakított pesterzsébeti Duna sétányt éttermekkel, kávézókkal, játszótérrel, közösségi kerttel, pihenőhelyekkel és csónakházzal. És itt nem is kell megállni, mert a séta folytatható, a folyó partja a sétány után is nagyon hangulatos és vonzó.
A kerület első számú kulturális intézménye a Pesterzsébeti Múzeum, amit 1951-ben lelkes helyi lokálpatrióta tanáremberek alapítottak. Ez volt az első peremkerületi múzeum Budapesten. Természetesen a fő csapásirány a helytörténet. Az intézmény eleinte egy szertárban működött, majd egyre jobb épületekbe költözött, végül az 1980-as években került a jelenlegi helyére, a Baross utca 53. szám alá. Sokáig a Budapesti Történeti Múzeum alá tartozott, majd 1990-ben a kerületi önkormányzathoz került két fontos alintézményével. A Pesterzsébet sétálóutcáján, a Kossuth Lajos utcában található Gaál Imre Galéria ad otthont a múzeum nagyjából 700 darabos képzőművészeti gyűjteményének, illetve a helyi alkotók időszaki kiállításai is itt látogathatók. A 2006-ban megnyitott Rátkay-Átlók Galéria az egykori Világosság mozi épületében kapott helyet, és a pesterzsébeti ÁTLÓK művészcsoport emlékét ápolja, alapítói (Czétényi Vilmos, Gaál Imre és Rátkay Endre) állandó kiállításai láthatók benne.
Végül, de nem utolsósorban mindenképpen megemlítjük a helyben élők kulturális életéért felelős Csili Művelődési Központot. Ez Pesterzsébet több mint 100 éves, több épületrésszel rendelkező kulturális-közösségi intézménye, ahol a könnyű- és komolyzenei koncertektől kezdve a filmvetítéseken át a színházig és a kiállításokig mindent szerveznek, de van könyvtár, rendeznek egészségmegőrző programokat, beszélgetéseket mindenféle témában, és társasjátékklubot, valamint különféle workshopokat is tartanak.
(Borítókép: Hirling Bálint – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
