1. Egy francia mérnök tervei alapján készült el
Az 1870. évi X. törvénycikk mondta ki azt, hogy a híd felépüljön. Mivel hídépítési tapasztalatban jártas építész nem nagyon volt az országban, ezért nemzetközi pályázatot írtak ki. Rengeteg pályamunka érkezett, jelentős mennyiségben hazai tervezők is jelentkeztek, ám a nyertes pályázó francia volt: a Société de construction des Batignolles nevű cég mérnöke, Ernest Goüin tervei alapján építették fel a Margit hidat.
2. Az építkezés többször is leállt
Az építés nem ment zökkenőmentesen, aminek az egyik oka maga a Duna volt. 1873-ban és 1874-ben a folyó túl magas vízállása miatt szünetelt az építkezés, majd 1875–1876 telén árvíz nehezítette a munkálatokat, ami így ismét leállt. De már a kezdet kezdetén is akadtak problémák, amelyek miatt csúszott az építkezés megkezdése. Először is ott volt a szerződés, amire a tervezettnél fél évvel később kerültek rá az aláírások és az engedélyezési pecsét, aztán pedig azért kellett várakozni, mert a szükséges építési anyagok késéssel érkeztek meg a fővárosba.
3. Ügyes pénzügyi trükkel szereztek pénzt az építkezésre
A Margit híd építésének összköltsége bő 5 millió Ft volt, és hogy legyen rá keret, a kormány ún. sorsolási kölcsönkötvényt bocsátott ki. Ez úgy működött, hogy 100 forintos kölcsönszelvényeket adtak ki, amelyekből félévente kisorsoltak egy adagot, és akinek kihúzták a szelvényét, az némi többlettel kapta vissza a pénzét: kezdetben 104 forintot, majd az utolsó sorsoláskor, 1920-ban már 200 Ft-ot. Összesen 24 millió Ft-os bevétel származott a kötvényekből, ami nemcsak arra volt elég, hogy a hidat felépítsék, hanem az állam ebből az összegből megvette az addig magántulajdonú Lánchidat, és még arra is maradt pénz, hogy újabb 1-2 híd építését megvalósítsák.
4. A helyszínt kevesen támogatták
Mindenképpen az volt a terv, hogy a Margit híd elegáns híd legyen, ezért amikor kiderült, hogy az Andrássy-kormány a pesti és a budai iparterület közé akarja felépíttetni az új hidat, sem a városfejlesztők, sem az építészek, sem a politikusok nem értették, hogy miért pont oda. Még némi lobbitevékenység is elindult a tervezett helyszín megfúrására, hisz a hídhoz vezető úthálózat sem volt kész sem a pesti, sem a budai oldalon, ám Andrássy Gyula egyértelművé tette:
ezt a hidat nem a jelennek, hanem a jövőnek építik.
Ekkor már elkezdődött a Nagykörút kialakítása, és a terv az volt, hogy a Pest belvárosát kettészelő sugárút a Margit hídon keresztül átvezet majd Budára, ahol pedig folytatódik, így kialakítva egy széles, nagy sugárutat, ami nemcsak összeköti a város két oldalát, de amolyan elegáns főutcája is lesz Budapestnek.
5. Sétával ünnepelték meg a híd elkészültét
Budapest második állandó dunai hídját, a Margit hidat 150 évvel ezelőtt, 1876. április 30-án adták át. A nagyszabású eseményre déli 12 órától került sor. Az átadáson megjelent a teljes kormányzat, a Főváros vezetői, a hadsereg képviselői (hogy ez miért volt fontos, arról kicsit később), az uralkodót pedig József főherceg képviselte. És persze megjelent a ceremónián rengeteg városlakó is. Elhangzott pár beszéd, majd az ünnepség megkoronázása az volt, hogy a tömeg a prominens személyekkel az élen átsétált a hídon Pestről Budára.
6. Többször átépítették, többször felrobbant
Az eredeti híd nem teljesen úgy festett, mint napjainkban. Például keskenyebb volt, az út pedig fakockás. A Margitszigetre vezető szárnyhíd a századfordulóra készült el. Aztán Mihailich Győző tervei alapján 1935–1937 közt a hidat kiszélesítették. Végül 1947–1948-ban készült el a mai, modernizált verzió, miután a II. világháború végén majdhogynem teljesen elpusztult. Ez két ütemben történt. A megszálló német csapatok már korábban aláaknázták a budapesti hidakat, melyek közül a Margit híd pesti oldala teljesen váratlanul felrobbant 1944. november 4-én. Hogy véletlen esemény volt-e vagy a németek bosszúja a kiugrási kísérlet miatt, az sosem derült ki, mindenesetre a várost sokkolta az eset, mert mindez a délutáni csúcsforgalomban történt, amikor tele volt a híd, az áldozatok számát több százra becsülik. Aztán bő két hónappal később, 1945. január 18-án a megmaradt hídrészt is felrobbantották. A robbanást segítette, hogy abban az időben a hidakat is úgy kezelték, mint katonai objektumokat, így az építéskor a Hadügyminisztérium kifejezett kérésére robbantópontokat alakítottak ki a híd bizonyos részein, hogy ha egyszer netán megszállná a várost az ellenség, a híd felrobbantásával megnehezítsék a helyzetét.
7. Más a formája, mint a többi hídnak
A budapesti hidak egyenesen ívelnek át a Dunán, leszámítva a Margit hidat, melynek nagyjából a közepén van egy törés. Bár gondolhatnánk, hogy a Margitszigetre való lejutás miatt került bele a kanyar, valójában nem ez a fő oka. A magyarázat erre a folyó, maga a Duna. Bár szép látványosság a közepén megtörő Margit híd, ennek azonban semmi köze az esztétikához, biztonsági okból lett olyan, amilyen. Az akkor még kiépítetlen, vagyis nem körbebetonozott Margitszigetnél, mely körül voltak még kisebb szigetek is, a Duna két ágra vált szét, majd utána újra egyesült. A hidat tervező franciák tisztában voltak vele, hogy számolniuk kell a folyó sodrásával is, így a többíves, pilléres szerkezetű híd pilléreinek a folyás irányába kell állniuk, hogy minél kisebb ellenállást fejtsenek ki.
8. A nehezen megépült, aztán elpusztíthatatlan szárnyhíd
A Margit hídról egy szárnyhíd vezet a Margitszigetre, amivel ugyan már a tervezéskor is számoltak, de csak jóval később, 1899–1900-ban épült meg, aminek számos oka volt. Először is az akkor még fésületlen, kiépítetlen és buja Margitszigetet rendezni kellett. Mivel az eredeti Margit híd keskenyebb volt, mint most, ezért a sziget egy kicsivel távolabb volt tőle, sőt, a kettő között volt még egy kisebb sziget is, amivel kezdeni kellett valamit – jobb híján elkotorták. A legfőbb ok viszont az volt, hogy a Margitsziget akkor még magántulajdonban volt, József főherceg magánbirtokához tartozott. Ám azt a városlakók is látogathatták, belépő ellenében. A híd építésekor még nem volt tisztázva a szárnyhíd kérdése, hogy a szigetre, vagyis egy magánkézben lévő parkba vezető utat miért az állam építsen meg. Végül Budapest megegyezett a főherceggel, és közös anyagi ráfordítás mellett építették meg a szárnyhidat. Amikor a II. világháború végén a németek felrobbantották a Margit hidat, egyedül a szárnyhíd maradt meg épségben, bár torzóként, a semmibe vezetve a szigetről.
9. Vámot kellett fizetni annak, aki rálépett a hídra
Ami nekünk természetes, hogy annyiszor mehetünk át ide-oda egy hídon, ahányszor csak akarunk, az annak idején még egyáltalán nem volt általános. A Lánchídon való átkelésnek díja volt, és a Margit híddal ugyanez volt a helyzet. A vámszedő házak utóbbi esetében nem készültek el az 1876-os átadóra, hanem csak 10 évvel később, így az elegáns híd két oldalán egy-egy ronda fabódé csúfította el az egyébként szép látványt. A hídvám összege ugyanannyi volt, mint a Lánchíd esetében, és bár mindenki meg volt róla győződve, hogy a Margit híd hozza majd a nagyobb forgalmat és a nagyobb bevételt, ez még jó darabig nem történt meg, a lakosok maradtak a főváros első dunai hídján való átkelés mellett. Két adat: 1877-ben a Lánchíd még az ötszörösét hozta vámban annak, mint amit a Margit híd hozott, és 10 évvel később sem érte el az akkor már nem új híd bevétele a régebbiét.
10. Eredetileg nem közúti hídnak tervezték
Mivel a híddal összeköttetésbe került két nagy pályaudvarunk, a Nyugati és a Déli, ezért nincs is abban semmi furcsa, hogy eredetileg úgy szóltak a tervek, hogy a Margit híd vasúti híd lesz. Ráadásul mind a pesti, mind a budai hídfő környéke ipari terület volt még ekkor. De olyan gyors ütemben változott és nőtt a város, hogy erről az elképzelésről végül letettek, és maradt a híd a városlakóké.
11. Ez volt az első híd, amin villamos közlekedett
Mivel vonatokat terveztek a hídra, a nyomvonal is kiépült, de amikor arról határozott a városvezetés, hogy mégsem a vonatközlekedésé lesz a híd, a nyomvonalat másra használták, az akkor létrejövő tömegközlekedés szolgálatába állították. 1879-től kezdőden haladt át a Margit hídon a lóvasút, némi nehézség árán. Egy kocsit általában két ló húzott, de akkor a híd még olyan meredek volt, hogy ennyi lóerő kevés volt hozzá. Így mielőtt a kocsi felhajtott a hídra, bekötöttek elé egy pótlovat is. 1894-ben aztán a lóvasutat felváltotta a villamosközlekedés.
12. A híd eredetileg nem sárga volt
Hanem kék. A budai oldalon, a híd alatti parkos részen áll is egy darab az eredeti, kék színű korlátból. Egyébként nem olyan nagyon régen, 1979-ben kapta meg a sárga színt. A II. világháború végi tragédiáig volt kék színű, majd az újjáépítést követően 3 évtizeden át szürke színben „pompázott″. Amikor a 2010-es években felújították a hidat, felmerült, hogy visszakapja az eredeti színét, de az ötletet végül elvetették, mondván, a városlakók már megszokták a sárga színt.
13. A megépítése tönkrevágta a Jászai teret
A Margit híd pesti hídfőjének két oldalán található, Jászai Mariról elnevezett teret a híd, majd a Nagykörút kettévágta. A híd megépítése előtt ez egy szép nagy, parkos tér volt, közkedvelt sétahely, ám a harmóniát az ide épített híd megtörte. Így a Jászai tér elveszítette eredeti rendeltetését, és többé nem volt a kikapcsolódásra vágyó emberek egyik közkedvelt célpontja. Zajos, forgalmas, nyugtalan és kettészelt tér lett belőle, amit hiába próbáltak parkosítással, szoborral, szökőkúttal és padokkal feldobni. A Jászai örökre megváltozott.
14. Arany János balladát írt a hídról
Egy évvel az átadás után, 1877-ben született meg Arany János balladája, a Hídavatás, ami egy nem minden valóságalap nélküli hiedelmet dolgozott fel. Miután átadták a hidat, megnőtt azon öngyilkosságok száma, amiket a Margit hídról a Dunába ugorva követtek el. A műben kísértetek táncolnak a hídon, csupa olyan alak, aki itt vesztette életét – van, akit az taszított öngyilkosságba, hogy tönkrement, mást a szerelmi csalódás vagy a magány nyomasztó súlya. Arany balladája a nagyvárosi élet árnyoldalairól szól: az elidegenítő, lélekölő hatásáról, a kilátástalanságról. Ehhez pedig az akkor megépült, modern Margit híd jó szimbólumnak bizonyult.
15. Manci, a rövid életű kishúg
Az 1945 januárjában lerombolt Margit hidat 1948-ra építették fel újra és augusztus 1-jén adták át. Ám hogy addig se álljon az élet, pontosabban hogy újra beinduljon, szükség volt egy póthídra. Előbb egy rövid életű cölöphidat állítottak fel, majd 1946 májusára megépült az ideiglenes pontonhíd is a Margit híd romjai közelében. Ennek volt nem hivatalos, a városlakók által adott neve az, hogy Manci. A Lukács fürdő kertjéből indult, keresztülhaladt a Margitszigeten és a mai Radnóti Miklós utcánál érte el a pesti partot. Bő 3 méter széles volt: 2,2 méter széles volt az autóút és 1 méter széles a gyalogosjárda. Miután átadták az újjáépített Margit hidat, Manci léte okafogyottá vált és elbontották.
Források:
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
