Földrajz és közlekedés
Csepel a budapesti kerületek között amolyan kakukktojás, ugyanis egy sziget. Jobban mondva a Csepel-sziget északi részén terül el, ezáltal pedig a Duna veszi körül, kivéve délen, ahol nemcsak a kerület ér véget, hanem a főváros is. A XXI. kerületet nyugaton a Duna, a XI. és a XXII. kerület, míg keleten a Ráckevei-Dunával, valamint a IX., a XX. és a XXIII. kerülettel, délen pedig Szigetszentmiklóssal határos. Ahogy több külső kerületünk, úgy Csepel is 1950. január 1-jén lett a főváros, vagyis Nagy-Budapest része, ám a csatlakozás előtti időkben volt, hogy az ország legnépesebb faluja címet is magáénak tudta. Miután Budapest része lett, a vidékről betelepülők közül egyre többen találtak itt maguknak lakóhelyet és munkát, amiben persze közrejátszottak az építkezések meg az ipartelepítés is.
Bár a belvárosból messzinek és bonyolultnak tűnhet kijutni a XXI. kerületbe, valójában nem az: a Boráros tértől a H7-es HÉV-vel juthatunk ki (kb. 15 perc a menetidő), míg a Közvágóhídtól hétköznapokon a 179-es busszal is megközelíthető Csepel. A környező és a külsőbb kerületekbe olyan buszjáratokkal juthatunk el, mint a 138-as (XXII. kerület), a 35-ös (XX. és XXIII.), a 36-os (XVIII.), de olyan csomópontokhoz is eljuthatunk, mint Kőbánya-Kispest (148-as járat) vagy Kőbánya alsó vasútállomás (151-es busz).
Budapest belvárosába autóval a Kvassay hídon, míg Dél-Pest felé a Gubacsi hídon, az M0-s autóúton vagy a D14-es komppal lehet eljutni. Dél-Budára szintén az M0-s vezet. A Csepel-sziget délebbi részein fekvő településekkel az 5101-es út kapcsolja össze, ami egészen Ráckeve központjáig visz.
Ha nem lettek volna a gyárak és a II. világháború, és nem pusztul el Csepel nagy része, akkor meglehet, hogy ma a természeti értékeiről lenne sokkal ismertebb, hiszen az ipar megtelepedése előtt még sokkal inkább egy erdős, cserjés terület képét mutatta. Páratlan természeti értékei között találjuk a – a jégkorszak végén, a földtörténeti jelenkor elején kialakult homokbucka 2012 óta természetvédelmi terület, különlegessége, hogy növényei és állatai között jó pár olyan él itt, amik úgynevezett bennszülött fajok (pannon endemikus élőlények). A domb az azt beborító tamariszkuszról (tamariska) kapta a nevét.
Budapest egyik legszebb Duna-parti sétányát is a kerületben találjuk: a Kis-Duna partján 5 kilométeres szakaszon, a Kolonics György sétányon andaloghatunk közvetlenül a folyó mellett, miközben ártéri fák, nádas, vadkacsák és a teljes nyugalom kísér itt minket. A partszakasz mentén találjuk a vadregényes Kis-Duna-öblöt, amely egyedülálló élővilágot őriz: vízinövényfajok, ligeterdők és élénk állatvilág jellemzi.
Történet
Csepel mottója így szól: Árpád földje, a magyar ipar bölcsője. Az ipart értjük, na de mi köze a honfoglaló magyarokhoz? Amikor megérkeztek a területre, Árpád egy kisebb csapat élén egészen a Duna partjáig nyomult, ahol tábort vert, szemben Csepellel. Az akkor még névtelen, ámde rendkívül gazdagnak és termékenynek látszó sziget felkeltette a vezér érdeklődését, így néhány emberével átment – és egyből megszerette. Anonymustól tudjuk, hogy a sziget végül Árpád székhelye lett, vezéri házakat építtetett és itt legeltette lovait. Utóbbi azért is fontos, mert lovászmestere is itt élt, akit történetesen Sepelnek hívtak, a szigetet és a kerületet ezért is nevezik végül Csepelnek.
Az államalapítás és a török kor között eltelt több mint 500 évben Csepel népszerű hely volt az uralkodók körében: gyakran megszálltak itt, pihentek, vadásztak, „hétvégi telekként” funkcionált. A török uralom aztán mindent megállított, a terület jelentéktelenné vált és nem tudott fejlődni sem.
Miután a törökök elhagyták az országot, Csepelt újra fel kellett építeni, a településeket pedig benépesíteni. A terület egyidőben Esterházy Pálé volt, de a 18. századra már Savoyai Jenő volt itt az úr, neki köszönhető az is, hogy Csepel újra fejlődésnek indult. A nagy területet felölelő birtok jó része szántóterület volt, de volt itt erdő, szőlő meg gyümölcsös is. Bár idillinek tűnt a helyzet, folyamatos volt az érdekellentét, nehezítette a körülményeket a Duna időszakos áradása és a különféle járványok megjelenése is. Az 1838-as jeges ár nemcsak Pesten és Budán okozott hatalmas károkat, de Csepelen is: az ár elpusztította a falut.
Az árvíz levonulását követően Csepel automatikus és tervszerű újjáépítése mellett döntöttek, mindössze annyi volt kérdéses, hogy hol: az ófalu helyén vagy a Dunától távolabb? Az új falut végül a vízparttól jóval beljebb, egy magasabban fekvő helyen, a mai Szent Imre téren és közvetlen környékén jelölték ki – ebből nőtt ki a mai Csepel.
Csepel történetéhez szorosan hozzátartozik a Csepel Művek és a Weiss testvérek története. Bár eleinte konzervek gyártására fókuszáltak, egy idő után már lőporral is foglalkoztak. Miután az egyik pesti üzemükben robbanás történt, új hely után kellett nézniük, ami távol esik a sűrűn lakott területektől. Így találták meg Csepelt. 1892 decemberében megkapták az engedélyt, 1893 elején pedig már termeltek is. Eleinte lőszereket szereltek szét és töltöttek újra, 1899-től pedig már lőszergyártó üzemként működtek. A fejlődés gyorsan ment, nagyjából 20 év alatt a Monarchia második legnagyobb hadiipari vállalkozásává vált Weissék gyára, ami azt is lehetővé tette, hogy a falu meginduljon a városiasodás felé – ezt erősítette a kikötő építése is, ami Csepelre csábította az olcsó munkaerőt.
Egészen a II. világháborúig tartott a fejlődés, ám akkor a város a gyárak miatt veszélyzónává vált, megsemmisítendő célpont lett, hónapokon át bombázták a gyártelepet és a kikötőt. Bár olykor előfordult sajnos, hogy lakóövezetet is szőnyegbombáztak. A háború után ugrásszerűen megindult Csepel fejlődése, 1949-ben megkapta a megyei jogú város státuszt, 1950. január 1-jén pedig Nagy-Budapest része lett. A főváros XXI. kerületeként új korszak kezdődött. Apró érdekesség, hogy a rendszerváltás után felmerült, hogy Csepel elszakadjon a fővárostól és önálló településként folytassa tovább, ám az ötletet a lakosság leszavazta.
Látnivalók
Csepel legrégebbi és legnagyobb temploma a Szent Imre téren álló Kisboldogasszony-templom. Bár már Csepel 1838-as újjáépítésekor felmerült az építése, végül csak 1856-ban fogtak hozzá és 1861-re készült el. Az ünnepélyes átadóra Erzsébet királyné egy Szűz Máriát ábrázoló festményt ajándékozott. Főoltárát a Mária Terézia által adományozott salzburgi márványból faragták ki. Az I. világháború alatt a templomoknak be kellett szolgáltatniuk a harangokat hadicélokra, ám a csepeli munkások a templom nagyharangját elrejtették, megmentve így a beolvasztástól. Szintén a kerület főterén áll a főváros egyik legrégebbi köztéri szobra (1721-ben készült), a Nepomuki Szent János-szobor, ami eredetileg a Kálvin tér közelében állt, onnan hozták át Csepelre.
A Csepeli Munkásotthon épülete 1920-ra készült el, éke pedig a szecessziós színházterem, valamint a Maróti Géza által készített pannó, ami a mexikói nemzeti színház, a Szépművészeti Palota „testvére”. A művelődési ház nemcsak a háború előtt, de a szocializmus évtizedeiben is népszerű volt a csepeliek körében, sőt, a mai napig a helyiek szolgálatában álló, népszerű intézmény. A Kolonics György sétány részét képezi a Daru-domb. A közpark egy olyan rekreációs övezet, ahol a pihenés mellett az extrém sportoknak is hódolhatnak a látogatók: van itt skate-park, BMX-pálya és fitneszpark is. A parkban találjuk a fából készült Ősi elődeink szoborcsoportot is (Álmos, Árpád, István).
Gasztronómia
Bár a XXI. kerület nem a gasztronómia fellegvára, a környéken élők mégsem panaszkodhatnak, hiszen akár olaszra, akár ázsiaira, akár csak egy egyszerű street foodra vágynak, megtalálják a kerületen belül. A Rizmajer Sörház csepeli egysége például óriási hamburgereket kínál a széles sörkínálat mellé, de melegszendvics és kenyérlángos is elérhető náluk, ha valami egyszerűre vágyunk. A magyaros ízek és a napi menü közönségkedvence a Nádfedeles Csárda, ahonnan csodás panoráma nyílik a Dunára. A Pasta Giuseppino egy mediterrán oázis Csepel szívében, ahol az olaszos tészták szerelmesei lelnek jóllakottságra, de pizzát és hamburgert is kóstolhatunk, ha nem csúszik a carbonara.
Ázsiai konyhát a La-Guna Étterem & Mori Sushi kínál, de a keleti kedvencek mellett néhány klasszikus, békebeli fogás is szerepel a menün a tradicionálisabb vonal kedvelőinek. Az Édes Virágszálam nemrég nyílt a kerületben, de a helyiek már most a szívükbe zárták a gőzölgő kávékat és a finom süteményeket.
A Periferico egy lottózóból átalakított, retró hangulatú étterem, ahol autentikus, olasz és görög alapanyagokból készült nápolyi pizzákat és mediterrán ételeket kóstolhatunk pár lépésre a Ráckevei-Duna-ágtól. A Hekksziget Garden a Rákóczi Kerthez közel, a Kolozsvári utcában várja a hekkre és a nyári hangulatra éhezőket, a kerthelyiségben mindig friss halételek, italok és alkalmanként karaoke vagy koncertek várnak ránk.
Szórakozás
Csepel a főváros egyik különlegessége, s bár ipari múltja rányomja a bélyegét, a kerület – tiszteletben tartva történetének ezt a fejezetét is – igyekszik a már régóta berozsdásodott billogot árnyalni. Különösen igaz ez akkor, ha a kulturális életére tekintünk. Ma már ki sem kell mozdulni a szigetről, ha kultúrára vágyunk, jó csepeli lokálpatriótaként maradhatunk a kerületen belül is. Persze fejlődni mindig van hova, és ez a helyzet a csepeli kulturális élettel is, de a kerület fejlődő-felemelkedő fázisban van, és biztosak vagyunk abban, hogy a jelenlegi kínálat a jövőben még tovább fog bővülni.
Csepel sokáig falusias jellegű település volt, és a kultúrát meg a szórakozást mindössze annyi jelentette, hogy a pestiek kirándulni jártak ide, élvezni a zöldet, a természetet. A nagy ugrást az ipar megjelenése hozta el, a falu városiasodni kezdett, az pedig hozta magával a kultúrát is. Ebben külön szerepe volt Weiss Manfrédnak is, aki nemcsak munkásai lakhatását, de a kultúra megjelenését is támogatta. Ez teremtette meg az alapot, amire a szocializmus időszakában tovább építkeztek, és ami végül a rendszerváltás után összeomlott, bár nem teljesen.
Manapság a könnyűzenét, a koncerteket a Barba Negra, annak bőséges kínálata jelenti Csepelen, miközben a 80-as és a 90-es években még számos hely létezett: a rendszerváltás előtt a papírgyár ifjúsági klubjába, a Munkásotthonba, a Radnóti Miklós Művelődési Házba, a Rideg Sándor Művelődési Házba (mai neve: Királyerdei Művelődési Ház) és az Ifjúsági Parkba mehettek zenét hallgatni a fiatalok, a rendszerváltást követően pedig olyan, hosszabb-rövidebb életű helyek üzemeltek, mint a Led Csepelin, a Májuskert, a Freeport, a Voodoo vagy a Bruthalia. Legyünk igazságosak, a Barba Negra mellett néha a Radnóti művházban is vannak koncertek.
Az említett két művelődési ház rengeteg programot kínál a csepelieknek, gyakorlatilag minden igényt lefednek, pláne hogy egy jól funkcionáló művházhoz illő módon különféle klubok és tanfolyamok is működnek a falaik között. Minden van, amit a lakosság csak megkíván. A Királyerdei művházban találjuk továbbá a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményt, ami 2005-ben költözött ide, majd 2014-től már megújult formában láthatja a közönség. Az írónő születésének 100. évfordulója alkalmából nyitotta meg kapuit 2017-ben a Szabó Magda Közösségi Tér, ami azon túl, hogy a névadó életével és életművével foglalkozik, Csepel szellemi és művészeti értékeit, hagyományait ápolja. Érdemes megnézni a Csepeli Munkásotthont is, ahogy az elsősorban helyi művészekkel foglalkozó, 1970-ben indult Csepel Galériát is.
Fontos szabadidős pontjai a városnak a Duna parton húzódó Kolonics György sétány, a családoknak megnyitott Rákóczi Kert, valamint a Tamariska-domb, ahol a tanösvényen túl egy múzeummá alakított bunker is rejtőzik. Itt Csepel 1950-es évekbeli történetét – fókuszban a forradalommal – ismerhetjük meg. Előzetes bejelentkezéssel látogatható. De nemcsak ide kell előzetesen időpontot kérni, hanem a Trap Factoryba is. Az egykori Csepel Művek irdatlan méretű területén működik ez az újrahasznosítás, ami egy szórakoztatókomplexum szabadulószobákkal, virtuálisvalóság-teremmel és ügyességi játékokat kínáló játékparkkal. Az egykori gyár területén speciális városi sétára is befizethetünk: ún. bunkertúra keretében bejárhatjuk a Csepel Művek föld alatti világát.
Végül azokról a csepeliekről se feledkezzünk meg, akik színházba vagy moziba mennének. Színház nincs Csepelen, de az említett művházak, elsősorban a Csepeli Munkásotthon programján azért időről időre felbukkannak színházi előadások is, így aki nem akar, annak nem kell Pestre mennie az élményért. Bár anno a XXI. kerület is bővelkedett mozikban, ma a Csepel Plázában található Kultik Csepel Mozi az egyetlen filmszínház. Akinek viszont a szórakozás a rekreációt jelenti, annak érdemes felkeresnie az egész évben nyitva tartó Csepeli Strandfürdőt, ahol 36-38 fokos kinti termálmedencét is találunk. Pár év óta pedig a karácsonyi, téli időszakot színesíti a Szent Imre tér közelében lévő Csepeli Jégpark is.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
