A Városligeti fasorban, az egykori Platán étterem helyén nyílt meg a Shibuya. A pánázsiai étterem merőben más világot képvisel, mint az elődje. Nevét egy városrészről kapta, a tokiói Sibuja egy sajátos hely: itt van a világ legforgalmasabb zebrája, a hűséges Hachikō kutyus szobra, tele van gigantikus neonokkal és plázákkal, pici ruhaüzletekkel, barátságos izakayákkal, vagyis japán ételbárokkal. Popkulturális viszonyítási pont az egész környék, és ez a színes mix lett Nguyen Thi Bich Huong (Heni) kiindulópontja a Shibuyához. Első étterme, a Little Geisha Can Cook a hétköznapibb, de otthonos vonalat viszi, a Shibuya viszont más: elemeiben kicsit túlzó, de mindig kiemelt minőséget képvisel, nem áll tőle messze a humor, de ízekben komolyan veszi magát.
Heni kiskora óta rajong a japán kultúráért, a mangákért. Egyféle kiutat jelentettek neki szerény körülmények között megélt gyermekkorából. Kisiskolásként érkezett Magyarországra, itt szerzett felsőfokú végzettséget is, de a közgáznál sokkal jobban vonzotta a vendéglátás, a gasztronómia. Tapasztalatot gyűjtött, dolgozott, de addig nem akart volna belevágni a saját üzletbe, amíg nincs meg a kellő profizmus hozzá. Németországban próbált szerencsét, majd az ott elsajátított tudással együtt nyitotta meg a Little Geisha Can Cook ételbárt, ami azóta is egy biztos budapesti ázsiai étteremnek számít. Otthonos, barátságos hely, ázsiai fúziós konyhával, de Heni régóta törte a fejét, hogy emeli a tétet, és ad a „kis gésának” egy nagyobb „szenszeit”. Így érkezünk meg a Shibuyához a Városligeti fasorra, egy minden négyzetcentiméterében újrahúzott étterembe.
A Shibuya arculatát Csontos Eszter dolgozta ki, Sógor Ákos és Czigány Márkó pedig a Városligeti fasor néhai Platán éttermének helyén lévő helyiséget álmodták meg a Socially branddel szorosan együttműködve. Sokat merítettek a pánázsiai építészeti hagyományokból és motívumvilágból is. Megjelenik például a shou sugi ban japán fakezelő technika, az urushi lakktechnikára jellemző oxidvörös szín, de a mangák, animék világa, a névadó tokiói városrész vibrálása is visszaköszön a falakról, a világítás sokféleségéből – de még a tálakról is. Szellős, kellemes étterem született, egy szerencsés helyen: az épület fölé magasodó platánfa a keleti hagyományok szerint bőséget, sok vendéget hoz.
A Shibuyában Japán találkozik Dél-Ázsiával, nem mellékesen a területi kulturális hatások nyomán a francia konyhaművészet egyes elemeit is beemelték a koncepcióba. A szusik például a szószokban is kapnak izgalmas franciás vagy éppen koreai frissítést, és egyedi tolmácsolásban kerülnek a vendég elé. Maradhatunk az ismerős kedvenceknél, de itt jócskán van lehetőség a kísérletezésre, bátor választásra. Például steakre, tenger gyümölcseire Shibuya-megközelítésben. Alapanyagokban nincs kompromisszum, Heni a prémiumirányt célozta meg. A konyhai team kizárólag ázsiai szakembereinek Izrael volt az első állomásuk, így jönnek nyugatabbra, és így kerültek Budapestre is. November 19-én gyújtották be először a lángot, ami a csillagok állása és a horoszkóp szerint egy „szép nap” a kezdetekre. Heni hisz a tradíciók erejében, fontosnak találta a szerencsés indulást.
A Little Geishához képest körülbelül megötszörözték az új étterem befogadóképességét: ez a grandiózus méret is utal a tervekre. A cél az, hogy este egyaránt lehessen itt lassulni és pörögni, ahogy Sibuja izakayáiban is történik. Ugyanakkor az ebédidőre is gondoltak, bentóbokszos ajánlattal. Ez egy egyszerűbb, funkcionális, mégis jó minőségű megoldás, ám a Shibuya leginkább este van elemében, akkor bontakozik ki leginkább mindaz, amit Heni megálmodott. A tipikus ázsiai éttermekhez képest egy másik irányba mutat, egy exkluzívabb márkát képvisel, egyedi megoldásokkal az építészet és a menü terén is.
ELÉRHETŐSÉGEK
Shibuya
(Borítókép: Kiss Bálint – Socially)
