Kis budapesti kerülethatározó – XIII. kerület

Földrajz és közlekedés

Meglepő vagy sem, de a többi budapesti kerülethez hasonlóan a XIII. kerületnek nincs általános elnevezése, leszámítva az 1938 és 1945 közötti időszakot, amikor Horthy Miklós felesége után Magdolnavárosnak hívták. Az Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Népsziget, Újlipótváros és Vizafogó városrészekből álló kerület egész hosszan nyúlik el a Duna partján, északon az esztergomi, keleten a váci vasútvonal határolja, délen pedig a Szent István körút köti össze az V. kerülettel.

A kerület ma a város egyik leggyorsabban fejlődő része, ezért ma nehezen tudjuk elképzelni, hogy egykor nem nyüzsgő városrész, hanem homoksíkság vagy a Duna mentén horgászásra és pihenésre alkalmas területek fogadták az arra járót. Területét a Duna alakította, és a síkság mellett régen több apró sziget is volt itt, a Vizafogó nagy része pedig még a 19. században is lápos, zsombékos volt. Itt, egészen pontosan a Duna Aréna mellett ömlik a Dunába a több kerületen is átkanyargó Rákos-patak is. Nem kell messzire menni a természetbe vágyóknak sem, noha a nagy erdős és dombos területeket nem a kerületben fogják megtalálni, de a Népsziget vadregényes része meg a vízpart mindenkit kárpótol. 

A kerület közlekedés szempontjából is jól kiépített, olyan, nagy forgalmú utak kapcsolják be a városba, mint a Váci út – itt találjuk a budapesti irodaházak többségét –, a Róbert Károly körút, a Dózsa György út vagy a Szent István körút és a Carl Lutz rakpart, és olyan forgalmas csomópontokat találunk itt, mint a Göncz Árpád városközpont és a Lehel tér, ezek mindegyikén találunk busz- és trolijáratokat is.

Alapesetben áthalad a kerület alatt a 3-as metró is, de amíg a felújítási munkálatok zajlanak, csak részben, úgyhogy a Göncz Árpád városközponttól Kőbánya-Kispest felé csak a metrópótló buszokat lehet használni. Villamossal is egyszerűen megközelíthető: az 1-es és a 14-es járatok átszelik a kerületet, de itt jár a 79-es, a 76-os és a 75-ös troli is.

Történet

A területen feltehetőleg kelta törzsek éltek a rómaiak letelepedése előtt. Az i. e. 8. századból pedig két preszkíta aranyleletet is találtak Angyalföldön, az egyiket 1892-ben, ezek ékszerek, míg az ékszerekkel feltöltött aranycsészéket 1925-ben. A korai vaskorban valószínűleg egy fontos dunai átkelőhely is volt a környéken, ami miatt a területnek kereskedelmi jelentősége volt. A rómaiak idején a területen lehetett a Transaquincum nevű castrum, vagyis katonai tábor, ezekre az építményekre az 1800-as években, szántás közben bukkantak rá, de mivel a maradványokat széthordták különböző építkezésekhez, mára ezekből semmi nem maradt.

Anonymus alapján a Dunán való átkelés előtt itt állomásozhatott Árpád fejedelem, jobban mondva Rákos mezején, de azt a XIII. kerületben kell keresni. Az Árpád-házi királyok idején az esztergomi érsek birtoka volt, később IV. Béla több itteni területet – Jenő, Vizafogó, Új-Bécs – adományozott szerzetes- és apácarendeknek, de leginkább hajósok, halászok és révészek laktak errefelé.

Noha a török korban elnéptelenedett, a középkori településeket pedig felgyújtották, Buda visszafoglalása után gyors fejlődésnek indult a környék, és megjelentek az első iparosok is. Sokáig majorságok és városi kertek voltak a területen, Angyalföld is innen, vagyis Stefan Engel szőlőbirtokai után kapta a nevét, és míg a 19. század elején kirándulni és horgászni jártak ide az emberek, a század végére már a magyar gépipar legjelentősebb központjai közé tartozott. Megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben, sorra nyíltak a különféle üzemek és gyárak, majd 1868-ban megnyílt Láng László gépjavító műhelye, ami később Láng Gépgyárrá fejlődött. 

A fellendülést persze az 1870-es években beindult városfejlesztési és útépítési hullám is segítette, kiszélesítették a Váci utat, megépült a Margit híd, de még a Nyugati pályaudvar megléte is nagyot lendített a kerület fejlődésén. Az I. világháború utánra már teljesen átalakult és munkásokkal telt meg a kerület, ám ahogy a városban mindenhol, itt is nyomornegyedekbe kényszerültek, zsúfolt fabarakkokban éltek az emberek, ekkor indult meg a Tisza utcai, a Dráva utcai és a Vág utcai emeletes házak építése. Az 50-es évektől indult a lakótelep-építési hullám, a rendszerváltás után pedig a nagy gyárakat felváltották az irodaházak.

Látnivalók

Sokaknak a XIII. kerület egyet jelent Újlipótváros 20-as, 30-as években épült modern bérházaival, és valóban, Budapest egyik legszebb modern épülete a Pozsonyi úton áll. A Dunapark-házak nemcsak a minőségi anyagokról, a márvány lépcsőházakról és a belső terek elegáns megjelenéséről és vonalvezetéséről híres, hanem a királykék lépcsőházairól is.

Az egyszerű formák ellentéte a teljes káoszba hajló Lehel Csarnok, ami simán megnyerné a legfurább budapesti épületek versenyt – ha lenne ilyen. A Rajk László tervezte épületről nem is nagyon tudjuk eldönteni, hogy vicc az egész, vagy nagyon is komolyan gondolta a formák, az anyagok, a színek és a stílusok ennyire kusza keveredését az építész. 

A kerület első templomát, egybeépítve egy rendházzal, a karmeliták építették a Huba utcában. A Kármelhegyi Boldogasszony-templom 1899-re készült el, és a felszentelésén Ferenc József és Mária Zsófia hercegnő is ott volt. Fontos templom a sugárzóan fehér, hatalmas görög oszlopos Pozsonyi úti Hálaadás temploma is, ami azért is érdekes, mert a református templom alatt egy színházterem is van.

Van még pár izgalmas épület a Pozsonyi úton, ilyen a 2–18. szám alatti tömb is, amit Palatinus-házakként ismerünk. Ez a Monarchia legnagyobb építési vállalatáról, a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Rt.-ről kapta a nevét, szóval sok köze nincs a margitszigeti strandhoz. A Vidor Emil tervezte épületek közül az első a Duna felé franciaudvaros, a többi épület között pedig egy magánutca vezet át, megépültekor pedig elég komfortosnak számított, még porszívó is volt benne, sőt a Margitszigetről bevezetett termálvíz folyt a csapokban.

A Margit híd Budapest második állandó hídja, amit a Lánchídnál összegyűlt vámokból befolyt összegből építettek, és a francia Ernest Gouin tervezte. A hídon 1879-ben haladt át először lóvasút, majd 1896-ban az első villamos. Érdemes a Szent István körúton sétálgatni egy picit, már csak azért is, mert megnézhetjük az egyik legrégebbi és legszebb ma is működő színházunkat, az 1896-ban megnyílt Vígszínházat.

Noha 2013 óta már nem része a kerületnek, mégis érdemes egy kis kitérőt tenni a Margitszigetre, ha még több látnivalóra vágyunk, de aki közvetlenül a kerületben keres parkokat, annak ott van a Duna-parti Szent István park. Ezt még 1928-ban alakították ki az egykori parkettagyár helyén, területét szobrok és emlékművek tarkítják, köztük Raoul Wallenbergé is. 

Gasztronómia

Újlipótváros mással nem összehasonlítható, egyedi lüktetésének vitán felül a Pozsonyi út adja a vérpezsdítően ütemes ritmusát, a városrész zsidó gyökerei a mai napig áthatják Újlipócia mindennapjait és gasztronómiáját. Elég csak megemlíteni a Sarki Fűszerest, a Babkát, a Babka Delit vagy a közeli Újpest rakparton nyílt kóser bagelezőt, a Brooklyn Bagelt. A környék összetartóerejéről korábban Nemesvölgyi Attilával is beszélgettünk a Babka ötödik születésnapja alkalmából, és ő is kiemelte, hogy itt mindenki nagy örömmel látja a turistákat, de a célközönség alapvetően az igényes és hű helyi lakosság.

Jó reggeliért, omlettel töltött bagelért – vagy hétköznaponként ebédmenüért – a Briósba is bátran beülhetünk, de a Dunapark Kávéház vagy a Balzac utcai à table! is tökéletes választás a célra. A pékáruk rajongói és az édesszájúak amúgy is el vannak kényeztetve errefelé. A Három Tarka Macska pékárui például gyorsan fogynak, legyen az bagett, vörösboros manósapka, croissant, kakaós csiga vagy vekni. A Fragola, a Cioccolatte és az Azúr fagylaltjait szerintünk senkinek sem kell bemutatni, ahogy a téli gőzgombóclistánk örök élmezőnyében tanyázó Édesmindegy is hatalmas közimádatnak örvend.

A környék nyugodtan nevezhető akár az alternatív étkezők paradicsomának is, hiszen a Jászain található a szendvicses-főételes vagány vega büfé, a Nemsüti egyik egysége, a Hollán Ernőben van az örök közönségkedvenc Tökmag Vegan Street Food, ami a remek burgerei mellett a kedvenc levesezőink toplistájára is felkerült. A Pozsonyi elején, a vegán gourmet-kávézóban, az Aurában a vegán sütik mellett akár vega lasagnét is kaphatunk!

Távol-keleti fronton semmiképp ne hagyjuk ki Budapest egyik legjobb vietnami levesezőjét, az Oriental Soup House-t (az OSHO-t) és a Khant se, ami fúziós konyhájával Ázsia legjavát hozza el nekünk. Újlipótvárosból Angyalföld felé haladva a – a Duna és a Váci út közötti – Vizafogóban találjuk még a Stix éttermet, ahol szegedi fiatalok dél-alföldi szívvel készítenek nekünk tradicionális japán szusit. A Közel-Kelet felé véve a gasztronómiai irányt, nagyon erősen ajánljuk az ízig-vérig török Boğaziçit (magyarul ’Boszporusz’), ami az autentikus ankarai konyhát mutatja be egy modern, kötetlen, isztambuli környezetben és fergeteges fogások kíséretében. Angyalföldre érve végül – de nem utolsósorban – egy vadiúj, hamisítatlanul magyar delibisztrót kell mindenképpen útba ejtenünk, mégpedig a Figi és Lipikét, ami az egykori békeidők klasszikus budapesti kávéházi légkörének 2022-es, vagány és vérbő kiadása, és ahol olyan minőségi kortárs bisztrókonyhát visznek, amiből sokkal több kellene országosan is.

Szórakozás

Budapest XIII. kerülete kulturálisan aránylag jól „felszerelt” része a fővárosnak, így aki helyben él és szórakozni vágyik, annak el sem kell hagynia a környéket – a kínálat nagyjából minden igényt kielégít. Mindezt jól példázzák a mozik, amikből összesen kettőt találunk a kerületben, és azok le is fednek mindent: a Cinema City hálózatba tartozó Duna Plázában elsősorban kommersz, a színtiszta szórakoztatásra készült filmeket nézhetünk meg, míg a Szent István körúton, a Vígszínház szomszédságában lévő Kino Caféban (ami korábban Szindbád volt, azt megelőzően pedig Magyar Filmek Mozija, Tanács, Elit) művészfilmeket. Korábban jóval több mozi volt a kerületben: például a Hegedűs Gyula utcában volt az Ipoly, ami később Budapest első pornómozija lett L’amour néven, és érdemes megemlíteni az egykori Odeon Lloyd mozit a Hollán Ernő utcában, ahova a fél város járt évtizedeken át videókazettát, majd DVD-t kölcsönözni. De volt mozi a Béke téren (Béke) és a Váci út elején is (Kossuth).

Színházból több is található a kerületben. A Göncz Árpád városrészben, az Árpád híd pesti hídfője közelében lévő József Attila Színház amolyan népszínház, vagyis minden igényt igyekszik kielégíteni, jórészt klasszikus darabokkal. A Szent István körúton magasodik a népszerű kőszínház, a Víg, ami a főváros színházi és kulturális életének egyik legendája. Bár keresi a közönség kegyeit, mégis arra a nézői bázisra épít, amelyik nem csupán szórakozni vágyik, hanem művészetre is. Mindenképpen idetartozik még a RaM Színház is, ami a Radnóti Miklós Művelődési Központ részeként működik, és nagyrészt a zenés színházra helyezi a hangsúlyt, de koncerteket is tartanak itt.

A XIII. kerületnek erős a kulturális élete, melyről a Kult13 oldalon lehet tájékozódni, több kerületi helyszínt fog össze: az Angyalföldi József Attila Művelődési Központot, az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt, az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házat, a legkisebbeknek szóló Tücsöktanyát, a Radnóti Miklós Művelődési Központot, az Újlipótvárosi Klub-Galériát és a családi programnak sem utolsó PannKát, ami egy közösségi tér és játszóház, de a Szent István park szabadtéri programjairól is itt tájékozódhatunk. Ezekben a terekben a helyi kulturális élet alkotói és alkotásai vannak a fókuszban, legyen szó képzőművészetről, irodalomról, helytörténetről, zenéről vagy gyerekeknek szánt kulturális programokról. Fontos még kiemelni a kerület művházlegendáját, a különleges formájú Láng Művelődési Központot, ahol elsősorban klubok, szakkörök és művészeti csoportok működnek, de van társastáncoktatás, énekkar, felnőttképzési és gyerekprogramok, valamint könyvtár is.

A békebeli hangulatú Újlipótvárosban egész sok kis galéria működik, elég csak végigsétálni a Pozsonyi úton és környékén. Mégsem ezeket emeljük ki, hanem két olyan különlegességet, amilyet nemhogy Budapesten, de az egész országban nem találunk másikat, és még külföldön is nagyítóval keresnénk a nyomát valami hasonlónak. Az egyik a RaM-ban működő Rockmúzeum, ami a hazai rockzenei élet történetét dolgozza fel rengeteg relikviával, zenével és fotóval, a környékbeli országok rockéletére is kitekintve. A másik különlegesség a Radnóti Miklós utcában, egy széles pincerendszerben található Flippermúzeum, ahol 140-féle játékgépet próbálhatunk ki, melyek között éppúgy van ultramodern darab, mint olyan régiség, aminek születésekor még talán a szüleink sem éltek.

Ha létezik gyenge pontja a kerületnek, akkor a buli- és koncerthelyszínek terén van óriási hiányossága. A már említett egykori Odeon Lloyd mozi helyén nyitott meg a Budapest Jazz Club, aminek már a nevében is benne van, hogy mit kínál, és a RaM-ban is tartanak koncerteket, de ott inkább a visszafogottabb, csendesebb, „felnőttesebb” programok dominálnak.

A tavaszi-nyári időszakban megjelennek a kiülős helyek, és ezek némelyikében nem gyakran éjszakába nyúlóan megy a buli, elég most csak a tökéletes alapozó helyet, a Figaró Kertet említeni, vagy az Újpesti vasúti híd pesti lábának tövében, a Népszigeten formálódó, igen hangulatos vízparti részt, ahol egymás mellett sorakoznak a jobbnál jobb helyek, s melynek egyik fele a XIII. kerülethez tartozik.