Korábbi jóslatunkban a minőségi bisztróvonal erősödését vártuk a Covid által a feje tetejére állított hazai gasztronómia útkeresésében. Most erre ismét igazolást találtunk, hiszen egy újabb gyöngyszemre bukkantunk az egyre szebbé váló angyalföldi Klapka utca elegánsan modern, madárcsicsergős környezetében.
Azt azért nem állítanánk, hogy a jelen gazdasági viszonyok között a delivonalat is ennyire láttuk volna jönni, a kettő kombinációja – minőségi bisztróétterem hasonlóan minőségi delikínálattal – azonban nagyon erős trendnek tűnik, legalábbis akkor, ha jól csinálják. A Figi és Lipikét pedig, úgy tűnik, jól csinálják.
Na de ki is ez a Figi és ez a Lipike valójában? Szűcs Ferenc és Barta Péter tulajdonosok neve a hegyaljai, azon belül is a tállyai borok rajongói körében régóta ismert, számos remek tétellel ajándékoztak már meg ugyanis minket. A névválasztás akár őket is jelképezhetné, de valójában Péter múltjából jött a két ínyenc jó barát képe, akik bizony pontosan tudták, hol kaphatják a legjobbat mindenből, legyen az tejföl, szarvaskolbász, furmint, kortárs műalkotás vagy zöldborsófőzelék.
Ebből kiindulva olyan helyet szerettek volna létrehozni, ami kínálatát és hangulatát tekintve az egykori békeidők klasszikus budapesti kávéházi légkörének 2022-es, vagány és vérbő kiadása. És nem utolsósorban olyan hely, ahova ők maguk is szívesen beülnének, a várhatóan heteken belül igen népes számú törzsvendégkör társaságában. Ennek érdekében pedig hoztak tállyai borokat, egyszerű(nek tűnő), de remek bisztróételeket, minőségi delikínálatot, egy vidám csapatot és annak részeként a többek között a Dabas Deliből is ismert Czinege Tamást, alias Czinege urat, aki egyszerre a hely arca, egyik szakértő motorja, showman és nem mellesleg a huncutkodó magázódás nagymestere.
Az ételekre visszatérve, mi pont erre gondolunk, amikor modern bisztrókonyháról beszélünk. Semmi agyonbonyolítás, semmi túlfűszerezés, csak friss alapanyagokból letisztult, friss és kifejezetten frissítő ízek. Bár mostanában rendkívül divatos „alapanyag-központúnak” nevezni egy konyhát, ám ha tiszta fejjel belegondolunk, akkor mégis mi más lehetne maga a főzés, ha nem alapanyag-központú...?
Az egyik legjobb példa a Furmignon (posírozott marhanyak, gombák, burgonyapüré – 4500 Ft) nevű kreálmányuk, ami a nagy klasszikus francia burgundi marha, a boeuf bourguignon tokaji verziója, mivel vörösbor helyett furminttal készül. A hús omlik a szánkban, egyáltalán nem számít nehéz fogásnak, és a sok helyen sajnos gyakori túlfűszerezést elegánsan elkerülve az alapanyagok íze marad dominanciában. Ahogy amúgy mindenhol lennie kellene.
A zöldborsófőzelék (lágytojással 1950 Ft, grillcsirkemellel 2900 Ft, sertéskarajjal vagy tarjával pedig 3100 Ft) is olyan szerintünk, amilyennek lennie kell, és ezt láthatóan a külföldi vendégek is értékelik. Más országokban nem igazán ismerik a főzelékeket, mégis hatalmas előnyben vannak hozzánk képest, mert mi többnyire sajnos az agyonvegetázott, agyonlisztezett és csomókba összeálló menzakonyhai műremekeken szocializálódtunk. Ez a főzelék azonban szerencsére már teljesen más világ. Lágy, krémes és egyszerre roppan, liszt pedig nincs sehol. A gulyásleves (2950 Ft) is kifejezetten könnyed, a marhanyak olvad, a titkos adalék pedig nem más, mint egy kis dél-afrikai paradicsompaprika, ami szenzációs ízvezetést ad az ételnek.
A desszertekről is hadd ejtsünk néhány szót, mert például a somlói pohárdesszertet (1450 Ft) valószínűleg soha nem lehet majd levenni az étlapról. Remek állagok, szuper arányok, egyszerűen nem lehet abbahagyni, főleg, ha megkóstoljuk hozzá a szenzációs saját borpárlatukat.
A környékbeli lakók jól láthatóan már most magukénak érzik a két hete nyitott Figi és Lipikét, de erre kanyarodva mi is ledobjuk a bringát, a gyerek közben mászkál a fűben, mi pedig gyakorlatilag otthon érezzük magunkat a vidám és kötetlen légkörben.
Sokkal több ilyen hely kellene, mert Figi és Lipike tényleg igazán tudja, hogy mi a jó. Hallgassunk hát rájuk bizalommal mindannyian!
