Ha épp nem cuki barokk házakat, historikus palotákat vagy színes majolikákban és indákban bővelkedő épületeket szeretnénk nézegetni, akkor érdemes kikacsintani a szokatlan formájú és anyaghasználatú épületeinkre, mert simán találunk közöttük óriás gördeszkapályát, középkorivár-hasonmást és egy horrorfilmbe illő betonmonstrumot is.
1/5
Középkorivár-hasonmás: a Pekáry-ház
Lehet, hogy a középkorivár-hasonmásokat nem mindenki tartja nem mindennapi épületeknek, de szerintünk ezek a lovagregényekbe illő házak egészen furcsán hatnak Budapesten. Tudjuk, hogy az eklektika, a historizmus, sőt a romantika korában a gótikus kőcsipkék, a sárkányok és a csúcsíves ablakok meg a mór motívumok elég divatosak voltak, ennek pedig egyik izgalmas verzióját találjuk a Király és a Csányi utca sarkán. A Pekáry-ház már a maga korában is furának hatott, noha nemcsak a megjelenése, hanem a hozzá köthető legendák miatt is, amiket a nagy mesélő Krúdynak köszönhet.
2/5
Horror és Mordor: a Farkasréti Mindenszentek Plébánia temploma
Szabó István építész neve leginkább építészek körében cseng ismerősen, holott egészen érdekes, sokszor egyenesen meghökkentő épületeket tervezett. Ilyen a Farkasréti Mindenszentek Plébánia temploma is, ami annak ellenére, hogy egy szakrális épület, bennünk félelmet kelt. Első látásra sokkal inkább egy horrorfilm díszlete lehetne, ahonnan bármelyik pillanatban kirohanhatnak a zombik, mint Térey János Káli holtak című regényének egyik jelenetében, de Mordor kapujaként is el tudjuk képzelni. Egyébként a 70-es évek végén elkészült templom volt az első szakrális épület a fővárosban, amit a kommunizmus idején emeltek.
3/5
Totális káosz: a Lehel Csarnok
A Rajk László tervezte Lehel Csarnok a legfurább épület egész Budapesten, amiről nem is feltétlen lehet eldönteni, hogy vicc az egész, vagy teljesen komolyan gondolta az építész. A gúnyosan Kofahajónak nevezett épület a Lehel téri piac helyén épült fel 2002-ben, és annyiféle motívumot és utalást terveztek bele, hogy az már-már túl sok is. Az acélszerkezetes váz a századfordulós vásárcsarnokokra utal, az oszlopok tetején lévő növények pedig a valamikori platánfákra. A hajót formázó, különféle anyagokban, színekben és formákban tobzódó épület valójában a magyar posztmodern építészet egyik szép példája, bár ezeket a házakat a nagyközönség rendszerint összedobált giccsnek látja.
4/5
Egymásra dobált dobozok: a Geometria irodaház
Mit keres a full high-tech a vízivárosi cuki barokk és monumentális historikus épületek között? Sőt, mi ez az egymásra dobált üvegdobozokból álló valami a Medve utcában? Ez a szokatlan ház az egyik kedvenc kortárs épületünk, mert rengeteg játékosság van benne. Meglehet, hogy elsőre nem értjük, minek kellett ennyire fura formát adni egy épületnek, arról nem is beszélve, hogy az ablakok pöttyözött díszítése mindenre jó, csak a kilátást nem segíti, de ha jobban megfigyeljük, akkor megtalálhatjuk a benne rejlő játékosságot. Az itt-ott kihúzott vagy betolt elemek olyanná teszik az egészet, mintha folyamatos mozgásban lenne, másrészt mindig el lehet játszani a gondolattal, hogy került ide és melyik épülethez próbál(gat) illeszkedni.
5/5
Óriás gördeszkapálya: a Néprajzi Múzeum
Lehet arról írni, hogy a Néprajzi Múzeum ívelt formájával a Liget kapuja lett, de szerintünk ez az épület egy óriási gördeszkapálya, csak a deszkások helyett növények és a fűben üldögélő emberek kerültek a tetejére. A Ferencz Marcel által tervezett épület még úgy is elég menő, hogy egy hatalmas ziccert hagyott ki azzal, hogy nincs az oldalában valódi pálya, de az hatalmas pozitívum, hogy a valamikori betonparkoló helyett most egy tetőkertben sétálhatunk – bár árnyékhiány miatt a nyári hőségben inkább válasszunk majd mást. Akit a fémpixelek mögötti világ is érdekel, annak megsúgjuk, hogy az épület tereiben nyugodtan lehet sétálgatni, sőt, a Kerámiatér kiállítását ingyen megnézheti bárki.
