Sorozatunkban bemutatjuk Budapest kerületeit, ezúttal viszont nem a belváros utcáin kalandozunk, hanem elindulunk a külváros irányába. De mielőtt kiérnénk a város legszélére, elidőzünk egy picit a sör, a blues és a rozsdaövezetek világában, vagyis a X. kerületben. Az elmúlt időszakban viszonylag sokszor írtunk Kőbányáról, már csak azért is, mert rengeteg fejlődésen megy át a környék, és az egykori munkásnegyedet menő kulturális hely váltja fel. Ráadásul aki kicsit jobban elmélyed a kerület történetében és építészetében, az olyan izgalmas dolgokat fedezhet fel, mint a kőbányai pincerendszer, a titkos szecesszió vagy az Északi Járműjavító szuper revitalizációja. És a Kertem is itt nyitott újra!
Földrajz és közlekedés
Meglehet, hogy újdonság, de amikor Budapest 1873-ban létrejött, a X. kerületnek még híre-hamva sem volt, ugyanis ez az akkor még eléggé külső terület a VIII. kerület része volt, csak 1950-ben kapta meg új nevét. A Hungária körút, a Kerepesi út, az Üllői út, valamint az Új Köztemető, a Kozma utcai izraelita temető és a Keresztúri-erdő között elterülő kerületben dombos és ligetes tájak, ipar-, gyár- és lakótelepek váltják egymást. Ám egy percig se gondolja senki, hogy itt kizárólag tégla és beton van, mert Kőbánya elég előkelő helyen áll a legzöldebb kerületek listáján, ami nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy itt van Budapest legnagyobb parkja, de a Népligeten túl még számtalan gondozott ligetben dúskál a kerület – a mi egyik kedvencünk az Óhegy park, ahonnan egyrészt az augusztusi tűzijáték is látszik, másrészt hangulatos tavasszal a virágzó, ősszel pedig a színesedő fák között róni a futóköröket.
Óhegy azonban nemcsak Kőbánya egyik városrésze, hanem a kerület legmagasabb „hegye” is: a 148 méter magas, mészkőben gazdag hegy az egyik legnépszerűbb termelőhely volt, ahonnan a pesti városfalhoz és a középületeink nagy részéhez is szállítottak alapanyagot. A mészkőbányászaton túl komoly földművelés és még komolyabb szőlőtermesztés is folyt a Rákos-patak két ága közötti dombokon – mert ha a Duna messze is van, azért a vízpartot a kerületben sem kell olyan nagyon nélkülözni.
A Puskás Arénától kifelé távolodó kerület annyira nem is esik messze a központtól, a jól kiépített tömegközlekedésnek köszönhetően könnyen és viszonylag gyorsan eljuthatunk A-ból B-be – akár a belvárosba is. Kivételek azok a fránya esős hétköznapreggelek, amikor a busz az autókkal tömött sorban várakozik, hogy végre egy kicsit előrébb jusson. Közlekedés szempontjából három fontos csomópont is van a kerületben: az Örs vezér tere – ennek déli része tartozik a kerülethez –, ahonnan akár 10 perc alatt beérhetünk a Blahára, ha felpattanunk a 2-es metróra, de innen indul a gödöllői és a csömöri HÉV is, rengeteg busz és troli végállomása, és több villamosjárat is áthalad rajta. Kőbánya alsó vasútállomáson akár még a ceglédi vonatra is felszállhatunk, de itt megy át a hírhedt 28-as villamos is, míg Kőbánya-Kispestről a 3-as metróval suhanhatunk a belvárosba.
Története
A hivatalos iratok alapján Kőbánya története IV. Bélától indul, aki 1244-ben írt adománylevelében Pest városának adományozta Ó-hegy Kewer nevű földjét – ma Kőér –, nehogy „földművelés nélkül hiábavalóan heverjenek”. Az évek előrehaladtával nemcsak a földművelés, de a mészkőbányászat is beindult, olyannyira, hogy a kövek szállítására egy „lebegő” vasútvonalat hoztak létre, ami 7,6 kilométeren kötötte össze Kőbányát a mai Rákóczi út szélével.
Az a bizonyos híres sörfőzés az 1850-es években indult virágzásnak, egyre több család alapított serfőző üzemet, köztük a Dreher is, ám a sör előtt a szőlőültetvények és a bor hazájaként ismerték a korabeli Kőbányát. A 19. és 20. század fordulóján a mai Kőbánya alsó nagyon más képet mutatott, hétvégente és nyaranta nyüzsögtek itt a tehetős polgárok, akik a kaszinóban és a Természetes Gyógyfürdőben kúrálták megfáradt idegeiket.
A hagyományos iparágaknak – kőfejtés, szőlőművelés, sertéskereskedelem – sokáig nagy szerepe volt a környék fejlődésében, azonban a háború után és a szocializmusban megjelent a vegy-, az élelmiszer- és a villamossági ipar is – ekkor vált Kőbánya a város legnagyobb munkáskerületévé. Ez persze együtt járt az otthonteremtéssel, a 70-es és 80-as években lakótelepek épültek fel a kerület különböző pontjain, hogy felszámolják az olyan szükséglakótelepeket, nyomornegyedeket, mint a Mária Valéria-telep. Érdekesség, hogy az Újhegyi lakótelep egy feltöltött szeméttelepre épült, amiből egyébként több is volt a kerületben.
Látnivalók
Kőbánya ikonikus látnivalója egyértelműen a színes cserepekkel borított, Lechner Ödön tervezte Szent László-templom, amit nemcsak a vonat ablakából lehet hamar észrevenni, de ha tudjuk, merre is nézzünk, akkor a tornyát tiszta időben még a Gellért-hegyről is észrevehetjük. Ez nem véletlen: 83 méterével övé Budapest legmagasabb templomtornya. A szecesszió nagymestere egyébként még egy épületet tervezett a kerületbe, bár a Szent László Gimnázium magyaros és népművészeti motívumai, egyiptomi szobrászatot idéző domborművei miatt gyanús, hogy a koncepció nagy része tervezőtársa, Vágó József érdeme.
Kevésbé ismert, mégis fontos látnivaló a kerület egykori zsinagógája, ami ma az ökumenikus szellemiségű Mindenki Temploma Gyülekezet otthona. Ezt a lakóteleptenger mélyén rejtőző szecessziós épületet Kőbánya akkori sztárépítésze, Schöntheil Richárd tervezte, akinek az épületeivel tele van a környék, sőt ő maga is itt élt. A kerület legrégebbi látnivalója viszont Conti Antal kőfaragó nevéhez köthető, aki 1739-ben egy barokk kápolnát építtetett hálából, hogy családjával túlélte a pestisjárványt.
A kerület kihagyhatatlan értéke ipari építészeti öröksége. A ma már bezárt Globus Konzervgyár telepe egy kastélyszerű, téglaarchitektúrás komplexum, ami betört ablakokkal és omladozó falakkal várja az újjászületést, bár még pusztulásában is különleges látványt nyújt. Az egykori Északi Járműjavító területe viszont sokkal jobban járt, ugyanis itt zajlik Európa legnagyobb barnamezős fejlesztése: ideköltözött az Operaház összművészeti játszótere és műhelyháza, az Eiffel Műhelyház, de a Közlekedési Múzeum otthona is itt lesz majd, szóval az ipari építészet emlékeit sorra látogatók örülhetnek a felújított klinkertégla épületeknek.
Kicsit rejtettebb világ, de az ország legnagyobb zsidó temetőjét is itt találjuk. Az 1893-ban megnyílt Kozma utcai izraelita temető felbecsülhetetlen építészeti kincseket rejt, az ikonikus, mór stílusú fehér ravatalozót Freund Vilmos tervezte. Sokáig sorolhatnánk, mi mindent érdemes megnézni Kőbányára tévedve, mondjuk, az elkerített Dreher-kastélyt a Csajkovszkij park végében vagy a kedves kispolgári utcácskákat. De ennek a listának most nem állunk neki, viszont Kőbánya rejtett csodáiról már korábban összeraktunk egy sétát.
Gasztronómia
Bár a városrész gasztronómiai kínálatának változatossága nem vetekedhet a főváros belső kerületeiével (ahogy az adottságbeli különbségek miatt természetesen más városrészeké sem nagyon), a kifőzdéken és vendéglőkön túl bőven megtalálhatják a gourmet-k is számításaikat Kőbányán, a burgerek, a kínai ízek és a kisüzemi sörök rajongóiról nem is beszélve! Az ikonikus Dreher Sörgyáron kívül itt találhatjuk napjaink legmenőbb kisüzemi sörfőzdéit (Mad Scientist, Monyo Brewing, Horizont, HopTop) és a nyáron megnyílt, majd rövid kényszerleállás után tematikus közösségi térré avanzsált MONYO Landet, ahol a közönségkedvenc Tuning Burger jövőre várhatóan egy belső sörbárban is folytatni fogja a nyáron food truckokkal elkezdett mindennapos üzemelést.
A sörök mellett az ázsiai ízek kedvelőinek is valóságos Mekkája a X. kerület: a Monori Center kínai miniuniverzumában található vaslapos, házi tésztás HeHe étteremtől kezdve a környékbeli Chinatown részeként üzemelő Milky Wayen át – ahol a kínai konyha nyolc ágából a kantoni ízeket próbálhatjuk ki – egészen a Kőbányai úti „Kicsi Kínáig”, ahol autentikus kifőzdéket és delikát boltokat is könnyen találunk. Aki a kínain kívül más ázsiai ízeket is ki szeretne próbálni, az mindenképp a Vietnami Speciális Melegkonyhára menjen, ahol olyan pho leves és főétel várja, amiért – távolság ide vagy oda – még Budáról is sokan átszelik a várost. Aki pedig otthon szeretne – nem feltétlenül ázsiai – ételeket készíteni a családnak, annak Enisz László Maglódi úti Sonka Házát ajánljuk, ami minőségben és hangulatban is hoz mindent, amit egy békebeli hentesüzlettől várunk.
Szórakozás
A X. kerület nem kimondottan az a kerület, ahol agyonbulizhatja magát az ember. Viszonylag kevés a szórakozóhely és a szórakozási lehetőség, a helyiek inkább más kerületekbe járnak szórakozni. Persze ne legyünk igazságtalanok, mert itt is megtalálhatjuk a számításunkat, ha nagyon akarjuk. Az idei év ráadásul annyiban emelte Kőbánya buliindexét, hogy a kerületben megjelent két hely – egy új és egy régi-új –, amik május és október közepe között várják a közönséget.
A Gyömrői út 148/C alatt találjuk a MONYO-t, ami a hazai kisüzemi sörösbrigádok egyik legnépszerűbbje a sörivók körében. Az üzem melletti hatalmas placcot idén hangulatos rendezvényhelyszínné alakították, ez lett a MONYO Land, ahol nyáron a hazai zenei élet színe-java adott koncertet – ez nyilván így lesz a jövőben is. Ez egy vadiúj hely, ellenben a Városligetből egy év szünet után Kőbányára költözött Kertem egy régi legenda, ami új helyen, a Kőbányai út 30. alatt, vagyis a Közlekedési Múzeum ligetes kertjében talált otthonra. Bár ez nem a Városliget, mégis a Kertem múltjához méltó helyszín.
A MONYO Land a héten zár, a Kertem pedig már korábban megpihent, úgyhogy nagy kérdés, hogy mit tehetünk, ha az őszi–téli szezonban néha buliznánk egyet a kerületben. Nincs sok lehetőség, mindössze egyetlen számottevő hely található Kőbányán jelenleg – de őszintén reméljük, hogy ez hamarosan megváltozik. A volt E-Klub helyén, a Népligetben találjuk a Cinema Hall Budapestet, ami egy elektronikus zenékre specializálódott klub, és minden igénynek igyekszik megfelelni, vagyis a demokrácia szellemében éppúgy helyet kapnak itt a lakossági elektronikus zenék, mint a mívesebb muzsikát játszó előadók.
Persze az, hogy Kőbányán kevesebb a lehetőségünk koncertre járni meg reggelig diszkózni, még nem jelenti azt, hogy más módokon ne tudnánk elütni a szabadidőnket. Ott van mindjárt a Lovi, vagyis a Kincsem Park, amit szilveszterkor mindig megtölt a városi nép, ám nemcsak akkor lehet kimenni az Albertirsai út 2–4. alatti, békebeli hangulatú lóversenypályára, hanem máskor is Charles Bukowski nyomdokaiba léphetünk. Maradva a sportnál – hisz a lóverseny is az –, annak is az extrém eseteinél, szíves figyelmébe ajánljuk mindenkinek a Hall of Parkour Hungaryt, ami a Korponai út 1/A alatt található, és megkockáztatjuk, hogy ez Budapest legnagyobb fedett parkourterme. Ugyanilyen izgalmas kihívás elé állítja a mozogni vágyókat a Maglódi út 47. alatti MAG47 Climb & Cafe, ami a legnagyobb, tényleg lenyűgöző méretekkel bíró falmászóterem.
A kőbányai múzeumok egyike-másika azért érdekes a számunkra, mert sehol máshol nem találunk hasonlót a városban. Itt van mindjárt a Martinovics téren lévő Tűzoltó Múzeum, vagyis a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma, ami a tűzoltás és a katasztrófák elleni küzdelem történetét veszi végig az ókortól napjainkig, igazán látványos és kimerítő módon, sőt, az udvarban állomásozó tűzoltóautókba is felülhetünk. (A múzeum előreláthatólag 2022. december 31-ig zárva tart.) Hasonlóan izgalmas a Jászberényi úti Dreher Sörmúzeum, ahol a Dreher-fókuszú kiállítás a hazai sörgyártás történetét eleveníti fel – miközben a nagyüzemi sörfőzés rejtelmeibe is beavat –, és természetesen a múzeumnak egy söröző is a része, ahol a múzeumi menet végén megpihenhetünk.
Ám mégsem ezek közül kerül ki a kerület legnagyobb múzeuma. A Kertemhez hasonlóan a Városligetből elköltözött intézmény, a Közlekedési Múzeum is itt talált új lakóhelyre, pontosabban az egykori Északi Járműjavító Dízelcsarnokát alakítják át múzeummá. Szintén ezen a területen találjuk az Eiffel Műhelyházat, ami az Operához tartozó épület, ide szervezik azokat az előadásokat, melyek kísérleti jellegűek és tágítják az opera határait, de itt találjuk a Jelmezkölcsönző és látogatóközpontot is, meg itt kaptak helyet az Opera képzőhelyei, az Opera Stúdió, az Opera Zeneiskola és az Opera Szakképző.
Fontos része a kerületnek a Füzér utca 37. alatt található Kőbányai Kortárs Kultúr Központ, vagyis a 4K, ami a rozsdaövezetben, a régi szalámigyár épületében van. Az összművészeti központban elsősorban a képzőművészeté a főszerep, de zenei események éppúgy vannak itt, mint filmvetítések, sőt még bolhapiac meg jógázás is zeneszóra.
Végül, de nem utolsósorban mindenképpen tegyünk említést a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központról, a kerület kulturális életét elsősorban meghatározó intézményről, ami nem egy, hanem több épületet is magában foglal. A központnak így van tanuszodája, helytörténeti gyűjteménye, az Újhegyi lakótelepen közösségi háza, és van a fiatalokra szakosodott KÖSZI az Előd utcában, meg maga a központ, ami a Szent László tér 7–14. alatt található. Kőbánya nyilván nem egyenlő egy pörgős belvárosi negyeddel, de azért tartogat jó pár szórakozási lehetőséget.
