látnivalók és kultúra

szerkesztés

Zöld sci-fi-mozdonyt is kiállítanak az új Közlekedési Múzeumban

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 01. 12. 15:14

Egy csípős hideg hétfő reggelen látogattunk el az Északi Járműjavító területére, ahol nemcsak az új Közlekedési Múzeumnak helyet adó Dízelcsarnokot jártuk be még az építkezés megkezdése előtt, de a leendő kiállítás öt különleges darabját is láthattuk begördülni a helyszínre, stílusosan: némi késéssel. Persze a különböző mozdonyok és személykocsik, valamint a hatalmas csarnoktér látványa mindezt feledtette.

Nem is olyan rég írtunk már az Északi Járműjavító területén lévő Eiffel Műhelyházról, ahol egykor a gőzmozdonyokat és a személykocsikat javították. Nem véletlenül járunk ennyit Kőbánya kicsit leharcolt ipari területén, hiszen a MÁV egykori telephelyén Európa legnagyobb barnamezős fejlesztése zajlik, amely nemcsak a területet rehabilitálja, de a környék fejlődését is elősegíti. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Az 1870-ben alapított Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára a Kőbányai úton fontos vasúti bázis volt, ahol már a 70-es évek elején megkezdődött a járműgyártás. Egyre nagyobb számban javították és gyártották a mozdonyokat, teher- és személykocsikat, a dolgozók száma is növekedett, így nem meglepő, hogy a századfordulóig folyamatosan bővítették az intézményt, melyet előbb Budapesti Főműhelynek, később már Északi Főműhelyként hívtak – leginkább az ország északi területéről hozott járműveket javították itt.

A 2009 óta üresen álló járműjavító a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegvára volt, a századfordulón a fedett helyen 90 gőzmozdony és 455 személykocsi, míg a szabadban 48 mozdony állt. Az üzem épületei a II. világháborúban megsérültek, sőt több meg is semmisült, ennek ellenére hamar megindult az újjáépítés és a munka is. 

Az 1962-ben átadott, részben műemléki védettségű Dízelcsarnok a világháború utáni vasúti ipari építészet egyik kiemelt jelentőségű épülete, ami a jövőben (a felújítás és az átépítés után) a Közlekedési Múzeum otthona lesz. A padlót keresztülszelő sínpárok utalnak az ürességtől kongó tér egykori funkciójára, ahová behúzták vagy betolták a mozdonyokat, amiket sokszor teljesen szét is szedtek. 

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A több mint 22 000 négyzetméteres csarnok terei úgy hatottak ránk, mintha visszacsöppentünk volna a múltba: itt-ott felsejlő ottfelejtett keresztrejtvények, régi emlékekkel teli kis szekrények, kapcsolók, emelők... Lényegében csak a munkások és a járművek hiányoztak, hogy a múlt tényleg megelevenedjen. Érdekes, hogy egy ilyen ipari örökség képes nosztalgiát kiváltani belőlünk, ráadásul egy olyan kor iránt, melyben sokunk esetleg még nem is élt. A nosztalgiázásba persze erősen besegített az egyik üveges szekrény oldalán lévő Republic-poszter is. 

A sok fránya hétfő reggelt nem mindig szeretjük, télen ez hatványozottan igaz, de amikor a MÁV ikonikus mozdonyaival töltünk egy ilyen reggelt, szívesen elfelejtjük a hétfő, a korán kelés és a csípős hidegben való várakozás tényét. Van valami varázslatos és mesebeli a régi mozdonyokban és vasúti kocsikban, a 424-es gőzmozdony zakatolása vagy a 242-es sorozat sci-fibe hajazó megjelenése még annak is élvezet, aki amúgy nem vonatmániás. Ezek a különleges vasúti járművek pedig azért gördültek a járműjavítóba, hogy a Közlekedési Múzeum új, időszaki kiállításának elemei legyenek – amint a járványügyi helyzet ennek megnyitását lehetővé teszi.

Az új Közlekedési Múzeum terveit az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda készíti, a tervezési folyamat jelenleg is zajlik, várhatóan nyáron jut el az engedélyezésig.

Hasonló tartalmak

Admin mode