Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

budapest

szerkesztés

Szent László templom Kőbányán: nemcsak a magassága, a belseje miatt is érdemes megnézni

Szerzők

  • Jász Annamária

2019. 10. 08. 13:23

A Szent László plébániatemplom Kőbánya legnagyobb nevezettessége, ami a belvárosból 25 perc alatt elérhető a 9-es busszal. Az övé Budapest legmagasabb templomtornya (83 méter), csak a Szent István Bazilika magasabb nála (a templom és bazilika megnevezés között jelentőségbeli és építészeti különbség is van). De nemcsak magassága miatt érdemes szót ejteni róla.

Kicsit a magasságnál maradva: a Szent László templom Magyarország 26. legmagasabb építménye, az egyházi épületek között viszont a 3. helyezéssel büszkélkedhet, magasságban csak az esztergomi bazilika és a Szent István-bazilika előzik meg. A története az 1800-as évek második felében kezdődött, mikor az ipari fejlődéssel ugrásszerűen megnövekedett Kőbánya lakossága, a katolikusoknak pedig szüksége volt egy nagy befogadóképességű templomra. A gondnoksági és idegenvezetői feladatokat is ellátó Nagy Attila a szerint valószínű, hogy az 1896-os világkiállítás miatt az építészek próbálták egymás túlszárnyalni, ezért is lett ennyire pompás és részletgazdag az 1894 és 1899 között épült templom, amelyen a kor legjobb mesteremberei és tervezői munkálkodtak.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

1890-ben született meg a döntés a templom építésére, amelyet a Kőbányán élő Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet nagymestere tervezett meg eklektikus-szecessziós stílusban, román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi stílusokat ötvözve. Nagy hangsúlyt szánt a keleties-bizánci jegyeknek, de háromszor kellett újragondolnia elképzeléseit, mire elfogadta a fővárosi bizottság. A Taj Mahal-os stílust nem találták elég katolikusnak, és megnézve az eredeti tervrajzot, ezt meg is tudjuk érteni.

Fotó: We Love Budapest

Lechner Ödön több időt és több pénzt is szeretett volna az építkezéshez, de ezt már nem adták meg neki. Kortárs művészek tiltakoztak vele együtt a döntés ellen, de a fővárost ez sem hatotta meg. Tandor Ottó és Mahrenke Vilmos fejezték be a templombelsőt, tiszteletben tartva a Lechner-féle elveket. A keleties vonásokat sikerült azért becsempészni a külső és belső megjelenésbe: a bejárat bronz ajtódíszeibe, a helyenként, például a főoltár felett felbukkanó kupolás építményekbe. Kívül a keleties pompát a vörösmárvány alapanyagok, a színes mázas cserépfedés, a pirogránit épületdíszek fokozzák.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

A legszemkápráztatóbb részei az enteriőrnek a Zsolnay majolika oltárok, amelyeket Zsolnay Vilmos épített a szószékkel és egyéb ornamentális-figurális díszekkel együtt. Mind közül kiemelkedik a főoltár, amelynek Szent Lászlót ábrázoló oltárképe Roskovich Ignác, a kor elismert egyházi festőjének alkotása. Érdemes közel menni, akárcsak az eredeti állapotban megmaradt szószékhez is: lenyűgözőek. A legenda szerint a főoltárt a II. világháború idején a Kőbánya alatt húzódó óriási, több kilométeres pincerendszer keresztül menekítették ki darabokra szedve.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

A templom háromhajós elrendezése leginkább egy bazilikáéhoz hasonlít. Nem mindig voltak ilyen fehérek a falai, eredetileg Scholtz Róbert festett rá falfestményeket, de ezek a speciális tetőszerkezet miatt bekövetkezett gyakori beázásokat erősen megsínylették (már 1903-ban eláztak a freskók), ezért a 90-es években inkább hófehérre festették őket, de talán nem is baj, mert a díszes, színpompás oltárokkal, üvegablakokkal együtt már lehet, túl sok lenne a jóból. A sok komor, sötét tónusú katolikus templomhoz képest viszont kellemesebb hangulatot kelt a fehér falak és az ízléses díszek kontrasztja. Hogy milyenek voltak a freskók, arra akad egy friss példa a templomtérben: 2018-ban restaurálták a Mária-oltárt, mely mögött felfedeztek egy eredeti falfestést, és ezt kiállították.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Az üvegfestmények Róth Miksa alkotásai, de ezek a II. világháborús ostromban megsemmisültek a légnyomás miatt, Bráda Tibor iparművész pótolta őket az eredeti tervek alapján. A színes képeken felbukkan a napkeleti bölcsek imádása, Benczúr-festmény után Vajk megkeresztelése, az Angyali üdvözlet, Krisztus megkeresztelése és a különböző szentek. Az ablakokon és az oltárokon kivehetőek a felajánló családok nevei, például az apró üvegmozaikokból készített Szent Antal-oltárt a közelben sörgyárat működtető Dreher Antal és családja ajánlotta fel. Az Árpádházi Szent Margit-oltárnál az is olvasható, hogy „Margit lányunk emlékére” – dr. Örley Lajos ügyvéd és neje, Cserbenka Szidónia adományozta az alkotást a templomnak 18 éves korában elhunyt lányuk emlékére – az ő vonásait festette Szent Margit arcára Roskovitz Ignác.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

A világháborúban több kár is érte a templomot, amelynek belsejében istállót alakítottak ki az orosz megszállók, a kivételesen magas toronyban német kilövőállomás is működött. Megrongálódott a Zsolnay-tető, a kerámiacsipkék, megsemmisültek a tornyok. A csodálatos neogót csillárt a feltevésekkel szemben nem a háború tüntette el, hanem a kántor, aki a karzatról kinézve nem látta tőle a liturgiát.

Az ötvenes években a huszártorony égett le ugyanúgy, mint a Notre Dame, a felújítást végző mesterek valamit égve hagytak. A 80-as években kezdődött egy óriási, végeláthatatlannak tűnő rekonstrukció; 20-25 évig állványerdőben állt a templom, mert az állam és az egyház nem tudtak megegyezni a külső-belső felújítás felelőseiről. Végül 2001-ben fejeződött be. A templom kivételes azért is, mert Budapest egyetlen önkormányzati, és nem egyházi tulajdonú temploma. Ha úgy nézzük, Kőbánya legnagyobb nevezetessége.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Az 1899-ből származó orgonához a 66 fokos lépcsőn felsétálva még szebb perspektívából nézhetünk körbe, a gótikus, csúcsos stílusjegyek innen nézve érvényesülnek leginkább. Még feljebb sétálva a hatszögletes harangtoronyba jutunk, és egy egyre keskenyebb lépcsőn az óraszerkezetig is fel lehet menni, de a látogatókat csak az erkélyszintig viszik, ahonnan még biztonságban meg lehet csodálni a panorámát. „Tiszta időben a Szabadság-szoborig is el lehet látni, egy magasságban vagyunk vele, Kőbánya-Óhegy amúgy is egy magasan fekvő terület” – magyarázta Nagy Attila. Szemben látszik az ATV-székház és a kőbányai művelődési központ kerek kupolája.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

A templom kórusa egyébként éppen 50 éves, Európa-szerte szoktak turnézni, és a templomban ingyenes koncerteket is szoktak tartani, ami jó lehetőség lehet körbenézni a csodaszép díszek között. Be lehet nézni a szokatlanul hosszú nyitvatartási időben is, de be lehet jelentkezni az ingyenes tárlatvezetésekre, amikről itt lehet informálódni.

Hasonló tartalmak

Admin mode