szabadidő

szerkesztés

A Városliget vetélytársa lehetett volna, de elhagyott park lett belőle – A Népliget

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 02. 16. 12:24

Budapest legnagyobb közparkja a Népliget, mégsem ez a legnépszerűbb, ha a zöldbe vágyunk. A ligetes, cserjékkel és fákkal teleültetett park távol van a város központjától, megközelítése sem a legegyszerűbb. Rozsdaövezet veszi körül, és a közbiztonságról akkor még nem is szóltunk, holott utóbbi hiánya az, ami leginkább távol tartja a látogatókat. Egykor mutatványosok, vurstlik, nemzetközi autóversenyek és mulató polgárok nyüzsögtek ott, ahol Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja állt.

Erős rehabilitáción megy át Kőbánya rozsdaövezete, nemcsak az Operaház játszótere, az Eiffel Műhelyház, de a Közlekedési Múzeum is ideköltözik, ráadásul a Déli Körvasút építése során a Népliget megállójának környékét is rendezik, így nem véletlen, hogy maga a liget fejlesztése is előtérbe került. Évek óta csendes magányban és a pusztulásnak átadva áll a Népliget, egykor gazdag faállománya és zöldfelületei a legminimálisabb fenntartás következtében inkább korhadnak és dőlnek, mintsem a régi pompát mutatnák, de a megszűnt Mutatványosok tere és a bezárt Planetárium is az elhagyatottságot erősíti. Furcsa, hogy miközben évek óta a zöld környezetre vágyunk, a legnagyobb parkunkba alig tesszük be a lábunkat, de a rendezésére is csak minimális energiát fordítunk. Éppen ezért volt örömhír a tavalyi év végén, hogy a Főváros elkezdett foglalkozni a terület fejlesztésének kérdésével.

Fotó: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

A Népliget megítélése valójában már a kezdet kezdetén ambivalens volt, ebben közrejátszott a peremvidéki elhelyezkedés, a csatornázatlanság és a közbiztonság hiánya. A Kőbányához tartozó terület egészen az 1850-es évekig „homokbánya” volt, innen szállították a homokot Pest hatalmas beruházásaihoz, azonban a szálló por és a homokos terület egy idő után zavaró tényező lett, így hát akácokkal próbálták megkötni a futóhomokot. A fák a vízhiány miatt rövid életűek voltak, a területet onnantól legelőként hasznosították.

Népligeti Nagyvendéglő

Fotó: Facebook / Budapest Régi Képeken

A fejlődő város nemcsak az épületeket, de a zöld pihenőhelyeket is megkövetelte. A 19. század végére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a sok fa és zöld pázsit elv alapján minden lehetséges helyen köztereket és népkerteket létesített, ebbe a hullámba került a Népliget fejlesztése is. Az óriáspark terve az Üllői út menti területen 1867-ben röppent fel először, mert a szabadba kívánkozó és mulatni vágyó népnek már szűkös volt a Városliget.

Az első terveket Pecz Ármin, az Orczy-kert főkertésze készítette, ebben a fás kerengő mellett tematikus mulatók, sétákra, kocsikázásra és lovaglásra alkalmas utak, valamint egy hatalmas tórendszer is helyet kapott. A tervet itthon sajnos nem találták annyira klassznak, mint külföldön, ugyanis nem ez valósult meg, de az 1871-es londoni világkiállításon kitüntetést kapott.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

„A tisztviselőtelep mögött terül el az uj népliget. Mintha csak a telepnek kiegészitő része, kertje volna. Széles országut választja el tőle, egy-két dombon kell keresztül haladnunk (aztán eltünik ez is idővel) s ott vagyunk az uj Városligetben. Azt hisszük, mindenki kellemesen csalódott, mikor az uj ligetet meglátta. A csenevész apró fáknak semmi nyoma, csupa nagy terebélyes fa áll az utak szélén, a széles utak gondozottak és a pompás virágágyak között kis fehér padok hivják pihenőre az embert. Az első gondolat az: nini az uj liget szinte szebb, takarosabb mint a régi városliget” – áll a Fővárosi Lapok 1896. júniusi számában.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

A platánokkal, kőrisekkel, juharfákkal és hársakkal tarkított liget meg persze a mutatványosokkal telített övezet egyre népszerűbbé tette, mai arculatát, útrendszerét Ilsemann Keresztély alakította ki. Noha a 30-as években, fénykorában, egy rövid ideig a Városliget vetélytársának bizonyult, mindvégig az alsóbb társadalmi rétegek, a Tisztviselőtelep és a Ganz-MÁVAG-kolónia lakosai látogatták, pedig anno a város egyik legjobb sétahelyeként emlegették. 

Mulatságokkal, tűzijátékkal, sportpályákkal és hullámvasúttal próbálták idecsábítani az embereket, de a pesti közönség inkább elkerülte a ligetet, oda „rendes ember nem jár”. És valóban, közvilágítás híján a dzsungeles részeken sok minden megtörtént, amitől az úri közönség rettegett vagy legalábbis elpirult.

A parkban kanyargó utak olykor autó- és motorzúgástól voltak hangosak, 1936-ban a Népligetben rendezték meg az első magyarországi autós Grand Prix-t. A futamra állítólag százezer néző gyűlt össze, és számtalan híresség mellett Horthy Miklós is a helyszínen követte az eseményeket.

Fotó: Facebook / Budapest Régi Képeken

Kár, hogy a szánkóvasútból, a céllövöldéből, a moziból és a cukrászdákból, ebből a vidám mulatónegyedből mára hangulatszinten sem maradt semmi, az egykori Népligeti Nagyvendéglő – ami építésekor a város legnagyobb vendéglője volt – műemléki maradványait pár éve elbontották, Kemény Henrik Bábszínháza pedig 2011-ben porig égett.

A színes lampionokkal díszített vurstli végét az államosítás jelentette, rendeletileg bezártak mindent, ami kicsit is megidézte a szabadelvű, kapitalista világot, és valahonnan innen számítjuk a Népliget haldoklásának kezdetét is. Egyre kevesebb pénzt és energiát fektettek fenntartásába, fejlesztése pedig álom maradt. Kivételes, hogy a Planetáriumot mégis itt építették fel 1977-ben – ami mára szintén bezárt.

A Népliget története hosszú évek óta reménytelennek látszott, a közbiztonság hiányáról, kétes alakok megjelenéséről szóló „pletykák” sokakat eltántorítottak a park látogatásától, holott bűnözési statisztikája nem rosszabb népszerű társaiénál. 2020 végén a Népliget felújításáról is felröppentek a hírek, azóta a parkhasználók is elmondhatták véleményüket, ezek eredményeit felhasználva még idén elkészülhet a megújítás stratégiai terve. Mi nagyon várjuk!

Hasonló tartalmak

Admin mode