Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

szabadidő

szerkesztés

Városi séták #7: Kőbánya titkos csodái

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 09. 30. 15:46

Miután bebarangoltuk a belváros különböző pontjait, felfedeztük a Palotanegyed galériáit, kutattunk az egykori luxusbordélyok után, és az óbudai gyárakat is megismertük, érdemes irányt váltani és elindulni a külváros felé. Mi most Kőbánya felé vettük az irányt, és bármennyire is azt gondoljuk, hogy ez a sör, a gyártelepek és a rozsdaövezetek hazája, következő sétánk egyáltalán nem erről, hanem az olykor eldugott, kevésbé ismert szecessziós csodákról szól.

10. születésnapunk alkalmából 10 sétát állítunk össze különböző tematikákra felhúzva – minden hónapra egyet –, amelyeket online cikkekben tárunk elétek. Sétacikkünk segítségével egy térképpel, útvonallal és izgalmas történetekkel fedezhetitek fel magatoknak a város rejtett helyszíneit.

Hajlamosak vagyunk Kőbányát betenni a külkerület skatulyába vagy bekategorizálni a sör és a gyárak hazájaként, holott a kerület ennél sokkal többet tartogat számunkra. Tény, hogy az évek során kialakult róla egyfajta leharcolt kép, de az elmúlt időszakban komoly fejlődésen megy át a kerület: az Északi Járműjavító rozsdavilágát kulturális központtá alakítják, vagyis ideköltözött az Opera Eiffel Műhelyháza és a Kertem, de a Közlekedési Múzeum is az Északi Járműjavítóban nyílik majd valamikor a távoli jövőben. De Budapest mértani közepére nemcsak az új fejlesztések miatt jó kibuszozni, hanem a többnyire ismeretlen, szecessziós – meg persze historikus, eklektikus – csodaépületeiért is.

Ahhoz, hogy Kőbánya titkos oldalát felfedezzük, bizony le kell térnünk a megszokott útvonalról, és akkor már érdemes egy fényképezőgépet is a nyakunkba venni, garantált, hogy minden második épület előtt megállunk, és nemcsak egy pillanatra, hanem hosszú perceken át kutatva az apró tulipánmintától a cikcakkos ablakkeretig.

Fotó: We Love Budapest

Indulás a kerület leghíresebb épületétől, a Szent László-templomtól

A napsütéses őszi hétvégék valamelyikén szerintünk elég jó program belevetni magunkat a külvárosi sétálásokba, a kőbányai túrát pedig hol máshol kezdhetnénk, mint a kerület leghíresebb épületénél, a Szent László-templomnál. Ez a Lechner Ödön tervezte, Zsolnay majolikákkal, angyalokkal, vörös márvánnyal és téglával borított épület egyszerre szecessziós, gótikus, román és barokk, sőt, a díszítésbe Lechner a magyar és a keleti népi motívumok sajátos keverékét is belevitte. Akit pedig a legek érdekelnek, annak megsúgjuk, hogy 83 méterével övé Budapest legmagasabb templomtornya, nála csak a Bazilika magasabb.

A templom előtti parkból induljunk el Kőbánya alsó felé, de célunk egyelőre csak az Állomás utca egyik villája, mert nem csak a budai hegyekben volt egykor magasélet és úri világ. A 19–20. század fordulóján nyári napokon, őszi hétvégéken csak úgy nyüzsgött itt a tehetősebb nagypolgári tömeg, akik a nagyváros fáradalmait a közeli fürdőben és a mulatókban pihenték ki, de rajtuk kívül a kőbányai kereskedők és igazgatók is szívesen látták magukat gyönyörű villák tulajdonosaiként. Az Állomás utca 18. az egyik legszebb épület Kőbányán, ezt a gyönyörű, francia art nouveau jegyeket hordozó, pártázatos, habos-babos villát Csáky Ferenc, a Magyar Mezőgazdák Szövetségének igazgatója építtette. Az épületet pedig egy kevésbé ismert, de annál nagyobb zseni, Schöntheil Richárd tervezte.

Csáky Ferenc villája dús növényi ornamentikájával és hullámzó pártázatával az egyik legszebb épület Kőbányán

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest

Századfordulós cuki házak, szalámigyár és egy vörös téglás villaépület

Az Insta-fotók elkészítése után kanyarodjunk be a Füzér utcába, ahol az utcaképet látva – bár ez az egész környékre igaz – érdekes élményben lesz részünk: keveredik itt az elhagyatottság, a valamikori nagypolgári lét és a mulatónegyedmúlt is. Annak ellenére, hogy Schöntheil épületei hemzsegnek a kerületben, sétánk egyik kedvenc látnivalójához nincs köze. A Füzér utca mélyén áll egy pasztellrózsaszín, csúcsíves ablakos, keleties, késő romantikus, mégis szecessziós ház, amiről rögtön az Uránia mozi jutott eszünkbe, bár az épületnek sokkal több köze van a szalámihoz, mint a filmszínházhoz, ugyanis egykor ez volt az Első Magyar Részvényes Szalámigyár. Ez a kisvárosias hangulatból kirívó gyár 1912-ben épült, de a 30-as évek elejére tönkrement. 

A kisvárosi világban és az Endre utca–Hölgy utca vonalán kalandozva következő állomásunk egy újabb Schöntheil-épület. A Hölgy utca 32. szám alatti bájos kis szecessziós lakóházat pár éve felújították, így ismét eredeti szépségében álldogál. Érdemes jól megnézni a homlokzatot díszítő Zsolnay-majolika-szíveket és a türkizkék csempéket, amiken még mákgubó is van. És ha azon tűnődnénk, hogy mik azok az ezüstösen csillogó betűk az ajtórácson, eláruljuk, hogy az egykori tulajdonos, Vitéz Gyula sertéskereskedő monogramja.

A buszpályaudvar környékére visszaérve lehetetlen nem észrevenni a vörös téglás, pártázatos, ízig-vérig szecessziós házat, jobban mondva Fried Jeromiás villáját, aminek egyik legszebb része a főhomlokzat horgoltcsipke-mintázata. Ezt az épületet szintén Schöntheil tervezte, aki a környék kedvelt építésze volt, Kőbányán sétálva úton-útfélen általa tervezett házakba botlunk. 

A Fried Jeromiás-villát Kőbánya sztárépítésze, Schöntheil Richárd tervezte

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest

Lovagregény-mániások, figyelem: Kőbányán még egy lovagvárhasonmás is van

A központ felfedezése után induljunk neki a „hegynek”, bár az egykori szőlődűlőkig és az Óhegyig most nem sétálunk el – persze nem tartunk vissza senkit, aki szeretné megnézni, milyen a kilátás egy 148 méteres „hegyről” –, kezdetben beérjük a volt kőbányai zsinagógával, ami ma az ökumenikus szellemiségű Mindenki Temploma Gyülekezet otthona. Már meg sem lepődünk azon, hogy az épületet szintén a kőbányai sztár tervezte, ahogy azon sem, hogy a szecesszióhoz hűen itt is találhatunk Zsolnay-elemeket. 

A Cserkesz utcai egykori zsinagóga után következő célunk az egyszerre késő romantikus, szecessziós és még középkori várkastélyokat is idéző, a Gergely utca és a Bolgár utca sarkán álló, élénk narancsszínű épület. Egészen meghökkentő ez az ívelt és tornyos ház a kisvárosi hangulatban a lóherés ablakaival meg a bogánccsal díszített kovácsoltvas kapuval.

A lovagvárakat idéző sarokbérház

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest

Kőbányai sétánk vége egy barokk kis kápolna, amit egy olasz kőfaragó, Conti Antal építtetett 1739-ben annak emlékére, hogy családjával túlélte a pestisjárványt. A kerület legrégebbi műemléke a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, pedig egykor még azt az időszakot is átvészelte, amikor II. József egy rendelettel az összes fogadalmi kápolnát le akarta bontatni. A család ekkor összeköttetései révén megmentette az épületet, az 1800-as évek elejétől itt tartották az istentiszteleteket, és ez lett Kőbánya első plébániája.

Szerintünk érdemes felpattanni a 95-ös vagy a 9-es autóbuszra, esetleg a 28-as villamosra és kilátogatni Kőbányára, mert a régi polgári világot őrző városközpont, a szecessziós és historikus kis házak felfedezése után már nem az érdektelen közterekkel, a lakóteleptengerrel meg a sörrel fogjuk azonosítani a kerületet. És azt még nem is mondtuk, hogy itt egykor lebegő vasút is közlekedett! 

Hasonló tartalmak

Admin mode