Keresés
EN
A XIX. század végi, XX. század eleji kávéházi kultúra legendás, szerencsére a történelem viharai ellenére a városban több helyszínen is szinte változatlanul él tovább.
A XIX. század végi, XX. század eleji kávéházi kultúra legendás, szerencsére a történelem viharai ellenére a városban több helyszínen is szinte változatlanul él tovább.
Az Országház a „rossz ízlés műremeke”, a Városligetben „az állapotok botrányosak”, a Bazilika pedig lelki takarékpénztár, avagy mit gondoltak a fővárosról a lakói a 19. és 20. század fordulóján.
Budapest 203 városrészének neveit már rég megszoktuk, de hogy honnan erednek, az csak egy-két esetben egyértelmű.
A 40-es évek végén létrejött Malév a harmadik legpontosabb légitársaság volt Európában, és nem volt egyszerű bejutni a pilóták és a légiutas-kísérők közé.
Fotók sorával elevenítjük fel a VII. kerületből induló és a XIV. kerületben végződő Thököly út, vagyis Zugló főútjának elmúlt több mint 100 évét.
A Corvin köz szomszédságában magasodó lakóépület, a Gonda-ház a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.
„Mert Budapesten mindenki lóversenyre jár, és a lóversenytér – Budapest” – írta Heltai Jenő 1896-ban. A magyar lóversenysport 196 éves múltra tekint vissza.
1971-ben átfogó akcióval száműzte a Főváros a rágcsálókat. Reméljük, hogy örökre.
Tovább folytatjuk sétánkat Budapest leghosszabb, 15,6 kilométeres sugárútján, és ezúttal a Nagykörút és a Nagyvárad tér közti szakaszt, az ún. belső Üllői út hosszabbik felét járjuk be.
Valamikor díszes paloták, lakóházak, fürdők és szentélyek sorakoztak a Duna óbudai oldalán, mára ezekből csak kövek és falmaradványok maradtak. Érdemes egy sétát tenni és megkeresni a római emlékeket.
Ha a Loire menti kastélyokat nem is, a főváros környéki pompás barokk épületeket bármikor felfedezhetjük magunknak.
Ezúttal a IV. kerületben, Újpest utcáin kóboroltunk, és csupa olyan embert gyűjtöttünk össze, akik fontos, meghatározó alakjai voltak Újpestnek, így nem csoda, hogy utcát neveztek el róluk.
A hatalmas területen elnyúló szabadtéri múzeumban időben és térben is utazhatunk Magyarország területén, sőt még a határon túlra, Erdélybe is. Ismerős, mégis egy másik világ.
Bár homlokzata kissé zord, csodás belső udvara az olasz palazzók barátságos világát idézi, lakói pedig építészek és művészek. A Wagner-házban jártunk.
A vakáció nagy részét a telepen töltötték, sokat játszottak, szaladgáltak, rosszalkodtak. Ők voltak a „kulcsos gyerekek”.
A Sándor-palotában 16 miniszterelnök lakott, leghíresebb lakója, az Ördöglovas néven legendássá vált Sándor Móric pedig egész Pest-Buda lakosságát lázban tartotta akrobatikus lovas mutatványaival.
Bár több márka bizonyos formában még ma is létezik, vannak olyanok is, amelyek örökre elvesztek, pedig egykor a szocializmus szimbólumai voltak.
A 2-es villamos viaduktját nem most fedezte fel magának a város, és nem most először van az egyik raktárhelyiségben sem kiskocsma: 1900-ban nyitott meg itt a matrózok kedvenc iszodája.
Döbrentei Gábor író és királyi tanácsos nevét viseli az I. kerületben egy tér és egy utca, és elmeséljük, hogy milyen tettekkel érdemelte ki, hogy névadó legyen.
A Budapestet máig meghatározó úthálózat, a rakpartok és három Duna-híd létrejöttét is az a bizonyos „kockás báró”, vagyis Podmaniczky Frigyes intézte.
20 évig tartott, mire elkészült ez a monumentális épület, melynek díszítéséhez 40 kg aranyat és félmillió díszkövet használtak, üléstermében pedig többször volt székdobálás, lövöldözés és barikád is.
Július 6-án Variationes – Változatok a sebészeti eszközök fejlődésére címmel új időszaki kiállítás nyílt az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
Míg a 19. században még az úszósport színtere volt a Dunafürdő, a század végére már a társasági élet, az úri mulatságok és a pancsolás színtere lett.
A fővárosi embernek az idő az egyik legdrágább kincse. Ezért is bolydult fel a város és a közvélemény, amikor a 20. század elején többször is belenyúltak az idő addig megszokott folyásába.