Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Mesél az Üllői út – 2. rész: A Nagykörúttól a Nagyvárad térig

Tovább folytatjuk sétánkat Budapest leghosszabb sugárútján, a 15,6 kilométer hosszú Üllői úton, és a Nagykörút, valamint a Nagyvárad tér közti szakaszon. Ez az ún. belső Üllői út hosszabbik fele, és az arculatát elsősorban két egyetem határozza meg, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meg a Semmelweis Egyetem, illetve két tér, a Ludovika tér meg az Orczy tér. A városnak ezen a részén élt 20 évig Móricz Zsigmond, sőt egy évig József Attila is, és itt található az a gyógyszertár is, amelyikben Richter Gedeon dolgozott a múlt század elején. Nem utolsósorban pedig az 1956-os forradalom fontos helyszíne is volt a városnak ez a része.

A páratlan oldal (IX. kerület)

Kezdjük is mindjárt az 1956-os forradalommal, 

Kezdjük is mindjárt az 1956-os forradalommal, 

ugyanis a sugárút ferencvárosi oldalán, közelebbről is az Üllői út meg a Nagykörút sarkán áll az egykori Kilián laktanya, ami a forradalom egyik legfontosabb bázisa volt, sőt az ellenállás szimbolikus központja. A forradalom honvédelmi minisztere, a később kivégzett Maléter Pál volt a parancsnok, és itt alakult meg Király Béla vezetésével a Nemzetőrség. A sétánk végén eljutunk majd a másik oldalon lévő Corvin közig, ami a forradalmi cselekmények másik fontos helyszíne volt a környéken. A laktanyában a forradalom ügye mellé állt hivatásos katonák szolgáltak, míg a közben a civil felkelők, és utóbbiak megosztottak voltak abban, hogy mennyire bízhatnak meg Maléterben és embereiben, sőt irigykedtek rájuk, mert a sajtó is elsősorban a laktanya érdemeit harsogta, nem pedig a közben harcolókét.

A harmincezer négyzetméternyi területen fekvő laktanya két évig épült, és 1845-ben adták át, bár a terveket Hild József már 10 évvel korábban elkészítette. 1892-től Mária Terézia nevét viselte, méghozzá azért, mert a laktanyát alapvetően az általa alapított 32. Honvéd Gyalogezred (a harminckettesek) számára építették. Később rövid ideig itt volt a Magyar Királyi Hadimúzeum, majd a Horthy Miklós Kollégium és a Magyar Királyi Budapesti Helyőrség altiszti kaszinója is. Az épület nevét Rákosiék változtatták meg, a névadó Kilián György kommunista politikus volt, aki Lengyelországban halt meg egy partizánakció közben 1943-ban.

A felújításra szoruló egykori laktanya műemlék, 

A felújításra szoruló egykori laktanya műemlék, 

a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt. (FIMŰV) kezelésében van, különböző cégek és üzletek működnek benne. A pincéjében a forradalom alatt segélyezőhely működött, egyébként pedig különböző szórakozóhelyek (a rendszerváltás után például a Kashmir vagy a K2), de állítólag József Attila apját, József Áront is itt csábította el az a nő, akiért elhagyta a családját, majd meg sem állt – Amerika helyett – Romániáig. Pár évvel később a már apátlan József család néhány házzal feljebb, az Üllői út 63. alá költözött, egy egészen jellegtelen bérházba, 

a kis József Attila 1914–15 között élt itt.

a kis József Attila 1914–15 között élt itt.

Az Üllői út 75–77. a következő állomás, itt magasodik az Aigner Sándor által tervezett monumentális neogótikus Budapesti Örökimádás Oltáriszentség templom – pontosabban épületegyüttes, melynek a műemlék templom is a része –, ami 1904–08 között épült fel. Az építtető az 1858-ban megalakult Oltáregyesület volt. A templomhoz tartozott még egy zárda, valamint az egyesület székháza is, ezek ma már lakóházak, az Oltáregyesület helyiségei, a közösségi terem és az iroda pedig a templomban működik.

A régi lakóházak közé ékelődik be, nagyjából a Klinikák metróállomás magasságában egy modern épület, a Verdi Grand Hotel, ami nemcsak azért ugrik ki a többi épület közül, mert új, hanem azért is, mert jó állapotú, ez viszont sajnos nem mondható el az Üllői ezen szakaszán álló házak nagy részéről. Szürkék, koszosak, lerobbantak – tisztelet pár kivételnek. A hotel melletti épület ebben félmegoldás, mert míg a felső része rosszul fest, addig a földszinti része szépen felújított, merthogy a ház aljában található az 1950-es évek óta (korábban pár házzal arrébb volt) a híres Medikus kávéház és söröző, ami a mai napig az orvosi egyetem hallgatóinak kedvelt találkozóhelye, de a költő-író Kosztolányi Dezsőnek és a festő Mednyánszky Lászlónak is a törzshelye volt. Az Üllői út 95. alatti ház viszont minden szintjén rossz állapotú, pedig egyébként szép épület lenne, ráadásul 20 éven keresztül, 1906 és 1926 között itt élt Móricz Zsigmond – már csak ezért is kijárna a háznak a tisztelet meg a felújítás.

Pár lépésre onnét, a Márton utca és az Üllői sarkán álló ház aljában egy gyógyszertár működik, az egyik patikahálózat tagja, ami mellett el is sétálna az ember, ha nem lenne a ház falán egy tábla, ami arról tudósít, hogy itt volt a Pesti Sashoz patika, amit a külföldi tanulmányútjáról hazatérő, akkor 29 éves Richter Gedeon vásárolt meg 1901-ben, és 1907-ig dolgozott benne, itt alapozta meg a később, Kőbányán megnyitott gyárát. Innen ugyan már nincs messze a Nagyvárad tér, de még belefuthatunk ezen a rövid szakaszon is pár ismert ember nevébe.

A 111. szám alatt lakott 1933 és 1936 között a bergen-belseni koncentrációs táborban elhunyt Pap Károly író, aki 1936-ban a kor legnevesebb irodalmi elismerését, Baumgarten-díjat kapott – volna, ha a hatóságok nem akadályozzák ezt meg kommunista múltjára és a büntetett előéletére hivatkozva, és talán zsidó származása is belejátszott a döntésbe. A 115/A alatt élt Angyal István, az 1956-os forradalom egyik emblematikus alakja, az idealista forradalmár, akit 1958-ban végeztek ki. Bár ő maga munkás volt, a baloldali értelmiségi körökkel jó viszonyt ápolt, olyan barátokkal büszkélkedhetett, mint Eörsi István vagy Fejes Endre. A 119. szám alatt élt Kabdebó Gyula építész, aki a századforduló várospolitikai szakértője és számos építésztörténeti tanulmány szerzője volt.

Az utolsó ház a Nagyvárad tér előtt az Üllői út 121. szám alatti hatalmas, ötemeletes, kétudvaros bérház, ami a tér felől nézve úgy fest, mint valami lovagvár. 

Az utolsó ház a Nagyvárad tér előtt az Üllői út 121. szám alatti hatalmas, ötemeletes, kétudvaros bérház, ami a tér felől nézve úgy fest, mint valami lovagvár. 

A tervezője Pecz Samu, aki vonzódott a historizáláshoz, a magas falakhoz és a tornyokhoz. Ez volt az építész utolsó befejezett épülete, ami 1911 és 1912 között épült az akkor folyó lakásépítési program részeként. A ház lakói válogatott személyek voltak: megbecsült tanárok, orvosok, patikusok, levéltárosok, tanácsosok és főtisztviselők. Ebben a második világháborút követő kommunista időszak hozott változást. Az utcáról nem látható ékei a háznak a főlépcsőház falait díszítő képek, az egyiken paradicsommadarak láthatók egy szökőkút szélén ülve, a másikon pedig egy cserepes virág látható.

A páros oldal (VIII. kerület)

A másik oldala az Üllőinek, amin visszasétálunk a Nagyvárad tértől a Nagykörútig, viszonylag egyszerűbb eset, mert előbb a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagyis a Ludovika campusa – meg kicsit az Orczy-kert és nagyon a Ludovika tér – mentén sétálunk hosszan, majd következnek a Semmelweis Egyetem klinikái, és amikor ezek mellett is elsétálunk, onnan már nincs messze a Nagykörút. Persze a parkos Ludovika téren érdemes egy kicsit megpihenni és megcsodálni Miroslav Krleža horvát író szobrát, ami Marija Ujević Galetović munkája, és Zágráb városa adományozta Budapestnek. Ez az eredeti mű hiteles másolata, az ugyanis a zágrábi városháza előtt áll. A fővárosi verzió a fák rejtekében kicsit elbújik, az író zsebre dugott kézzel szemléli az Üllői utat.

Ám ezen az oldalon nem ez az egyetlen szobor, láthatunk még párat, melyek a magyar orvoslás, orvostudomány nagyjai előtt hajtanak fejet. Bókai János a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője és a szegénygyermek-kórház főorvosa volt, aki Bock néven született, de barátja, Jókai Mór ösztönzésére, valamint az 1848–49-es szabadságharc tiszteletére magyarosította a nevét 1849 tavaszán. A fia, aki szintén János volt, és már y-nal írta a nevét, Bókay János ugyancsak gyermekgyógyász volt, és a családja iránti elismerés jeleként Ferenc József nemesi címet és előnevet, valamint családi címert adományozott neki. Schöpf-Merei Ágost szintén gyerekekkel foglalkozó sebészdoktor volt, neki köszönhetjük az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet, és ő indította el az első hazai folyóiratot is a témában.

A két egyetemet és a parkokat magunk mögött hagyva érkezünk meg az Üllői út 66/C elé, ami arról híres, hogy itt élt Thék Endre asztalosmester és iparművész, aki amellett, hogy az első hazai bútorgyár alapítója és a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője volt, a magyar zongoragyártás elindítása is a nevéhez fűződik. A ház mellett állt a bútorgyára, ami már a múlt ködébe vész. Érdemek ide vagy oda, a kommunista rezsim számára a gyáros szó volt a leghangsúlyosabb Thék tevékenységei közül, ezért 1952-ben leszedették a tábláját a ház faláról, és a nevét is igyekeztek elfelejteni. 2022-ig kellett várni arra, hogy Józsefváros önkormányzata új táblát helyezzen el róla.

Végül, de nem utolsósorban elérkezünk a szakasz utolsó épületéhez, ami hasonlóan nagy, bár annyira azért mégsem, mint szemben az egykori laktanya. Az Üllői 40–42. alatti ház mögött bújik meg az árkádok alatt megközelíthető Corvin köz és a 101 éves Corvin mozi, ami az 1956-os forradalom fontos helyszíne volt. Sőt, a laktanya mellett ez volt a környék másik fontos bázisa, illetve a legtovább kitartó ellenállási gócpont a Széna téri mellett. A Corvin köznek két vezetője volt. Iván Kovács Lászlót leváltották, majd forradalmártársai árulónak bélyegezték és letartóztatták. Ennek ellenére ő mégis tovább szervezkedett a forradalom leverése után, ami miatt letartóztatták, és 1957 legvégén államellenes cselekmények miatt kivégezték. A helyére megválasztott vezető, Pongrácz Gergely viszont megúszta, mert a családjával együtt sikerült külföldre szöknie. Ma mindkettőnek emléktáblája van a közben a forradalom többi mártírjával és harcosával együtt. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Látnivalók és kultúra

„A fiatalok éhezik a hitelességet” – Interjú a Korda házaspárral

Életműkoncertre készül az ország egyik legismertebb házaspárja. Hitelességről, profizmusról és a régi Budapestről is beszélgettünk velük.

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Neked ajánlott

A